Hazánk dobogós a nők lehetőségeit vizsgáló európai rangsorban

Magyarország a második helyen áll Finnországgal azon a listán, amely a nők lehetőségeit vizsgálta az Európai Unió 27 országában, illetve az Egyesült Királyságban – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elemzéséből. A nők munkaerőpiaci, képzési, egészségügyi, szüléshez kapcsolódó és közéleti részvételére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Magyarországon az Európai Unió többi tagállamához képest is számtalan lehetőség áll a nők rendelkezésére ahhoz, hogy  érvényesülni tudjanak az élet legtöbb területén.

Forrás: unsplash.com

A nők lehetőségeit bemutató európai uniós rangsor kialakításának az volt a célja, hogy az Európában megszokott, a nőket és a férfiakat sokszor egymással is szembeállító, genderszemléletű kimutatásokhoz képest olyan rangsort készítsen, amely kifejezetten a nőket érintő és őket előnyös helyzetbe hozó lehetőségekre hívja fel a figyelmet.

A nemzetközi adatbázisok alapján összesített lista első helyén Svédország, második helyén pedig Magyarország végzett Finnországgal holtversenyben.

Franciaország és Bulgária a harmadik a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) által készített rangsorban.

A végzősök több mint hatvan százaléka nő

Az index öt területen, a munka, a képzettség, az egészség, a szülés és a közéleti befolyás vonatkozásában, összesen húsz változóval vizsgálta a nők lehetőségeit az Európai Unió tagállamaiban és az Egyesült Királyságban.

A munkaerőpiaci lehetőségek területén Magyarország az élmezőnybe tartozik, hiszen nálunk az ötödik legalacsonyabb a női munkanélküliség és a jövedelmi szegénység kockázatának kitett nők aránya Európában, ráadásul hazánkban létezik kifejezetten nőket célzó adókedvezmény, melyhez hasonló csak Spanyolországban és Máltán található. Az első helyen szereplő Svédországban közel nyolcvanszázalékos a női foglalkoztatási ráta, hazánkban 2019-ben a 20–64 éves korosztályban 67,6 százalék volt, amivel a második legnagyobb növekedést értük el az unióban.

A nők képzési lehetőségei kapcsán kiemelkednek az északi államok, ahol a 25–64 év közötti nőknek több mint a fele felsőfokú végzettségű. Elgondolkodtató adat, hogy ma már a friss diplomások között minden uniós országban meghaladja a nők aránya a férfiakét, Magyarországon a végzősök 60,4 százaléka nő. Litvániában van a legtöbb női oktató az egyetemeken, ez 56,1 százalék, Lettországban pedig a PhD-hallgatók közötti arányuk kimagaslóan magas, 58,8 százalék.

Az egészségügyi lehetőségeket nézve a magyar nők 14 tagországhoz képest kevesebb, 13 országhoz képest pedig több egészségben eltöltött életévre számíthatnak, miközben a születéskor várható átlagos életkoruk 79,7 év. A védőnői ellátás olyan hungarikum, amelyhez hasonló csak Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Hollandiában van, azzal a különbséggel, hogy ezen országokban csak közvetlenül a szülés utáni időszakra korlátozódik ez a szolgáltatás. Ingyenes HPV-oltás két kivételtől eltekintve ma már minden uniós államban elérhető, amelyet Magyarországon a 7. osztályos lányok kaphatnak meg ingyenesen – mutat rá a Kincs.

Kivételes lehetőségek

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó lehetőségek terén megegyező pontszámokkal a visegrádi négyek, Franciaország, Horvátország és Bulgária áll az első helyen. Mind a hét országban biztosított a szülést követően a nőknek az anyasági támogatáshoz hasonló egyszeri juttatás, és az állam által támogatott szülési és gyermekgondozási időszakok is viszonylag hosszúak. A szülést követően ugyan több országban is biztosítják az édesanyáknak a korábbi fizetésükhöz igazodó ellátást, de csak igen rövid ideig, aminek lejárta után már nincs újabb ellátás.

Magyarország kivételes abból a szempontból, hogy nálunk viszonylag hosszú ideig (fél évig) jár idén júliustól a fizetés száz százalékát kitevő, a nettó bért meghaladó csecsemőgondozási díj (csed), amit a gyed, majd a gyes követ a gyermek három éves koráig.

A nők közéleti szerepvállalása és befolyása jól jellemezhető a három hatalmi ágon belüli és a vezető állásokban való részvételi arányukkal. A nemzeti parlamentekben sehol nem éri el a nők aránya az ötven százalékot. A törvényhozásban az unió tagállamainak kétharmadában, 19 államban kevesebb, mint 33 százalék a női képviselők aránya, Magyarországon ez 12,6 százalék. A végrehajtó hatalomban csak két tagállamban (Svédország, Belgium) van több női, mint férfi miniszter, további öt tagállamban pontosan fele-fele az arány. Hat olyan ország is van, ahol húsz százalék alatti a női miniszterek aránya (Magyarországon 21,4 százalék). Az igazságszolgáltatásban a legfelsőbb bíróságok tagjai között nyolc tagállamban több a nő, mint a férfi, köztük Magyarországon is. A vezető beosztásban dolgozó nők aránya négy ország tekintetében magasabb, mint negyven százalék, Magyarország a 39,4 százalékos értékkel a hatodik legjobb helyen áll a listán.

Magyarország az élmezőnyben

Összeségében a Kincs kutatása alapján elmondható, hogy ha összevetjük a nők munkaerőpiaci, képzési, egészségügyi, szüléshez kapcsolódó, valamint a közéleti szerepvállalására vonatkozó mutatóit az EU tagállamaiban és az Egyesült Királyságban, a rangsorban Magyarország a dobogós helyeken végző öt ország között – második helyezettként Finnországgal – azok közé az államok közé tartozik, amelyek a nőknek a lehetőségek széles tárházát biztosítják.