15 éve hordja a Tisza az ukrán szemetet Magyarországra

Az ukrán szakhatóság több mint 15 éve képtelen megakadályozni, hogy az áradó Tisza a part menti (többnyire illegális) hulladéklerakókból szeméthegyeket szállítson Magyarországra.

Az, hogy Ukrajna szemete mára nemzetközi mértékű problémává vált, elsősorban a következetlen és elhanyagolt ottani hulladékgazdálkodásnak köszönhető Forrás: Magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) / V4NA

A sok csapadék és az olvadás miatt árad a Tisza az ukrajnai szakaszon – és ahogy az elmúlt több mint 15 évben, úgy idén is menetrendszerűen megérkezett (és még érkezik) a folyón az az elképesztő mennyiségű szemét, amellyel aztán a magyar hatóságnak kell megküzdenie.

Az, hogy Ukrajna szemete mára nemzetközi mértékű problémává vált, elsősorban a következetlen és elhanyagolt ottani hulladékgazdálkodás következménye
Fotó: Magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság

Az idei helyzetet a helyi híradások szerint nehezítik a jelentős hóakadályok is, amelyek miatt – mint az ukrán sajtó írja – nem lehet megközelíteni és így eltakarítani azokat a part menti (illegális) hulladéklerakókat, ahonnan a víz elsodorja a szemetet.

Az, hogy Ukrajna szemete mára nemzetközi mértékű problémává vált, elsősorban a következetlen és elhanyagolt ottani hulladékgazdálkodás következménye – ezt mostanra a hatóságok is tényként kezelik.

Régóta húzódik például a csaknem 750 ezres lakosú ukrajnai Lviv (Lemberg) hulladékkezelése – pontosabban annak hiánya. A nagyvárosnak nincs saját hulladéklerakója, ezért a lakók szemetet jó ideje hordják szét Ukrajna-szerte, ami tonnaszám köt ki illegális szemétlerakókban, zöldövezetekben – ezt korábban maga a lvivi városvezetés is elismerte.

A kárpátaljai régióban Rahó (Рахів) városával kapcsolatban is egészen hajmeresztő hulladékkezelésről számolnak be a hírek. A településen nincs hivatalos szemétlerakó, így a Tisza partját spontán szeméthegyek tarkítják a közelében.

A rahói járás egyetlen működő szeméttelepe is túlterhelt, túlnyúlik kijelölt határain, és eléri a Tiszát. A járási tanács helyettes vezetője, Nyikolaj Kokis-Melnyik tavaly márciusban a helyi sajtóban felidézte, hogy a magyar hatóság és a konzulátus is többször megkereste őket a rahói hulladékkezelés problémájával, de a település akkori polgármestere figyelmen kívül hagyta ezeket a megkereséseket. Helyette – nyilatkozta a járási tisztviselő – előfordult, hogy amikor várható volt az árhullám érkezése, Rahón a közműszolgáltató géppel hordatta a szemetet a Tiszába. (A település határában folyik össze a Fehér- és a Fekete-Tisza.)

Nyikolaj Kokis-Melnyik azt is elmondta, hogy ő maga bármilyen hatósághoz is fordult a rahói szemétproblémával kapcsolatban, mindenhol vállat vontak. Felidézte, hogy noha a járási tanács háromszázezer hrivnyát (mintegy 36 ezer eurót) különített el egy betonfal építésére, amely a tervek szerint megvédte volna a Tiszát a fentebb említett, „túlcsordult” hulladéklerakó tartalmától, a fal végül nem készült el. Helyette kavicsos töltést emeltek, ami semmit nem ért, mert a megemelkedő vízszint azt a hulladékkal együtt mosta bele a Tiszába. A cikkben felidézik, hogy amikor kevés csapadék hull, és a Tisza vízszintje nem emelkedik meg eléggé, akkor „szemétmocsár” úszik a rahói járásból Magyarország felé.

Amit a „szőkének” így már alig nevezhető Tisza – egyébként Ukrajna legszennyezettebb folyója – átvisz a magyar oldalra, azt többek közt a határközeli Vásárosnaménynál próbálja megállítani a magyar vízügyi hatóság. Az ukrán sajtó is beszámolt róla, hogy a magyarok kotrógépekkel merik ki a folyóból az ukrán szemetet: tavaly márciusban arról is írtak, hogy fél nap alatt legkevesebb hatvan tonna műanyagot és egyéb hulladékot emeltek itt ki a vízből. „Üdvözlet Ukrajnából!” – kommentálta a helyzetet az ukrán lap.

Ukrajna Nemzeti Ökológiai Tanácsának vezetője, Alekszandr Csisztjakov megerősítette a tavaly tavaszi áradás idején: a Tisza szeméttel való szennyezése legalább 15 éves probléma, miután az ukránok szemétlerakónak tekintik a partját. Elmondása szerint Ukrajnában 2020 tavaszán mintegy 35 ezer, engedély nélküli szemétlerakó „működött”, összterületük több mint 14 ezer négyzetkilométer volt – vagyis nagyjából egy kárpátaljai régiónyi terület fulladt a szemétbe.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a folyó felszínén úszó szemét csak egy dolog, a mederben ugyanis „nem kevesebb” található belőle, ami azt jelenti, hogy a problémának csak egy része a magyar oldalra „küldött” hulladék. A vízben lévő műanyag ugyanis rákkeltő mikrorészecskékre bomlik, ami hal vagy ivóvíz formájában, de Ukrajna és így Kárpátalja polgárainak asztalára kerül.

Az ukrán állami környezetvédelmi ellenőrzési hivatal a napokban bejelentette, hogy közreműködik a Tisza-menti „védelmi övezetek” interaktív térképének elkészítésében. Erre a tervek szerint felkerülnek a magas kockázatú objektumok – hulladéklerakók, ipari hulladéktárolók – is. Mint arról a szerv hivatalos oldala beszámolt, ez a térkép segíteni fogja a helyi hatóságokat abban, hogy alapos ellenőrzéseket végezzenek.

Igor Sinkarjuk, a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás elnökhelyettese azt is bejelentette a napokban, hogy határokon átnyúló program keretében működnek együtt a magyar, a román és a szlovák hatóságokkal, nagyban azok tapasztalatára támaszkodva. A terv egy speciális pontongát létrehozása a Tiszán, amely még ukrajnai folyószakaszon kiszűrné a szemetet, így az nem, vagy kisebb mennyiségben jutna a határ túloldalára.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlésben egy, a témában feltett kérdésre azt válaszolta:

Magyarország figyel arra, hogy az országot elhagyó folyók ne legyenek szennyezettek.

– Bizonyos szabályozási hiányosságok és a szabályok be nem tartása Ukrajnában és Romániában azonban akadályozza ezt – emelte ki –, ezért Magyarország mindkét országgal miniszteri szinten felvette a kapcsolatot, felajánlva a segítségét is.

A miniszteri felszólalást az is indokolta, hogy a napokban Románia felől a Tiszán nehézfémszennyezés érte el az országot.

Illatos export

A Tisza vizén lebeg menetrend szerint Magyarország felé Ukrajna legnyugatabbi megyéjének, Kárpátaljának a szemete. Ezen a héten is – az utóbbi napok esőzései nyomán – újabb hulladékszőnyegek kelnek át az árral az államhatáron. Sőt az Ungon és a Latorcán Szlovákiába átúszó hulladék egy része is a Bodrogon keresztül végül Magyarországon köt ki. A szomszédoló szemét azonban a láthatónál is súlyosabb problémákat rejt.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja el.