Illatos export

A Tisza vizén lebeg menetrend szerint Magyarország felé Ukrajna legnyugatabbi megyéjének, Kárpátaljának a szemete. Ezen a héten is – az utóbbi napok esőzései nyomán – újabb hulladékszőnyegek kelnek át az árral az államhatáron. Sőt az Ungon és a Latorcán Szlovákiába átúszó hulladék egy része is a Bodrogon keresztül végül Magyarországon köt ki. A szomszédoló szemét azonban a láthatónál is súlyosabb problémákat rejt.

Munkagépek tisztítják az áradó Tiszát Vásárosnaménynál február 6-án Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

Például az AVE-Nagyszőlős Ukrán–Osztrák–Magyar Közös Vállalat, amely a tavaly a Beregszászi járásba beolvasztott Nagyszőlősi járás mindegyik településének lakossági hulladékát központilag szállította el, már 2010-ben elkészíttette a Nagyszőlősi járás kommunális hulladékát újrahasznosító üzem felépítésének a tervdokumentációját. A gyárat Ilonokújfalu határában tervezték felépíteni, ám a helyi lakosság és az önkormányzat kézzel-lábbal tiltakozott az elképzelés ellen, így a terv kudarcba fulladt. Ugyanis általános jelenség, hogy a települések lakói ódzkodnak a szemétfeldolgozó gyárak felépítésétől közigazgatási területükön, attól tartva, hogy az oda hordott hulladék bűzölögni fog, ami tovább rontja amúgy sem jó életminőségüket – habár a korszerű hulladék-újrahasznosító gyárak esetében ez a veszély nem áll fenn. S bár az Agronews hírportál értesülései szerint a megye 2020–2027-re szóló stratégiai fejlesztési terve előirányozza, hogy szemétfeldolgozó kisüzemek hálózatát építsék ki a víztisztító létesítmények bázisán, hogy megtisztítsák a folyókat a háztartási és ipari hulladéktól, a terv megvalósítása még a levegőben lóg.

A Magyarországra „exportált” szemét kapcsán Okszana Fencik megjegyzi, hogy a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó megyei igazgatóság feladata lenne a hulladék eltávolítása is a folyókból, köztük a Tiszából, az Ungból és a Latorcából, ám az igazgatóság nem rendelkezik az ehhez szükséges gépi felszerelésekkel.

Jelenleg összességében egyetlen hulladékfeldolgozó üzem működik Kárpátalján, nevezetesen a beregszászi járási Jánosi község határában, amelyet ki fognak bővíteni, hogy az egész Beregszászi járás szemetét újrahasznosítsák benne. Emellett – mint a Kárpátalja hetilap közreadta – szó van arról is, hogy az Ungvári járásban, Ungsasfalva község mellett is építenének szemétfeldolgozót, amelynek tervére a nevezett település, valamint három közeli falu 86 megjelent polgára is áldását adta az összehívott lakossági fórumon. Ám beszélgetőtársam szerint még ez is csak távlati terv.

A tervek megvalósításáig sokan továbbra is a természet lágy ölén szabadulnak meg a szemetüktől. A patak- és folyópartokon lerakott hulladékot aztán a hátukra veszik a vízfolyások, amint elindul egy-egy árhullám, így újabb és újabb adagnyi „illatos exportcikk” érkezik Magyarországra, elsősorban a Tisza habjain. Az árvizek az utóbbi években gyakoribbakká váltak. 2017 decemberében a heves esőzések, később a havazások, majd az olvadás következtében pusztító árvíz sújtotta a megyét. Majd 2019 májusában a nagyarányú esőzések miatt újabb igen súlyos áradás következett be. Mint Viktor Burisin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal polgári védelmi főosztályának a vezetője rámutat: kapcsolat van az árvizek gyakoribbá válása és az egyre növekvő fakitermelés között. Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke hozzáfűzi ehhez: ha sok eső esik, és a hegyoldalakat nem borítja elegendő erdőterület, akkor nincs, ami felfogja a lehulló csapadékot, így az esők vize lezúdul a hegyoldalakon, felduzzasztja a hegyi patakokat, illetve a folyók felső szakaszait, s mindez árvizekhez vezet.

A Kárpátalja területén tűzifának, illetve ipari célból legálisan kitermelhető fának a mennyiségét tízévenként állapítja meg a Kijevi Erdőrendészeti Központ, amely az Ukrán Környezetvédelmi Minisztériummal és a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatallal is egyeztet a kérdésben. Majd a Kárpátaljai Megyei Erdőgazdaságok Igazgatósága ad engedélyt a járási állami erdőgazdaságok tervezett kivágásaira. Utoljára 2010-ben állapították meg a kitermelhető famennyiséget, Okszana Fencik azonban már egy 2019-ben vele készített riportomban megjegyezte: feleannyi, ötödannyi fát lenne szabad kivágniuk a járási állami erdőgazdaságoknak, mint amennyit kitermelnek. (Ukrajnában minden erdő állami tulajdonban van.) És akkor még nem beszéltünk az illegális favágásokról…

A Kárpátaljai Megyei Állami Környezetvédelmi Felügyelőség a hatályos törvényeknek megfelelően kétévente végezhet ellenőrzéseket az erdőgazdaságoknál. Az ellenőrök tíz munkanapot kapnak arra, hogy átvizsgálják a kitermelések, valamint az egészségügyi fakivágások tervdokumentációit, bejárják az erdőgazdaságok területét, összehasonlítsák, mennyi fa kitermelése szerepelt a tervekben, és mennyit vágtak ki ténylegesen, mennyit termeltek ki törvénytelenül, illetve nem követtek-e el egyéb törvénytelenségeket, például nem vágtak-e ki olyan fákat, amelyeket nem lett volna szabad. Emellett lakossági feljelentések esetén is kiszállnak az ellenőrök. Ám a tavalyi közigazgatási reformig, a járások összevonásáig 18 járási erdőgazdaság működött a megyében, emellett egy erdészet a honvédelmi minisztériumhoz, míg egy másik az oktatási minisztériumhoz tartozik. A környezetvédelmi felügyelőség pedig csak legfeljebb öt ellenőrt tud kiküldeni egy-egy erdőgazdaságba az ellenőrzések végrehajtására, és ez túl kevés.

A Beregszászi járásban található Badaló cigányságának egy része abból él, hogy a kommunális
hulladékból kiássa a fémeket
Fotó: MTI/Balázs Attila

Ami a bírságokat illeti, azok a legutóbbi időkig nevetségesen alacsonyak voltak ezen a területen is. A pénzbüntetéseket csak most kezdik emelni. Ezer hrivnyán felüli vagy több ezer hrivnyás bírságokat rónak ki illegális fakivágásokért, a legmagasabb, 30 600 hrivnyás pénzbüntetésekkel az erdőtüzek okozóit sújtják. A múlt évben a környezetvédelmi felügyelőség – a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett karanténra hivatkozva – csak egyetlen ellenőrzésre kapott engedélyt, lakossági feljelentések alapján viszont 49 ellenőrzést hajtottak végre, együttvéve 88 jegyzőkönyvet vettek fel a felfedezett illegális fakivágásokról, s a vétkeseknek összesen 24 837 hrivnya bírságot kellett kifizetniük.

A rendkívüli helyzetekkel foglalkozó megyei igazgatóság február 4-i sajtóközleménye arra figyelmeztetett, hogy az esőzések és a hóolvadás nyomán átlagosan 0,3-1,2 méteres vízszintemelkedésre lehet számítani a kárpátaljai folyókon, egyes folyók alsó szakaszain pedig még jelentősebb emelkedést prognosztizáltak februárban. A Tiszába torkolló Borzsa folyón Felsőremete községnél 1,5-2 méteres emelkedést, a Latorcán Csapnál folyamatos vízszintnövekedést jeleztek előre. A folyók valóban megáradtak, s február 6-án a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársai a Felső-Tiszánál egy nap alatt háromszáz köbméter vegyes hulladékot távolítottak el a folyamból. És nagyon sok víznek kell még lefolynia a folyókon, mire megoldódik Kárpátalja – vele Magyarország – ökológiai problémája, s a Tisza, valamint a Bodrog habjain nem úszik át a vidék megannyi szemete az anyaországba…