– A kormányzati megközelítés szerint nincs sikeres Magyarország, sikeres Budapest nélkül. A két szereplőnek együtt kell működni, a sikerhez partnerségre és pénzre van szükség – jelentette ki Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkár, aki a Fővárosi Fejlesztések Tanácsának ülése után elmondta, néhány vitás kérdés maradt nyitott, mint a Galvani-híd kérdése, a Városmajori Színház elköltöztetése és a Városliget fejlesztése kapcsán létrejövő munkacsoport felállítása. Ugyanakkor egyezség született az uniós források felhasználásáról egy államtitkári és főpolgármester-helyettesi szintre emelt munkacsoport felállításáról.
Fürjes Balázs, a Magyar Nemzet kérdésére elmondta:
a Galvani-híd kérdése a legfájóbb pont a számára, ugyanis Kiss Ambrus azzal magyarázta a megegyezés hiányát, hogy a kerületi polgármesterekkel kell egyeztetni az ügyben.
A kormánypárt képviselője leszögezte: Vitézy Dávid számos egyeztetést folytatott le civilekkel, lakosokkal, kerületi vezetőkkel a Galvani-híd ügyében, sőt a balliberális Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is elkötelezett a beruházás mellett.
Fürjes leszögezte: a budapesti peremhidakra azért van szükség, mert az agglomerációból beáramló autók Budapestet érintő terheltségét csökkentené, méghozzá újabb útvonalakkal.
–Aki nem akarja ezt a beruházást, mondja ki! – jelentette ki az államtitkár. Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatón szemtől szembe nem állt ki a kormánypárt képviselőjével, de a Facebook-oldalán egyoldalúan azzal vádolta a kormányt, hogy az az agglomerációs kiköltözést támogatja, ők pedig a budapesti élet minőségét javítanák. Fürjes Balázs korábban többször leszögezte: az agglomerációs közösségi közlekedés javítása pont azt a célt szolgálja, hogy Budapestre kevesebb autó érkezzen be és ezáltal javuljon a főváros levegője.
Továbbá Karácsony azzal is vádolta a kormányt, hogy a 3000 milliárd forintból csupán tíz százalékot kap Budapest, ezzel szemben a kormányzati képviselők kinyilvánították, hogy az agglomeráció fejlesztésére kisebb összeg jut, mint Budapestre, az uniós források haszonélvezője egyértelműen a főváros.
Az uniós keretrendszer csak 82 milliárdot irányozna a fővárosra, ezzel szemben a kormány döntése alapján 3000 milliárd forintot javasol fővárosi beruházásokra, s ezt a döntést az unió összes országában a nemzeti kormány hozza meg.
– Aki ezt vitatja, az az unióval vagy a többi tagállam vezetőjével áll vitában – szögezte le az államtitkár. Továbbá döntés született arról is, hogy az uniós forrásokat egészségügyre, közlekedés- és vasút fejlesztésére, egyetemek fejlesztésére és a város zöldítésére használják fel. Fürjes közölte:
befogadták a főváros javaslatait is, és fenntartják a választás éjszakáján tett kormányzati ígéretet, amit nem akar a főváros, az nem fog megépülni.
