Tegnap még nácik voltak, ma már demokraták – Gyurcsányék és a Jobbik

Az Alapjogokért Központ szembesítő kampányban mutatja be a Jobbik megítélésének „fejlődéstörténetét” mai partnereik egykori nyilatkozatain keresztül.

Budapest, 2020. augusztus 3. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke felszólal napirend elõtt az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2020. augusztus 3-án. A Fidesz és a KDNP frakció, illetve a kormány tagjai nem jelentek meg, így a napirend elõtti felszólalások után véget ért az ülés, amelyet a DK azért kezdeményezett, mert álláspontjuk szerint a miniszterelnök a júliusi EU-csúcson szembement az Országgyûlés döntésével. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

„A Jobbik alapvetően egy generációs pártként, egy valóban radikális jobboldali mozgalomként indult, mely a MIÉP-pel történő közös indulás 2006-os kudarca után éles fordulatot vett, kifejezetten szélsőséges és antiszemita irányt követett. Paramilitáris egysége, a Magyar Gárda felállításával pedig komolyan kikezdte az alkotmányos rend kereteit is”. Emiatt, emlékeztet Szánthó, a 2009-es EP-választás és a 2010-es országgyűlési bejutást követően az akkori MSZP és a teljes balliberális értelmiségi holdudvar és sajtó a Jobbik bojkottját és „karanténba zárását” követelte, sőt, kérte számon a Fideszen.

Ez a heves, ám valójában képmutató „antirasszista lendület” nemcsak az akkori időszakra vagy Gyöngyösi zsidózása környékén volt irányadó, de később is, hiszen még 2018-ban is arról beszéltek vezető MSZP-s politikusok, de Karácsony Gergely is, hogy a Jobbik a „probléma része” vagy hogy a pártban „továbbra is vannak nácik, csak most nem aktívak”.

A Központ igazgatója szerint a Jobbik és a posztszocialista, illetve magát liberálisnak nevező tábor „egybeérése” mindkét oldal kölcsönös együttműködési készségét feltételező folyamat volt. A Jobbik tévesen azt hitte, hogy „elvörösödés” nélkül benyomulhat középre, a „hivatalosan” antifasiszta balliberális oldal pedig azt, hogy súlyos erkölcsi veszteség nélkül fogja tudni elmagyarázni: a Jobbik tegnap szerinte még „náci” volt, ma már azonban „patyolattiszta demokrata”.

„Korábban ellentétes nevezőn lévő politikai erők taktikai jellegű frigyre lépésére persze számos példát lehet felmutatni. Ami a mostani magyarországi esetben kivételes, az az, hogy a felek úgy tesznek, mintha az előző pár év meg se történt volna. A Jobbik progresszíven változtatja a múltját, és míg egykori ellenfeleik továbbra is szélsőségességgel vádolják a mostani kormánypártokat, aközben a valódi szélsőséget már ott tudják a saját soraikban” – véli Szánthó Miklós.

Azt is elmondta, az eddig is ismert „kettős mérce” politikája új dimenziót ért el, nemcsak hazánkban, de a teljes nyugati politikumban: az amerikai Black Lives Matter „megmutatta”, hogy vannak „jó rasszisták” és „rossz rasszisták”, az EU – például a Minority Safe Pack elutasítása kapcsán – megmagyarázta, hogy vannak védelemre érdemes „kisebbségek”, mint a migránsok vagy a homoszexuálisok, és olyan kisebbségek, mint az őshonos nemzeti csoportok, melyeket ilyen védelem nem illet meg. A „legfrissebb” hazai példa pedig azt „tanítja”, hogy ezek szerint vannak „jó nácik” és „rossz nácik”, és előbbieknek kijár a megbocsájtás még attól a Gyurcsány Ferenctől is, aki egykoron a Kommunista Ifjúsági Szövetség utolsó első titkára volt.

Szánthó tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ szembesítő kampánya számos olyan, eddig nem ismert vagy elfeledett részletet is bemutat majd a következő napokban az ellenzéki szivárványkoalíció résztvevőinek múltjából, mely rámutat arra: lehet, hogy a hatalom érdekében most úgy tűnik, megéri a baloldali összefogás, de valójában a minden korábbi elvüket felrúgó megállapodásuk miatt elvesztették a jogot arra, hogy erkölcsileg bárkit kioktassanak bármiből. Emlékeztetett arra is, hogy ha összeturmixoljuk egy hamburger hozzávalóit, akkor abból nem Big Mac lesz, hanem moslék – olvasható az Origo cikkében.