15 éve hordja a Tisza az ukrán szemetet Magyarországra

Az ukrán szakhatóság több mint 15 éve képtelen megakadályozni, hogy az áradó Tisza a part menti (többnyire illegális) hulladéklerakókból szeméthegyeket szállítson Magyarországra.

Az, hogy Ukrajna szemete mára nemzetközi mértékű problémává vált, elsősorban a következetlen és elhanyagolt ottani hulladékgazdálkodásnak köszönhető Forrás: Magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) / V4NA

Amit a „szőkének” így már alig nevezhető Tisza – egyébként Ukrajna legszennyezettebb folyója – átvisz a magyar oldalra, azt többek közt a határközeli Vásárosnaménynál próbálja megállítani a magyar vízügyi hatóság. Az ukrán sajtó is beszámolt róla, hogy a magyarok kotrógépekkel merik ki a folyóból az ukrán szemetet: tavaly márciusban arról is írtak, hogy fél nap alatt legkevesebb hatvan tonna műanyagot és egyéb hulladékot emeltek itt ki a vízből. „Üdvözlet Ukrajnából!” – kommentálta a helyzetet az ukrán lap.

Ukrajna Nemzeti Ökológiai Tanácsának vezetője, Alekszandr Csisztjakov megerősítette a tavaly tavaszi áradás idején: a Tisza szeméttel való szennyezése legalább 15 éves probléma, miután az ukránok szemétlerakónak tekintik a partját. Elmondása szerint Ukrajnában 2020 tavaszán mintegy 35 ezer, engedély nélküli szemétlerakó „működött”, összterületük több mint 14 ezer négyzetkilométer volt – vagyis nagyjából egy kárpátaljai régiónyi terület fulladt a szemétbe.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a folyó felszínén úszó szemét csak egy dolog, a mederben ugyanis „nem kevesebb” található belőle, ami azt jelenti, hogy a problémának csak egy része a magyar oldalra „küldött” hulladék. A vízben lévő műanyag ugyanis rákkeltő mikrorészecskékre bomlik, ami hal vagy ivóvíz formájában, de Ukrajna és így Kárpátalja polgárainak asztalára kerül.

Az ukrán állami környezetvédelmi ellenőrzési hivatal a napokban bejelentette, hogy közreműködik a Tisza-menti „védelmi övezetek” interaktív térképének elkészítésében. Erre a tervek szerint felkerülnek a magas kockázatú objektumok – hulladéklerakók, ipari hulladéktárolók – is. Mint arról a szerv hivatalos oldala beszámolt, ez a térkép segíteni fogja a helyi hatóságokat abban, hogy alapos ellenőrzéseket végezzenek.

Igor Sinkarjuk, a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás elnökhelyettese azt is bejelentette a napokban, hogy határokon átnyúló program keretében működnek együtt a magyar, a román és a szlovák hatóságokkal, nagyban azok tapasztalatára támaszkodva. A terv egy speciális pontongát létrehozása a Tiszán, amely még ukrajnai folyószakaszon kiszűrné a szemetet, így az nem, vagy kisebb mennyiségben jutna a határ túloldalára.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlésben egy, a témában feltett kérdésre azt válaszolta:

Magyarország figyel arra, hogy az országot elhagyó folyók ne legyenek szennyezettek.

– Bizonyos szabályozási hiányosságok és a szabályok be nem tartása Ukrajnában és Romániában azonban akadályozza ezt – emelte ki –, ezért Magyarország mindkét országgal miniszteri szinten felvette a kapcsolatot, felajánlva a segítségét is.

A miniszteri felszólalást az is indokolta, hogy a napokban Románia felől a Tiszán nehézfémszennyezés érte el az országot.

Illatos export

A Tisza vizén lebeg menetrend szerint Magyarország felé Ukrajna legnyugatabbi megyéjének, Kárpátaljának a szemete. Ezen a héten is – az utóbbi napok esőzései nyomán – újabb hulladékszőnyegek kelnek át az árral az államhatáron. Sőt az Ungon és a Latorcán Szlovákiába átúszó hulladék egy része is a Bodrogon keresztül végül Magyarországon köt ki. A szomszédoló szemét azonban a láthatónál is súlyosabb problémákat rejt.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja el.