Hableány-katasztrófa: a hajózási szakértői véleményt támadja a védelem

A Hableány-katasztrófa miatt indult perben a védelem a nautikai (hajózási) igazságügyi szakértő tudományos alaposságú megállapításait akarja apró darabokra szedni, ahogy a két korábbi tárgyalási napon, tegnap is ez volt a taktika. Az áldozatokat képviselő jogászok időhúzásról beszélnek, szerintük a védelem új igazságügyi szakértőt akar majd kirendeltetni. A pert májusra napolták.

Kiemelik a hullámsírból a Hableányt. A gyanú szerint a süllyedő hajóról vízbe került utasokon és a roncson átgázolt a Viking Idun, amelynek kapitánya nem nyújtott segítséget a bajba jutottaknak. Fotó: Kurucz Árpád

A harmadik tárgyalási napon is a hajózási igazságügyi szakértő megállapításai voltak napirenden a Fővárosi Törvényszéken a Hableány-katasztrófa miatt indult perben. A csütörtöki tárgyaláson a védelem egyebek mellett azt feszegette, hogy az ütközés idején korlátozott látási viszonyok voltak a Dunán, és annyi eső esett azon az estén, mint egy hónap alatt szokott. Ezt cáfolja, hogy a tragikus estén az ipari kamerák felvételein jól látszik a Margit hídtól a Batthyány tér is.

A védelem ezt követően a nautikai szakértő azon megállapításába akaszkodott bele, hogy a Hableány sétahajón csak egy matróz szolgált az előírt kettő helyett. A sétahajó hajónaplójában valóban szerepel az a kitétel, hogy 75–250 utas esetén plusz egy matrózra van szükség. A Hableány azonban soha nem vitt egy busznyi turistánál – 60 főnél – többet. A katasztrófa idején is csak 33 utas volt a fedélzeten.

Az igazságügyi szakértő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a plusz matróznak az utasokra kell felügyelnie, mivel többször előfordult már kisebb baleset, sőt vízbeesés abból, hogy felelőtlen utasok túlságosan kihajoltak a hajókorlát felett. A szakértő azonban azt is kijelentette: az, hogy nem volt az előírás szerinti plusz egy matróz a fedélzeten, semmilyen módon nem befolyásolta a történteket, nem ez okozta az ütközést, hanem az, hogy a vádlott, Jurij Csaplinszkij gondatlanul járt el.

A kapitány korábban azt állította, nem látta a Hableányt, a balesetről a hajóján tartózkodó amerikai utasai szóltak neki. A nautikai szakértő szerint azonban mind szabad szemmel, mind a Viking Sigyn szállodahajó modern műszaki berendezésein látható volt a sétahajó.

A legázolt és elsüllyedt sétahajón utazó sértettek ügyvédei szerint időhúzásra játszik a másik oldal Fotó: Kurucz Árpád

A védelem taktikája már a két korábbi tárgyalási napon kirajzolódott, vagyis hogy a nautikai szakértő tudományos alaposságú megállapításait akarja apró darabokra szedni. Az áldozatok családját képviselő, a perben sértetti képviselőként jelenlévő jogászok szerint a védelem új szakértő kirendelését szeretné elérni, ám ez szerintük mindössze időhúzás. A pert májusra napolták.

Ismeretes, 2019. május 29-én este a Margit híd két pillére között a norvég tulajdonú, ám svájci bejegyzésű Viking Sigyn szállodahajó nekiütközött a magyar Hableány sétahajónak, ami hét másodperc alatt elsüllyedt, fedélzetén harminchárom dél-koreai turistával és kétfős magyar legénységgel. Hét utast sikerült kimenteni, huszonheten elhunytak, egy koreai nő holttestét azóta sem találták meg. A Viking Sigyn ukrán hajós­kapitánya, Jurij Csaplinszkij ellen vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyez­tetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a Vikinget kormányzó kapitány nem figyelt kellőképpen, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, ezért nem vette észre a Hableányt, nem tartotta meg a Vikinggel a biztonságos távolságot, továbbá nem adta le az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést. A Viking radarja működött, ám a veszélyes közelséget jelző riasztót kikapcsolták. A vádhatóság szerint Csaplinszkij cserben hagyta a Hableányon utazókat, akik részben a Dunába zuhantak, részben beszorultak az elsüllyedő hajótestbe.