Tanulmányt készített a felsőoktatási nyelvi követelmények teljesítéséről az Oktatási Hivatal. A Felvi.hu-n elérhető dokumentum szerint az alapképzések csaknem ötödében jellemző, hogy a hallgatók nemhogy a diplomázás idejére, de
a tanulmányok megkezdésétől számított hét-kilenc év elteltével sem tudták megszerezni a szükséges nyelvvizsgát.
Az osztatlan szakok körében sokkal jobb az arány, ezeknél az ötéves képzéseknél mindössze három-öt százalékban maradt el a nyelvi bizonyítvány.
Mint ismert, egyetemi és főiskolai diplomát nem lehet szerezni nyelvvizsga nélkül. Általában egy középfokút várnak el az intézmények, főként a gazdasági szakokon jellemző, hogy szaknyelvi vizsgát, felsőfokút, esetleg egyszerre több nyelvvizsgát is kérnek. Noha évtizedes elvárásról van szó, ez az elmúlt években rengeteg fiatalnak bizonyult megugorhatatlan akadálynak:
tavaly a kormány diplomamentő programjának köszönhetően több mint százezren jutottak hozzá oklevelükhöz, miután a gazdaságvédelmi akcióterv részeként – elsősorban a járványhelyzetre tekintettel – nyelvvizsga nélkül is átadták őket.
A statisztikák szerint leginkább a művészeti és művészetközvetítési szakokon fordult elő a hiányos nyelvtudás, míg a műszaki és informatikai területen tanuló diákok többsége jól beszél idegen nyelveket, sőt az informatikushallgatók fele-kétharmada már a képzés megkezdése előtt is rendelkezik a kellő nyelvtudással. A gazdaságtudományi szakok hallgatói főleg az egyetemi évek alatt nyelvvizsgáznak, a képzés utáni teljesítés pedig a jogi terület diákjaira jellemző az Oktatási Hivatal jelentése szerint.
Sokan küzdenek az idegen nyelvekkel az andragógia képzésen, a környezettan, a rekreáció, a szociálpedagógia és a turizmus-vendéglátás szakon, igaz, utóbbin valamelyest érthető, hisz ott több nyelvvizsgát is elvárnak. Ezzel szemben például az állatorvosi, az orvosi, a fogorvosi képzéseken, a pszichológia szakon és az osztatlan jogászképzésen gyakorlatilag elvétve találni olyan hallgatót, akinek ne lenne középfokúja.
Nem meglepő, hogy az ország vezető egyetemei, így a Műegyetem és az ELTE gyakorlatilag nem ismeri a beragadt diploma problémáját. Az Eszterházy Károly Egyetemen ugyanakkor az oklevelek durván harmada nyelvi hiányosságok miatt maradt gazdátlan.
A tanulmány külön vizsgálta a kisebb, ezer alatti hallgatói létszámú felsőoktatási intézményeket is, amelyek közül az Edutus képzésein több mint negyven százalékban hiányzott a nyelvvizsga, remekül hozta viszont a követelményt például a Károli Gáspár Református Egyetem.
A többség egyébként megáll a középfoknál, a hallgatók által megszerzett nyelvvizsgák több mint háromnegyede ilyen.
A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával alapszakon a bölcsészek, osztatlan képzésen pedig a műszaki szakosok büszkélkedhetnek.
Tavaly országosan 86 ezer nyelvvizsgát tettek le, a próbálkozások több mint kétharmada (59 ezer vizsga) volt sikeres. A diplomamentő program ugyan ideiglenes könnyítés volt, a fiatalok nyelvtudásának javítása szükséges, és a kérdést kiemelten kezeli a kormány is: bár attól egyelőre eltekintettek, hogy felvételi követelménnyé tegyék a középfokút, hosszú távon az a cél, hogy a leendő hallgatók lehetőleg már a felsőoktatásba való belépéskor magabiztosan beszéljenek legalább egy idegen nyelvet.
