Lehet beleszólásuk a kis pártoknak is a jövő évi választás eredményébe

1990 óta többször is előfordult, hogy a parlamenten kívül maradó szervezetek a listás szavazatok tíz százalékát is megszerezték az országgyűlési választásokon, a voksok pedig hiányoztak egyik vagy másik oldalról. Könnyen lehet, hogy 2022-ben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vagy éppen a Mi Hazánk szereplése is nagyban befolyásolja majd a szavazás eredményét és az Ország­gyűlés összetételét.

A Gyurcsány-koalícióval szemben protesthangulatot a viccszervezet használhatja ki a legjobban Fotó: Bach Máté

A rendszerváltás óta nyolc orszá­g­gyűlési választást tartottak. Az ­1990-es szavazásnak 58 különböző szervezet futott neki, közülük 18 országos listát is tudott állítani. A parlamentbe bejutó pártok az összes szavazat 84,15 százalékát szerezték meg, a maradék szűk 16 százalék az Országgyűlésen kívül maradt szervezetek között oszlott el. Az akkor még négyszázalékos bejutási küszöböt három párt közelítette meg: az azóta is Thürmer Gyula irányította Magyar Munkáspárt (MMP) (3,68 százalék), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (3,55 százalék) és az egyéniben mandátumot szerző Agrárszövetség (3,13 százalék). Az egyszázalékos határt két szervezet ugrotta még meg (a Vállalkozók Pártja és a Hazafias Választási Koalíció), míg az az alatt teljesítő törpepártok összesen nem gyűjtöttek két százaléknál többet.

Hullámvasúton az MDF

A következő országgyűlési választáson már az összes voks 87,31 százalékát szerezte meg a hat parlamenti párt. Bejutási küszöb alatt maradt ismét az MMP és az Agrárszövetség, illetve az új szervezetek közül a Köztársaság Párt és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

Kilenc listás szervezet maradt egy százalék alatt, ők együtt 3,2 százaléknyi szavazatot szedtek össze. Négy évvel később, 1998-ban először fordult elő, hogy a választási küszöböt el nem érő pártok összes szavazata tíz százalék közelébe került (11,41 százalék). Ekkor az MDF nem érte el a választási küszöböt, csak 2,8 százaléknyi voksot kapott, de a párt indulói 18 egyéni választókerületben győzelmet arattak, és így parlamenti frakciót alakíthattak. Két százalék fölötti eredményt ért el a KDNP (2,31 százalék), míg az MMP 3,95 százaléknyi voksot szerzett, a megmaradt 2,35 százalékon osztozott a többi törpepárt, a MIÉP viszont 5,47 százalékkal éppen bejutott a Házba.

Újabb négy év múlva, 2002-ben az Országgyűlésen kívül ragadtak 11,31 százaléknyi listás voksot kaptak, ebből 10,43 százalékot a MIÉP, a Centrum Párt és az MMP gyűjtött be. Az addigi parlamenti pártok közül kikerült a Házból az FKGP, és nem szerzett mandátumot a MIÉP sem, míg az SZDSZ önálló listán éppen megugrotta a bejutási küszöböt (5,57 százalék).

A törvényhozásba bejutó pártok arányaiban mindeddig 2006-ban kapták a legtöbb voksot, a szavazatok 96,78 százalékát szerezték meg. A két százalék fölé jutó MIÉP–Jobbik-szövetség hozta el a maradék voksok több mint felét, bőven egy százalék alatt maradt az MMP és a Centrum Párt is, viszont újra átlépte a választási küszöböt az MDF (5,04 százalék)

A Kuncze Gábor vezette SZDSZ 2006-ban jutott be utoljára a Parlamentbe
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Új rendszerben

Vízválasztó volt a 2010-es választás. A szocialistákon és a Fidesz–KDNP-pártszövetségen kívül elsőbálozóként bekerült a Házba a Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP). Az SZDSZ-szel szemben még legalább életben lévő MDF 2,67 százalékot ért el. A parlamenti szervezetek összesen 96,18 százaléknyi szavazatot kaptak. A korábban jobb eredményeket produkáló munkáspárt bő ötezer, míg a MIÉP alig ezerkétszáz szavazatot gyűjtött be.

A sok szempontból fordulópontnak számító 2010-es választások alkalmával annak ellenére maradt tehát négy százalék alatt az Országgyűlésből kimaradt indulók listás szavazataránya, hogy a Fidesz–­KDNP-n és az MSZP-n kívül meglehetősen kicserélődtek a pártok.

2014-ben már az új, egyfordulós választási rendszerben zajlott a választás. Mint ismert, 1990 és 2010 között kétfordulós rendszer volt, a Ház 386 képviselői hellyel rendelkezett. 2014-től kezdve egy forduló dönt, és 199-re csökkent a képviselői mandátumok száma, és ezúttal már nemzetiségi listákra is lehetett szavazni. Így 2014-ben, az új választási rendszerben a Házon kívül maradt szervezetekre és a nemzetiségi listákra négyszázaléknyi voks érkezett. Egyik törpepárt sem ért el 0,6 százaléknál jobb arányt, így a törvény szerint még az állami kampánytámogatást is vissza kellett fizetniük.

Megugrotta az MKKP

A legutóbbi, 2018-as országgyűlési választásokon 92,68 százalékot gyűjtöttek a parlamentbe jutó pártok az országos listán.

A bejutási küszöb alatt maradt a Momentum alig több mint három százalékkal, és bőven megugrotta az egyszázalékos határt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (1,75 százalék). Nem sikerült ez a Juhász Péter-féle Együttnek, mint ahogy egy sor, szinte mérhetetlenül kevés támogatottságot szerző, többségében „kamupártnak” sem.

Ugyanakkor egyetlenként szerzett kedvezményes, nemzetiségi kisebbségi parlamenti képviselői mandátumot a budaörsi Ritter Imre (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata).

Csak a Fidesz és az MSZP

Az 1990-es országgyűlési választások jelentős mértékben meghatározták a következő két évtized politikáját. Az ekkor bekerülő pártok közül 2010-ig a parlament tagja maradt a MDF és az SZDSZ, míg az MSZP és a Fidesz (utóbbi 2006 óta a kereszténydemokratákkal együtt) azóta is része a törvényhozásnak. Az első három választáson bejutott az Országgyűlésbe a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A MIÉP 1998-ban jutott át az ötszázalékos bejutási küszöbön, míg az akkor még önállóan induló kereszténydemokraták kiestek a parlamentből. 2002-től a következő négy évre pedig a rendszerváltás négy tömegpártja (MDF, SZDSZ, MSZP, Fidesz) foglalta el a Ház üléstermét.