A műszakin és az orvosin alig van beragadt diploma

Százezernél is több fiatal örülhetett tavaly a kormány jóvoltából nyelvvizsga nélkül megszerzett diplomájának. Az Oktatási Hivatal jelentéséből most kiderül, hogy az elmúlt években mely szakokon jelentett kihívást a nyelvi követelmények teljesítése. A diplomamentő program csak gyorssegély volt, a nyelvoktatás fejlesztésére komplex csomaggal készül a kormány. Az új kerettantervek, a járvány lecsengésével elkezdődő külföldi kurzusok és a nyelvtanárok felkarolása együttesen hozhat sikert.

Fotó: BachPekaryMate

Tanulmányt készített a felsőoktatási nyelvi követelmények teljesítéséről az Oktatási Hivatal. A Felvi.hu-n elérhető dokumentum szerint az alapképzések csaknem ötödében jellemző, hogy a hallgatók nemhogy a diplomázás idejére, de

a tanulmányok megkezdésétől számított hét-kilenc év elteltével sem tudták megszerezni a szükséges nyelvvizsgát.

Az osztatlan szakok körében sokkal jobb az arány, ezeknél az ötéves képzéseknél mindössze három-öt százalékban maradt el a nyelvi bizonyítvány.

Mint ismert, egyetemi és főiskolai diplomát nem lehet szerezni nyelvvizsga nélkül. Általában egy középfokút várnak el az intézmények, főként a gazdasági szakokon jellemző, hogy szaknyelvi vizsgát, felsőfokút, esetleg egyszerre több nyelvvizsgát is kérnek. Noha évtizedes elvárásról van szó, ez az elmúlt években rengeteg fiatalnak bizonyult megugorhatatlan akadálynak:

tavaly a kormány diplomamentő programjának köszönhetően több mint százezren jutottak hozzá oklevelükhöz, miután a gazdaságvédelmi akcióterv részeként – elsősorban a járványhelyzetre tekintettel – nyelvvizsga nélkül is átadták őket.

A statisztikák szerint leginkább a művészeti és művészetközvetítési szakokon fordult elő a hiányos nyelvtudás, míg a műszaki és informatikai területen tanuló diákok többsége jól beszél idegen nyelveket, sőt az informatikushallgatók fele-kétharmada már a képzés megkezdése előtt is rendelkezik a kellő nyelvtudással. A gazdaságtudományi szakok hallgatói főleg az egyetemi évek alatt nyelvvizsgáznak, a képzés utáni teljesítés pedig a jogi terület diákjaira jellemző az Oktatási Hivatal jelentése szerint.

Sokan küzdenek az idegen nyelvekkel az andragógia képzésen, a környezettan, a rekreáció, a szociálpedagógia és a turizmus-vendéglátás szakon, igaz, utóbbin valamelyest érthető, hisz ott több nyelvvizsgát is elvárnak. Ezzel szemben például az állatorvosi, az orvosi, a fogorvosi képzéseken, a pszichológia szakon és az osztatlan jogászképzésen gyakorlatilag elvétve találni olyan hallgatót, akinek ne lenne középfokúja.

Nem meglepő, hogy az ország vezető egyetemei, így a Műegyetem és az ELTE gyakorlatilag nem ismeri a beragadt diploma problémáját. Az Eszterházy Károly Egyetemen ugyanakkor az oklevelek durván harmada nyelvi hiá­nyosságok miatt maradt gazdátlan.

A tanulmány külön vizsgálta a kisebb, ezer alatti hallgatói létszámú felsőoktatási intézményeket is, amelyek közül az Edutus képzésein több mint negyven százalékban hiányzott a nyelvvizsga, remekül hozta viszont a követelményt például a Károli Gáspár Református Egyetem.

A többség egyébként megáll a középfoknál, a hallgatók által megszerzett nyelvvizsgák több mint háromnegyede ilyen.

A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával alapszakon a bölcsészek, osztatlan képzésen pedig a műszaki szakosok büszkélkedhetnek.

Tavaly országosan 86 ezer nyelvvizsgát tettek le, a próbálkozások több mint kétharmada (59 ezer vizsga) volt sikeres. A diplomamentő program ugyan ideig­lenes könnyítés volt, a fiatalok nyelvtudásának javítása szükséges, és a kérdést kiemelten kezeli a kormány is: bár attól egyelőre eltekintettek, hogy felvételi követelménnyé tegyék a középfokút, hosszú távon az a cél, hogy a ­leendő hallgatók lehetőleg már a felsőoktatásba való belépéskor magabiztosan beszéljenek legalább egy idegen nyelvet.

Azon túl, hogy a tavaly megjelent, módosított kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az általános és középiskolai idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után hamarosan megkezdődhetnek a 9. és a 11. évfolyamos tanulók külföldi nyelvkurzusai is.

Mindemellett a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Úgy tudjuk, nagyszabású továbbképző programot készítenek elő: a gyakorló nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.