Előre elkészített projektmunkáját is megvédheti majd az érettségiző

A természettudományos tantárgyaknál változik legmarkánsabban az érettségi – közölte lapunkkal a 2024-től módosuló vizsgakövetelmények kapcsán a minisztérium. Az önállóság és kreativitás jegyében a diákok az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett néhány tárgyból saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amit a diplomadolgozathoz hasonlóan meg kell védeni. Magyarból újdonság, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak.

20200611 Szombathely Szóbeli érettségi vizsga az Orlay iskolában Képen: Németh Zita érettségiző Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe Fotó: Cseh Gábor

Az írásbeli második részében jelenleg műértelmező szövegalkotás szerepel (amely lehet egy mű értelmezése vagy két mű összehasonlító értelmezése), ez nem változik érdemben: egy epikai vagy egy lírai mű elemzése vagy egy esszészerű fogalmazás elkészítése marad továbbra is a feladat.

Segítenek a pedagógusoknak

A jelenleg is szakmai egyeztetés alatt álló – bár baloldali megmondóemberek által máris élesen bírált – vizsgakövetelményeket az Emmi az érettségi tantárgyi bizottságok közreműködésével dolgozta ki, a javaslatokat előzetesen bemutatták és megtárgyalták több szakmai fórumon, például az Országos Köznevelési Tanácsban, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, de megismerhette a terveket az Országos Nemzetiségi Tanács és az Országos Diáktanács is.

A minisztérium kiemelte, hogy a közismereti vizsgatárgyakból a következő években még az előzőleg hatályos rendelet alapján vizsgáznak az érettségizők, az új szabályok alapvetően csak 2024 tavaszától lépnek életbe. – Természetesen a pedagógusoknak minden támogatást meg fogunk adni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az érettségi követelmények tartalmilag nem térnek el a Nattól és a kerettantervektől, amelyeket a pedagógusok már tavaly megismerhettek, és amelyhez igazodva elkészültek (illetve a további évfolyamokra folyamatosan készülnek) az új tankönyvek is. Az 1., 5. és 9. évfolyamokon már 2020 őszétől az új elvek mentén tanulnak a diákok – fogalmazott a tárca, hozzátéve: a projektmódszer mint oktatásmódszertani megoldás fokozatosan teret nyer, a pedagógusok és a tanulók jó része számára ismert.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondja, ők megkapták véleményezésre az anyagot, és bár csak néhány napjuk volt rá, a tagozatok átnézték és megtették a javaslataikat. Az újfajta értékelés bevezetéséről úgy szólt:

a projektmunka a természettudományos tantárgyaknál kiválthatja az eddigi gyakorlati részt, amiben általában kísérletet, mérést kellett elvégezni, és erről beszámolni.

– A projektet be kell adni az érettségi előtt (pontos időpontot nem tudunk), aztán gyakorlatilag meg kell védeni, azaz válaszolni kell ezzel kapcsolatos kérdésekre. Szerintem ez nem lesz könnyű – hangsúlyozta.

Valódi tájékozottságot mérnek

Annak kapcsán, hogy a magyarérettségiből kikerül az érvelés, a hivatalos levél és az összehasonlítás, az elnök rámutatott: az összehasonlító elemzést eddig is nagyon kevesen választották. – A hivatalos levelet természetesen tanítani kell továbbra is, de az írásbeli érettségiből valóban kimarad. Az irodalmi feladatlap próbálja meg mérni, hogy milyen tájékozottsága van az érettségizőnek a legfontosabb dolgokról. Mivel pontosabb feladattípust nem láttunk, ezért óvatosan nyilatkozom, de abban egészen biztos vagyok, hogy ez nem évszámokra való rákérdezés, hanem valóban alapvető, a tantárgyhoz köthető tájékozottságot fog kérni. Ezt én helyesnek tartom, az aránya egyébként az egész érettségihez képest mindössze 13 százalék – tette hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) szintén eljutott a tervezet. Totyik Tamás alelnök lapunknak azt mondta: örülnek, hogy a természettudományos tantárgyak esetében megjelenik a portfóliókészítés, mivel ez egy előremutató feladattípus.

– Nagyon helyes lépésnek tartjuk, hogy a tételek felmondása felől az önálló kutatások, saját megfigyelések felé tereljük a diákokat, az új módszerekre való felkészítést viszont időben meg kell kezdeni.

Bár a vizsgakövetelmények csak 2024-től változnak, a szóban forgó tárgyak többségét csak két évig tanulják a gyerekek, és ebből a mostani, első évet még a régi rendszer szerint kezdték meg. Nagy kérdés, mire lesz elég, ha az új kritériumok szerinti megközelítés csak jövőre épül be a tanórákba – jegyezte meg. A szakember hozzátette: magyarból előtérbe került a lexikális tudás, ahelyett hogy a szövegértésre és a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt, a PSZ ezért ennél a tantárgynál újragondolást javasolt. Kifogásolta továbbá, hogy kikerülnek a vizsga tananyagából a kortárs magyar írók.