Ősztől háromlábú finanszírozás jön az egyetemeken

Hétről hétre bővül a modellváltó egyetemek köre, egyre több intézmény szenátusa jelenti be, hogy az alapítványi működtetés mellett döntött. Mindez a rugalmasabb gazdálkodás lehetőségét is magával hozza az érintetteknek, ám a következő tanévtől egy valamennyi egyetem pénzügyeit érintő, átfogó változás is életbe lép.

A hazai felsőoktatási intézmények állami normatívája ma létszámalapú, vagyis az elsősorban az intézmény méretétől, a hallgatók számától függ. A kormány tervei szerint azonban a következő tanévtől az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy háromlábú finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgató arányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására. Utóbbit a hírek szerint egyrészt a jelenlegi tudományos mutatók – például a minősített kutatók száma és a publikációs aktivitás –, másrészt a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján finanszírozzák. A kapott támogatás tehát sokkal jobban függ majd attól, ki mit tesz le az asztalra.

– Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak. Az intézmények számára a finanszírozás kiszámíthatóbbá válik, jobban illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz.

A szereplőket az objektíven mérhető és számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában – közölte lapunk érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de az biztos, hogy az egyetemek gazdálkodása kiszámíthatóbbá és stabilabbá válik. Mint azt korábban Pavlik Lívia miniszteri biztos elmondta lapunknak: a megítélt állami támogatás nemcsak az adott költségvetési évre szól majd, hanem 15-20 éves keretszerződéseket köt az állam a felsőoktatási intézményekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb,

három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni.

A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, többek közt azt, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban.

A reform egyébként nem új keletű, már a 2014-es felsőoktatási stratégiában előrevetítette a szaktárca, hogy a meglévőnél sokkal ösztönzőbb finanszírozásra van szükség az ágazatban,

a létszámarányos pénzosztás ugyanis sem az egyetemet, sem a hallgatót nem motiválja jobb teljesítményre.

Az alapítványi fenntartásba kerülő, modellváltó egyetemek az említett szerződések keretében meg is kapják az ingatlanokat, amelyekben működnek, és kikerülnek az államháztartási törvény alól, vagyis – ahogy már többször írtunk róla – egyszerűbben pályázhatnak vagy épp szerződhetnek üzleti partnereikkel, hiszen jelentősen csökkennek a bürokratikus terheik is.

Fontos továbbá, hogy az idén és jövőre megemelkedik az oktatók fizetése is. Stumpf István kormánybiztos lapunknak már elmondta, hogy

két lépcsőben 15-15 százalékos béremelést hajtanak végre a felsőoktatásban.

A saját bevételek alakulása függvényében persze az egyetemek akár még ennél jobban is megfizethetik a dolgozóikat.

A magyar felsőoktatás fejlesztését ráadásul soha nem látott mértékű uniós pénzzel is megtámogatják a következő években. Néhány hete Orbán Viktor kormányfő a 2021 és 2026 közötti időszakra legalább 1500 milliárd forintot ígért.