– A Gyurcsány Ferenc által dominált balliberális blokk kialakítása felvetette a kérdést: milyen eséllyel indulhatnak azok a pártok, amelyek nem részei az összefogásnak, de talán még fontosabb, hogy mi lesz azokkal a választókkal, akik nem szimpatizálnak a DK-tól a Jobbikig tartó szivárványkoalícióval? – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet megkeresésére a Nézőpont Intézet elemzője. Erdélyi Rezső Krisztián kiemelte: a kutatások alapján azt látjuk, hogy nem alakult ki harmadik erő a politikában.
– Fontos azonban, hogy az ellenzék egyik legmeghatározóbb – a megkérdezettek 43 százaléka szerint egyenesen vezető – szereplője az a Gyurcsány Ferenc, aki egyben Magyarország leginkább elutasított politikusa.
Ez pedig komoly protesthangulatot teremthet, amelyet kihasználhat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), de Szanyi Tibor pártja, az Iszomm (Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom), illetve a Mi Hazánk is. Az egykori szocialista politikus mozgalmára jelenleg a választók egy százaléka sem szavazna, hosszú távon azonban az Iszomm alternatívát jelenthet azon szavazóknak, akik nem szimpatizálnak a jelenlegi kormánnyal, ugyanakkor valamely okból elutasítják a balliberális pártok széles körű koalícióját – fogalmazott az elemző.
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté
Hozzátette: ezen okok közül pedig a legfontosabb Gyurcsány Ferenc személye. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok 79 százaléka nem szeretné fontos politikai pozícióban látni az egykori kormányfőt, aki viszont láthatóan dominálja az ellenzék összefogását, sőt a maga által deklarált célja egy egységes párt létrehozása.
Van bennük potenciál
– Az MKKP kapcsán emlékezetes, hogy Fekete-Győr András gyakorlatilag ultimátumot intézett a viccpárthoz: vagy együttműködnek a balliberális ellenzékkel, vagy el sem indulnak a választásokon.
Kérdés, hogy a Kutyapártot választók elvesznek-e szavazatot az ellenzéktől, vagy pedig tudatosan szavaznak a viccpártra, mert egyik oldallal sem szimpatizálnak, választójogukkal viszont élni szeretnének. Utóbbi esetben ugyanis egy kikényszerített együttműködés inkább rontaná az ellenzék esélyeit – mondta el Erdélyi Rezső Krisztián.
Az elemző úgy véli: a Mi Hazánk – hasonlóan a már említett két párthoz – nem érne el parlamenti mandátumot egy most vasárnap tartandó parlamenti választásokon. Szavai szerint nem szabad azonban elfelejteni, hogy az egykor radikális Jobbik szavazói közül sokan váltak párt nélkülivé, akiket képesek lehetnek megszólítani.
– A valaha épp Gyurcsány Ferenc ellenében létrejött Jobbik ma már része a volt miniszterelnök politikai szövetségének, amely a radikális szavazókban – sok más csoporthoz hasonlóan – könnyen válthat ki protesthangulatot és taszíthatja őket más politikai formációkhoz – fejtette ki az elemző.
A szakember összességében kiemelte: a kis pártok bármelyikében lehet potenciál a növekedésre a balliberális pártok koalíciójával szembeni ellenérzések miatt, jelenleg azonban nem lehet egyértelműen látni a választások kimenetelére gyakorolt hatásukat.
A futottak még tábora
Nagy kérdés tehát, hogy mit hoz majd a 2022-es országgyűlési választás; a közvélemény-kutatások eredménye alapján arra lehet számítani, hogy a kormánypártok és a baloldali tömb valószínűsíthetően el fogja vinni a listás szavazatok 90-95 százalékát. A kérdés az, hogy a hosszabb ideje létező, valóban mérhető támogatottságú MKKP és a Mi Hazánk mennyire tud a bejutási küszöb közelébe kerülni, esetleg valamelyikük meg tudja-e ugrani azt. Bármilyen variáció elképzelhető lehet, és e két párt eredménye befolyásolhatja a választás kimenetelét.
A tendencia azt is mutatja, hogy a frissen alakult, alig látható törpepártok, mint jelenleg a Volner Párt, az Új Világ Néppárt, a Polgári Válasz vagy az Iszomm – ha el tudnak egyáltalán önállóan indulni – várhatóan a futottak még táborát erősíthetik, számottevő támogatottság nélkül.
