Fontos az állam szerepvállalása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában

Példaértékű a magyar kormány szerepvállalása a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában – mondta lapunknak a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Csizi Péter szerint a cégcsoportnak, valamint a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató ágazatnak jó a kapcsolata a kormányzat szakpolitikai szerveivel, ennek köszönhetően a kormány valós problémákra tud választ adni. Ennek köszönhetően született döntés az év elején bejelentett keresetkorlát eltörléséről, amely egyre több megváltozott munkaképességű embert tesz érdekeltté abban, hogy munkát vállaljon.

Csizi Péter, a Kézmű Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyarországi modell egyedülálló Európában Fotó: Havran Zoltán

Magyarország legnagyobb, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalatát, a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft.-t látogattuk meg. Még a lezárásokat megelőzően kaptunk időpontot, így a vállalat Csömöri úti telephelyén több üzemrész munkájába is betekinthettünk. Ebben Radnai Tamás, a Kézmű vállalati és társadalmi kommunikációért felelős vezetője volt segítségünkre, a vállalat működéséről és a megváltozott munkaképességűek (mmk) foglalkoztatását támogató kormányzati politikáról pedig Csizi Péter ügyvezető igazgató beszélt.

Lázmérés és kézfertőtlenítés után léphettünk az épületbe, a szájmaszk viselése kötelező. Péntek kora délután számos üzemrészből már hazafelé indulnak a dolgozók, többükről nem látszik, hogy valamilyen egészségi problémával küszködnek. Radnai Tamás elmondta, hogy a látás- és mozgásszervi betegségtől egészen a cukorbetegségig több kategóriába sorolják a megváltozott munkaképességet. Számukra abban is segít a védett munkahely, hogy a piaci viszonyoktól eltérően itt elsősorban az emberekhez igazodik a munkakörnyezet.

– Egy cukorbetegnek is lehet hátrány, ha a munkahelyén a szünetek nem igazodnak a gyógyszerelés időpontjához, nálunk viszont elsődlegesen ezek a szempontok érvényesülnek – fogalmazott.

Magyarország legnagyobb rehabilitációs munkáltatója

A Csömöri úti telephelyen több száz mmk-s munkavállaló dolgozik, országos szinten pedig a társaság számít a legnagyobb munkáltatónak: a Fővárosi Közterület-fenntrató Zrt., és az ERFO Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt a cégcsoport 145 telephelyen tízezer munkavállalót foglalkoztat, akik közül 8222 fő megváltozott munkaképességű. A Csömöri úton szabászat, varroda, mintavarroda, labor és csomagolóüzem is működik. A laborban a varrónők számítógépes szoftveren tervezik meg a szabásmintákat, a mintavarrodában pedig az első munkadarabokat készítik el, amelyeket a megrendelővel egyeztetnek, és az elfogadott munka megy tovább tömeggyártásra. Radnai megjegyezte, hogy a Kézműnek ezerfős varrodai kapacitása van, ezzel Magyarország legnagyobb varróüzemének számít.

– A többi piaci szereplővel szemben az is nagy előnyünk, hogy a termelési kapacitásunkkal a legnagyobb megrendeléseket is képesek vagyunk teljesíteni. Nálunk készülnek például a MÁV, a Volán, a BKV és a Magyar Posta formaruhái, a prémium termékek közül pedig a Nanushka és több magyar tervező is velünk gyártat. Nálunk készülnek a Tisza Cipő táskái, de számos külföldi luxusmárkát is a megrendelőink sorában tudhatunk – sorolta.

.

A cég mintavarrodájában most készítik a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra a palástok mintapéldányát
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

A telephelyen bepillantottunk a mintavarroda működésébe is, ahol most készülnek a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus palástjainak mintapéldányai. Kívülállóként senki nem mondaná meg, hogy speciális munkakörülményre szorulnak a dolgozók, majd később megtudtam, hogy hallássérült és siket kollégák is voltak bent. Megtekintettük a csomagolóüzemet és az irodai iratlefűzőket készítő üzemrészleget is, ahol az egyetlen meglepő körülmény az volt, hogy a hajtogató-csomagoló munkafolyamatokat nem automatizált gépsorok végezik, hanem emberek. Majd egy férfit kerekesszékben tolt a munkaasztalhoz a kollégája, egy másik dolgozóról pedig rövid beszélgetés során tudtam meg, hogy néhány hónapja dolgozik a Kézműnél. Súlyos látássérült, így máshol nem tudott elhelyezkedni. A látottak fontosságát Csizi Péter ügyvezető igazgató világította meg:

– Akkreditált védett munkahelyként azoknak a súlyosan hátrányos helyzetű mmk-s dolgozónak is munkát tudunk biztosítani, akik a piaci szektorban már nagy valószínűséggel nem lennének képesek megfelelni az elvárásoknak – fejtette ki.

A telephelyen látott eltérő feladatköröket az indokolja, hogy a cégcsoport a dolgozók kompetenciaszintjének megfelelő munkát kínál. – A varroda mellett többek között bútor-, doboz-, háztartási papír-, műanyag- és csomagolóüzemünk is van. Közel kilencezerfajta terméket állítunk elő, amelyek egy részével vásárlóként mindannyian találkozhatunk a boltokban – fejtette ki az igazgató.

A Csömöri úti telephelyen gépesített üzemrészek is helyet kaptak. De mint megtudtuk, a Kézműnél a gépesítés célja nem azonos a piaci termelésre jellemző gépesítéssel:

– A piaci szereplők azért gépesítenek, hogy a munkaerőn és a bérköltségen spóroljanak, nálunk pedig azért van szükség gépesítésre, hogy kiegészítsük a dolgozóink teljesítményét. Rendszeresen tárgyalunk piaci szereplőkkel, akik javarészt a nagy volumenű megrendelésben érdekeltek – mutatott rá Csizi Péter.

Egyedülálló a magyar modell

A csomagolóüzem egyik részlegvezetője elmondta, hogy nyolc éve dolgozik a vállalatnál. Egyszerű csomagolómunkával kezdte, aztán fontosabb feladatokat bíztak rá. Azelőtt virágkötőként dolgozott, majd retinaleválás miatt elvesztette a látását, és a munkaerőpiacon nem tudott elhelyezkedni. – Árufeltöltőként vagy pénztárosként sem kaptam munkát, mert nem láttam a címkét és a vonalkódot. Itt viszont évek óta folyamatos a munkaviszonyom – mesélte. Csizi Péter elmondta, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában Magyarországon az állam is szerepet vállal a feladatban.http://mti.mediaworks.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun

– A rendszer a piaci szereplőket is ösztönzi, hogy bizonyos arányban foglalkoztassanak megváltozott munkaképességű dolgozókat. Örvendetes, hogy a versenyszféra is foglalkoztat olyan mmk-s embereket, akik megfelelnek az elvárásoknak, a védett munkahelyek azonban a szakképzett munkaerő mellett a betanított munkások sokaságának is lehetőséget tud biztosítani. A védett munkahelyek között a magántulajdonú piaci szereplők mellett az állam is megjelenik, mint a Kézmű, az ERFO, a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. és a SZEFO fenntartója – fejtette ki.

A megváltozott munkaképességű emberek tömeges foglalkoztatásához szükség van a kormányzat támogatására is. Éves szinten nagyjából másfél millió forintot kapnak a védett szervezetek egy megváltozott munkaképességű munkavállaló után, ami nélkül nem lehetne működtetni egy ilyen vállalatot.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megrendelésére PCR-teszteket csomagol egy dolgozó
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

– Minél nagyobb arányban csökkent valakinek a munkaképessége, annál nagyobb háttértámogatás szükséges ahhoz, hogy legyen munkahelye. Ennek működtetéséhez azonban szükség van az állam olyan szemlélet szerinti közreműködésére, amely a segélyezés helyett a munkát helyezi előtérbe – hangsúlyozta Csizi Péter.

Szavai szerint az állami támogatás fontossága abban is rejlik, hogy a munkájuk minősége, hatékonysága és ára ugyanolyan szinten legyen, mint a többi piaci szereplőé.

A Csömöri úti telephelyen tapasztaltak alapján valóban más légkör uralkodott az üzemrészekben, mint a piaci munkahelyeken. A dolgozók eltérő képességei ellenére a munkavégzés folyamatos volt, mégsem volt érzékelhető a normál munkahelyekre gyakran jellemző stressz. A részlegvezetők hozzáállásában is érzékelhető volt a dolgozókra figyelés és az egyéni igényekhez igazodás.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár tavaly jelentette be, hogy plusz három milliárd forintot biztosított a kormány az mmk-s foglalkoztatásra, mert a beérkező pályázatok alapján megnövekedett az igény. Az év elejétől eltörölt keresetkorlát is ösztönzőleg hat a megváltozott munkaképességű emberekre, hiszen nincs jövedelemnagysághoz kötve az egyéb juttatások megléte, ezáltal a kormány döntése sokakat tett érdekeltté abban, hogy munkát vállaljanak.

Csizi Péter azt is közölte, hogy az államtitkárság rendszeresen egyeztet az ágazat szereplőivel, és nagyon figyel arra, hogy a valós problémákra adjon választ. Szerinte a szakpolitika jelentősége nem áll meg ezen a szinten, hanem közvetítőszerepet is betölt. – Volt olyan sajtótájékoztató, amelyet követően keresett meg minket egy piaci szereplő, hogy szeretne velünk gyártatni. A döntéshozóknak és a sajtónak is fontos szerepe van abban, hogy közvetítsék a piacnak, hogy egy védett foglalkoztató képes ugyanolyan minőségben és kapacitással előállítani termékeket, mint a versenypiaci szereplők – mondta.

A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás is segít

A társadalmi felelősségvállalás jegyében könnyebben nyílik a megrendelők ajtaja, a tárgyalásokon azonban már piaci feltételek dominálnak. – Ennek köszönhetően egyre többen vállalják büszkén, hogy mmk-s foglalkoztatásban készültek a termékei, de sajnos még mindig vannak olyanok, akik nem vállalják fel, hogy velünk gyártatnak – mondta Csizi Péter.

– Vannak olyan munkavállalóink, akik Franciaországban tervezett luxusdobozt állítanak elő, tavaly pedig az egyik világmárka karácsonyi ajándéktasakját is – több más céggel együtt – a mi munkavállalóink gyártották. Ezek a termékek New Yorktól Tokióig mindenhol piacon voltak, és senki nem gondolta volna, hogy mmk-s emberek készítették – ismertette.

Bővülő kapacitások

Az államit tulajdonú cégcsoport a legkisebb településeken is jelen van, sok helyen szinte az egyetlen munkáltatóként. Most nyitottak új üzemet Botykapeterden, Berkesden, Fülpösdarócon, Hejőbábán, valamint Kalocsán és Tarpán bővültek.

– További célunk, hogy a szociális bentlakásos intézményekben is bővüljünk és munkát adjunk az ott élő embereknek – tudatta az ügyvezető, aki arra is kitért, hogy a cég jelenléte az intézetnek is előnyökkel jár, mivel a vállalat bérleti díjat fizet az intézetnek azért a részért, amit használ, az előállított terméket pedig a piacon értékesítik.

A vállalatcsoport segítséget nyújt azoknak az iskoláknak is, ahol fogyatékossággal élő gyermekeket nevelnek vagy speciális nevelési igényű gyerekek tanulnak, mivel közülük is sokan mmk-s foglalkoztatással tudnak majd elhelyezkedni a jövőben. – Kiépítettük a kapcsolatot többek között a váci Kilátó Piarista Módszertani Központtal, ahol SNI-s gyerekekkel foglalkoznak. Szeretnénk, ha a gyerekek és a szüleik is tudnának arról, hogy hozzánk is jöhetnek majd dolgozni – közölte Csizi Péter.