Ítéletet hirdetett a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Dódity Gabriella ügyében. Mint ismert, a képviselőnő még 2019 tavaszán „fehér poros orrokat” és „kihúzott csíkokat” emlegetett Lackner Csaba, akkor még MSZP-s önkormányzati képviselővel kapcsolatban egy Facebook-kommentben. Lackner ennek alapján perelt, azt kérve a bíróságtól, hogy ítélje Dódity Gabriellát 180 órányi közmunkára és kötelezze 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére.

A péntek délelőtti ítéletben Garbóczi Zsuzsanna bírónő bűnösnek mondta ki Dódityot, akit megrovásban részesített, a képviselőnőnek viszont csak a felmerült költségeket kell megfizetnie.
Lackner Csaba elfogadta az ítéletet, Dódity és ügyvédje fellebbezést jelentett be, mivel a bíróság nem adott helyt a valóságbizonyítás iránti kérelmüknek. Ennek annak fényében lehetne helye, hogy 2019 ősze óta lapunk és a Hír TV számos olyan kép- és hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyeken Lackner fehér port rendezget csíkokba egy tányéron, „kóláról”, kokainról, csíkokról beszél esetenként jól hallható nagy szippantások közepette.
Az ítélet indoklásában a bíró elmondta, hogy miért zárta ki a valóság bizonyításának lehetőségét Dódity Gabriella számára. Mint azt lapunk megírta, az előző és egyetlen tárgyalási napon a bíróság akkor indoklás nélkül zárta ki annak lehetőségét, hogy Dódity bizonyíthassa: nem alaptalanul tett olyan állításokat, amelyek végső soron azt jelentik, hogy Lackner Csaba drogozott. Ezt az állítást nemcsak a nyilvánosságra került kép- és hangfelvételekkel akarta bebizonyítani a képviselőnő, hanem négy tanút is megnevezett.
– A Btk. 229. §-a szerint a cselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. Ugyan paragrafus második bekezdése kimondja, hogy a valóságbizonyításnak akkor van helye, ha tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos magánérdeke indokolja – ismertette a bírónő. Hozzátette: fontos, hogy ennek a közérdeknek vagy magánérdeknek nem a magánvádló oldalán, hanem a terhelt oldalán és a sérelmezett tényközlés megtételének a közlés időpontjában kell fennállnia.