Családpolitikai téren sincs egység a baloldalon

Egységes és komplexitásában a mostani családtámogatási rendszert megközelítő tervezettel egyik baloldali párt sem rendelkezik ma Magyarországon – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik arra vonatkozó kérdésünkre válaszolva, hogy mi várható egy esetleges 2022-es kormányváltás esetén a családpolitika terén. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint amennyiben valóban lesz közös ellenzéki program, úgy annak tartalma komoly hitelességi deficittel fog együtt járni.

A baloldal terve a munka nélküli jövedelemhez szükséges forrásokat többek között a családtámogatások visszaszorításával biztosítaná Forrás: Darabos György/lakaskultura.hu

A baloldal egyik miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a múlt héten posztolta ki a közösségi oldalára, hogy a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét igénybe véve, a magyar kormány támogatásával ők maguk is beszereztek egy vadonatúj Daciát. „Az általam hőn áhított kormányváltás után is fontos megtartani, sőt bővíteni a családtámogatásokat” – fűzte az autóról feltöltött képekhez Hódmezővásárhely polgármestere. A hétgyerekes városvezető arról is beszámolt, hogy azért most vették igénybe a támogatást, mert májusban az ötödik gyermeke is betölti a 18. életévét, így most még jogosultak a kedvezményre.

„Élmény volt ismét egy autóban utazni” – lelkendezett a magát egyébként jobboldaliként meghatározó, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének bejelentkezett polgármester. Márki-Zay Péter később egy megjegyzéssel egészítette ki a posztot, amelyet a személyes oldalán tett közzé, mindenki számára látható nyilvános bejegyzésként. A kommentelők közül rengetegen képmutatással vádolták meg az ellenzéki polgármestert, aki azt írta: a felmerülő politikai aspektusokra majd közszereplői oldalán válaszol.

A hozzászólók egy jelentős része úgy vélte, hogy ha a baloldal – többek között Márki-Zay ügyködésének köszönhetően – ismét kormányra kerülne jövőre, a családtámogatásoknak búcsút mondhatnának a magyar emberek.

Veszélyben a családok

– Feltételezésük nem alap nélküli, ugyanis a baloldali erők nem a családtámogatási rendszer pilléreinek megtartásában és változatlanul hagyásában látják a demográfiai helyzet kezelésének a kulcsát, hanem a bevándorlás ösztönzésében – fejtette ki Tóth Erik. Az elemző szerint emiatt zsigerből elutasítanak minden olyan, a magyar családok támogatását célzó innovációt, amely a polgári kormány irányából érkezik.

– A családpolitika terén azonban már korábban kiterítette a baloldali ellenzék a lapjait: a 2020-as költségvetés megszavazásakor a teljes baloldali tömb a magyar családok támogatása ellen voksolt. Ezt azért sem túlzás állítani, mert az akkori költségvetési számok szerint, 2010-hez képest több mint két és félszeresére emelkedtek azok a támogatások, amelyek a családoknak szóltak – idézte fel az Alapjogokért Központ munkatársa. Arra is emlékeztetett, hogy

2002 után a baloldal, választási ígéreteivel ellentétben, nem hagyta érintetlenül az első Orbán-kormány családtámogatási intézkedéseit sem:

eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, háromról két évre csökkentették a gyes idejét, és a gyed extrát is ellenezték, a devizahitelek bevezetésével pedig végletesen eladósították a családokat.

Az ellenzéki pártok nyíltan eltörölnék a legtöbb, gyermekeket érintő kedvező intézkedést Fotó: Havran Zoltán

Adóemelés és alapjövedelem

Tóth Erik szerint nem releváns, hogy a választási kampány egyre inkább felfokozódó hangulatában mit ígérnek meg a szavazóknak a DK-tól egészen a Jobbikig terjedő összefogás pártjai, mert a sok ötlet közül végül csak néhány fog a végleges ellenzéki programba bekerülni. – Ha lesz is ilyen dokumentum, elsősorban egy domináns ellenzéki szereplőnek az elképzeléseit fogja tartalmazni, hiszen

egymásnak ellentmondó véleményen vannak a különböző pártok a családpolitika fontos kérdéseiben

– mutatott rá az elemző. Emlékezetes, Fekete-Győr András korábban az ATV egyik műsorában nem tudott válaszolni a műsorvezető kérdésére, aki arról érdeklődött, hogy a mostani kiterjedt családtámogatási rendszernek mely elemei maradhatnak meg egy esetleges 2022-es kormányváltás után. A Momentum elnöke azzal hárította el a válaszadást, hogy ezt még meg kell beszélnie a szivárványkoalíció többi pártjának a vezetésével.

Konkrétumokat tartalmazó javaslatot legutóbb a Párbeszéd politikusai, Tordai Bence és Szabó Tímea mutattak be: a 2020-as költségvetéshez beadott módosító javaslataikból kiderült, kormányváltás esetén 3000 milliárd forintot költenének az alapjövedelemre, melyhez minden családi adókedvezményre szánt összeget elvennének, így több mint 300 milliárd forintnyi családi pótlékot, 60 milliárd forintnyi gyermekgondozást segítő ellátást. A Párbeszéd akkori számításai szerint még adóemelésekre is szükség lenne, javaslatukban úgy fogalmaztak: „Az alapelv itt a Fidesz-kormány előtti időszakban megszokott társadalmi szolidaritáshoz való visszatérés és a szociális támogatások radikális leegyszerűsítése.”

Segélyalapú ország

A családi pótlék megduplázásának ötletével házal viszont évek óta a DK, amely intézkedéssel szintén a 2010 előtti segélyalapú támogatási rendszer felé mozdulnának el. – Valódi – ugyanakkor hazug, végrehajthatatlan és több esetben a magyar családokat sújtó – kormányprogramot egyedül Gyurcsány Ferencnek kellett összeállítania korábban – mondta ezzel kapcsolatban Tóth Erik. Hozzátette: a DK a mai napig gyakran családellenes húrokat penget, 2017-es Sokak Magyarországa című programjukban kormányváltás esetén a családi adókedvezményre jogosultak körének szűkítését helyezték kilátásba, most pedig a családi pótlék megduplázásával házalnak. – Amennyiben valóban lesz közös ellenzéki program, úgy annak tartalma komoly hitelességi deficittel fog együtt járni – összegezte az elemző.