A Liget és a Galvani-híd kérdése az ütközőpont a főváros és a kormány között

Három beruházás kérdésén kívül mindenben sikerült megállapodnia a kormánynak a fővárossal. Fürjes Balázs a budapesti és a fővárosi agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkár és Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes a Fővárosi Fejlesztések Tanácsának ülése után elégedetten jelentették be, hogy a legtöbb kérdésben egybehangzóak a kormány és a főváros fejlesztési tervei. Ám a békesség nem tartott sokáig, Karácsony Gergely főpolgármester a sajtótájékoztató ideje alatt belerúgott az éppen háromezer milliárd forint fejlesztést Budapestre irányító kormányba, holott az uniós szabályrendszer szerint 82 milliárd is elegendő lenne.

Budapest, 2018. április 20. Az UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium által 2018. április 20-án közzétett látványterv a Budapesten felépülő, Dél-Budát és Csepelt összekötő hídról. MTI Fotó: UNStudió és a Buro Happold Engineering Fotó: UNStudió és a Buro Happold Engineering

– A kormányzati megközelítés szerint nincs sikeres Magyarország, sikeres Budapest nélkül. A két szereplőnek együtt kell működni, a sikerhez partnerségre és pénzre van szükség – jelentette ki Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomerációs fejlesztésekért felelős államtitkár, aki a Fővárosi Fejlesztések Tanácsának ülése után elmondta, néhány vitás kérdés maradt nyitott, mint a Galvani-híd kérdése, a Városmajori Színház elköltöztetése és a Városliget fejlesztése kapcsán létrejövő munkacsoport felállítása. Ugyanakkor egyezség született az uniós források felhasználásáról egy államtitkári és főpolgármester-helyettesi szintre emelt munkacsoport felállításáról.

Fürjes Balázs, a Magyar Nemzet kérdésére elmondta:

a Galvani-híd kérdése a legfájóbb pont a számára, ugyanis Kiss Ambrus azzal magyarázta a megegyezés hiányát, hogy a kerületi polgármesterekkel kell egyeztetni az ügyben.

A kormánypárt képviselője leszögezte: Vitézy Dávid számos egyeztetést folytatott le civilekkel, lakosokkal, kerületi vezetőkkel a Galvani-híd ügyében, sőt a balliberális Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is elkötelezett a beruházás mellett.

Fürjes leszögezte: a budapesti peremhidakra azért van szükség, mert az agglomerációból beáramló autók Budapestet érintő terheltségét csökkentené, méghozzá újabb útvonalakkal.

–Aki nem akarja ezt a beruházást, mondja ki! – jelentette ki az államtitkár. Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatón szemtől szembe nem állt ki a kormánypárt képviselőjével, de a Facebook-oldalán egyoldalúan azzal vádolta a kormányt, hogy az az agglomerációs kiköltözést támogatja, ők pedig a budapesti élet minőségét javítanák. Fürjes Balázs korábban többször leszögezte: az agglomerációs közösségi közlekedés javítása pont azt a célt szolgálja, hogy Budapestre kevesebb autó érkezzen be és ezáltal javuljon a főváros levegője.

Továbbá Karácsony azzal is vádolta a kormányt, hogy a 3000 milliárd forintból csupán tíz százalékot kap Budapest, ezzel szemben a kormányzati képviselők kinyilvánították, hogy az agglomeráció fejlesztésére kisebb összeg jut, mint Budapestre, az uniós források haszonélvezője egyértelműen a főváros.

Az uniós keretrendszer csak 82 milliárdot irányozna a fővárosra, ezzel szemben a kormány döntése alapján 3000 milliárd forintot javasol fővárosi beruházásokra, s ezt a döntést az unió összes országában a nemzeti kormány hozza meg.

– Aki ezt vitatja, az az unióval vagy a többi tagállam vezetőjével áll vitában – szögezte le az államtitkár. Továbbá döntés született arról is, hogy az uniós forrásokat egészségügyre, közlekedés- és vasút fejlesztésére, egyetemek fejlesztésére és a város zöldítésére használják fel. Fürjes közölte:

befogadták a főváros javaslatait is, és fenntartják a választás éjszakáján tett kormányzati ígéretet, amit nem akar a főváros, az nem fog megépülni.

Az adóterhek filozófiájáról két különböző álláspont áll szemben egymással: a kormány elvonásnak tekinti az iparűzési adót és adókedvezménynek tekinti a kis- és középvállalkozásoknak tett gesztust, míg Kiss Ambrus közgazdaságtanilag elfogadott közteherviselésnek tulajdonítja. Érdekes, amikor a kormány a szolidaritási adó kapcsán beszélt közteherviselésről, akkor a Karácsony Gergely vezette baloldali koalíció kormányzati kivéreztetésről beszélt. A működési költségekről szóló egyeztetésre a jövő héten kerül sor, az elmúlt hetekben csak a fejlesztési források elosztásáról tárgyaltak az FKT ülésein.

A kormány és a főváros megegyezett abban, hogy a főváros nem emel adókat és nem a hitelfelvételben látja a megoldást, cserébe a kormány körülbelül hetven milliárdnyi fejlesztést átvállal a fővárostól, ilyen a Biodóm, a budai fonódó villamos folytatása, a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése és a pesti alsó rakpartok felújítása.

Karácsony Gergely a közösségi oldalán azt hangoztatta, a továbbiakban nincs szükség gigaprojektre fővárosnak, mert a Budapestnek járó támogatást úgy kell felhasználni, ahogyan azt a budapestiek meghatározták.

A város lakóinak többsége egy zöld és élhető Budapest programjára szavazott az önkormányzati választáson, a felhasználás kiindulópontjának tehát ennek a programnak a végrehajtása kell legyen. Ami érdekes, mert Fürjes Balázs leszögezte: a kormány most fogadja el a Zöld Budapest programját, amelyre Karácsony Gergely is rábólintott a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén.