Májusban ítélkeznek Gyurcsány elhárítófőnöke felett

Májusra napolták el a járvány miatt az ítélet kihirdetését Gyurcsány Ferenc volt elhárítófőnöke és társai vesztegetési ügyében – tudta meg lapunk a Kaposvári Törvényszéken. Tíz évvel a botrány kirobbanása, és három évvel a megsemmisített elsőfokú verdikt után ismét első fokon döntenek a százmilliós ügyben, amelyet átszőtt egy sor titkosszolgálati szál is.

2021. 03. 19. 11:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is csúszik a Covid–19-világjárvány miatt Galambos Lajos vezérőrnagynak, a Gyurcsány-kormány egyik elhárítófőnökének (a Nemzetbiztonsági Hivatal [NBH] volt főigazgatójának) és társainak büntetőpere. A Kaposvárosi Törvényszéken megtudtuk, március 11-én ismét halasztani kellett a második elsőfokú ítélet kihirdetését a bíróságokon bevezetett járványügyi korlátozó intézkedések miatt. Az ítélet kihirdetésére májusban kerülhet sor, hacsak a járvány ismét nem írja majd felül az ítélkező hadbíró terveit.

Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjét kenőpénz elfogadásával vádolják Fotó: Havran Zoltán

 

Az ügyet számos titkosszolgálati szál szövi át, így az eljárás titkosított. Annyit azért lehet tudni, hogy

a vád szerint Galambos Lajos tábornokot és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt a hírhedt Jakubinyi Róbert vesztegette meg százmilliókkal, hogy „elintézzék” a büntetőügyeit.

 

A botrány tízéves, még 2011-ben robbant ki, amikor a titkosszolgálati kötődésű Egymásért, Egy-másért Alapítvány milliárdos csempészési és sikkasztási ügyében elítélték a szervezet kuratóriumának egykori elnökét, Földesi-Szabó László nyugállományú rendőr ezredest. A korabeli sajtóhírek szerint 2004-ben Földesi-Szabó Jakubinyi Róberttel alapította az alapítványt, amelynek már a bejegyzésében is az NBH vezetői segítettek.

Az Egymásért-botrány egyik főszereplőjét, Jakubinyi Róbertet az osztrák hatóságok Bécsben fogták el. Azóta több büntetőeljárás is zajlott, illetve zajlik ellene; jelenleg nincs letartóztatva
Fotó: Havran Zoltán

„Egy alkalommal felmerült annak a lehetősége – talán 2005-ben volt ez, nyáron –, hogy egy harmadik országbeli cég nagyobb mennyiségű tartós élelmiszert, tehát konzerveket tudna adományozni az alapítványunknak” – fogalmazott annak idején a Hír TV Célpont című műsorában Földesi-Szabó. „Úgy gondoltuk, mindenképpen elfogadjuk ezt, hiszen egyrészt az addigi tapasztalatunk alapján is nagyon sok a rászoruló.

Később aztán kidolgoztuk annak a metodikáját, hogy ezeket a konzerveket hogyan lehet eladni, hiszen mondjuk 86 babkonzervvel elég nehéz karitatívkodni, viszont az érte kapott pénzzel lényegesen egyszerűbb” – magyarázta gyanús tevékenységüket az ezredes.

Földesi-Szabó szerint ezt a módszert – az elfogadásét és a későbbi eladásét is – az NBH jogászai dolgozták ki. Az alapítványhoz alig két év alatt több mint egymilliárd forint folyt be. Arra a kérdésre, hogy az NBH embereinek, vezetőinek mennyi pénzt adtak, illetve az alapítvány kasszájából mennyi pénz ment magánzsebekbe, Földesi-Szabó nem tudott válaszolni. Galambos és Gyarmati esetében azonban százmilliós összegekről beszélt.

Földesi-Szabó Lászlót beismerő vallomása ellenére hét év börtönre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. (Jakubinyi ellen ma is folyik zárt ajtók mögött a csempészet és sikkasztás miatt indult büntetőper.)

Galambos, Gyarmati és Jakubinyi ellen 2013-ban emelt vádat az ügyészség a vesztegetés miatt. Maga a per 2014-ben, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán kezdődött. Néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdettek elmarasztaló ítéletet. Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost a vesztegetési pénz elfogadásáért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel és százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották. Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették. Másodfokon azonban megsemmisítették az ítéletet 2019-ben, és visszautalták első fokra a Vadócz Attila vezette katonai tanácshoz, Kaposvárra.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.