Megszorítás, adó- és áremelés is van a Momentum programjában

Fekete-Győr András előválasztási programja hat pontból áll, ezek a következők: Nyugodt otthon; XXI. századi iskola; Jó munkahely; Európai kórház; Közös ország; Zöld bolygó. A felkért elemzők a párt egyes pontokban szereplő elképzeléseit vizsgálták meg, és abban mind egyetértettek, hogy a Momentum megszorítás, adóemelés, burkolt és kevésbé burkolt áremelés veszélyének formájában több csapdát is elrejtett a választók elől.

A migránsok pártján áll

A hat baloldali ellenzéki párt közül egy formációnak van jelentős választási és kormányprogram-tervezési tapasztalata, emiatt

kérdéses, hogy a közös baloldali programelemek kiválogatása során lesz-e érdemi beleszólása Gyurcsány Ferencen kívül bárkinek is abba, hogy milyen szakpolitikai javaslatokat valósítson meg a koalíció kormányra kerülése esetén

– jelenti ki elöljáróban Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Szerinte nehéz eldönteni, hogy a Momentum által közzétett Új Magyarország tervet mennyiben érdemes komolyan venniük a választóknak. Hiszen – mint írja – már a dokumentum címe is a 2006-os Gyurcsány-programot eleveníti fel.

Közelebbről megnézve a párt tervét, láthatóvá válik annak minden anomáliája – mutat rá Tóth Erik. Az első fejezetek Fekete-Győr Andrásék család- és oktatáspolitikáját ismertetik. A családpolitika terén 2010 óta jelentős innovációk történtek, a nyugat-európai hozzáállással szemben a magyar kormány nem bevándorlási politikával kívánja az őshonos népesség „pótlását” megoldani. A nemzeti kabinet abból sem csinál titkot, hogy a hagyományos, konzervatív családmodellben hisz, ez azonban a Momentum – és a többi baloldali párt – felfogásával szöges ellentétben áll, sőt a párt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy kormányra kerülése esetén a mostani családtámogatási rendszer számos elemét megszüntetné.

Innen nézve érthető a Momentum Nyugodt otthon fejezetének kozmopolita, liberális, genderorientált családpolitikai célkitűzéseinek felsorolása, ez ugyanis jobban illeszkedhet a jövőbeni közös programba is. A Momentum ideológiai értelemben a szivárványcsaládok, az LMBTIQ-logikát követő szabályozások, valamint az illegális bevándorlók támogatásának pártján áll – rögzíti Tóth Erik. Emiatt előrevetíthető, hogy a különböző családtámogatásokkal sem bánnának bőkezűen hatalomra kerülésük esetén, ellenben ingatlan- és vagyonadót, valamint személyi jövedelemadót emelnének. Az elemző hangsúlyozza: a Momentum családpolitikájával épp azok a magyar családok járnának a legrosszabbul, amelyek 2010 óta a polgári kormányzás haszonélvezői voltak.

Oktatás Soros módra

A gyakorlati intézkedések között több, kevésbé megfontolt ötlet is helyet kapott – írja Tóth Erik. A Momentum elengedné az áfafizetést azoknál az ingatlanberuházásoknál, ahol tízlakásonként egyet az önkormányzat tulajdonába ad a beruházó. Az elengedett áfa azonban jóval több lenne, mint az átadott lakás értéke, amivel az állam járna a legrosszabbul, arra azonban nem ad választ a tervezet, hogy a kiesést miből kompenzálnák. Arra sem ad választ a program, hogy miként növelnék a rendelkezésre álló szociális lakások számát. Ráadásul ezek az intézkedések már a 2019-es önkormányzati választási programjukban is benne voltak, amelyekből egyáltalán nem valósítottak meg semmit.

Tóth Erik úgy véli, a Momentum programja inkább szimbolikus és kevésbé gyakorlati kérdésekben erős: bevezetnék az apahónapokat és lehetővé tennék az azonos nemű pároknak a gyermekek örökbefogadását is. Rugalmasabbá tennék a bölcsődék és óvodák nyitvatartását, miközben 40 helyett 32 órás munkahetet szeretnének bevezetni Magyarországon, vagyis a munkaalapú társadalom helyett újra a segélyalapú társadalom felé lépnének vissza.

Az oktatáspolitika terén teljes és totális reformot indítanának, ami a négyéves kormányzati mandátum lejárta előtt nem lenne megvalósítható. A Momentum szabad kezet adna az oktatási intézményeknek a tantervük összeállításában, holott az intézményeknek most is van mozgásterük ebben a kérdésben.

Bevezetnék a szabad tankönyvválasztást, a genderelméletek tanítását a „szexuális nevelés” érdekében, és a tankerületi rendszert is felszámolnák. Az intézmények tantestületeinek továbbképzéseket szerveznének, és „nyitott iskolákat” hoznának létre

– sorolja az elemző, hozzátéve: az nem szerepel a programban, hogy a továbbképzéseket mely, gyaníthatóan a Soros György által támogatott szervezetek tartanák meg.

A középiskolákban nyolc óra helyett kilenc órára tennék az iskolakezdés időpontját, nem törődve azzal, hogy ­amiatt egy átlagos magyar család napi rutinját teljesen átírnák, ráadásul a későbbi iskolakezdés késő délutáni iskolavégzést is jelent. Az oktatási intézményeket vezető igazgatókat rendkívül bonyolult, háromcsatornás rendszerben választanák meg a tantestülettel, a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel közösen – mutat rá Tóth Erik.

Tét nélküli bohóckodás

A baloldalon már hónapok óta nagyotmondási verseny zajlik, hiszen a közös listán a helyeket majd az aktuális közvélemény-kutatások eredményei alapján fogják szétosztani egymást között – véli Deák Dániel, aki lapunknak kifejtette: egymás rovására akarnak erősödni a baloldali pártok, ezért engednek meg maguknak a siker reményében hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kijelentéseket. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ebbe a taktikába illeszkednek bele Fekete-Győr András megbotránkoztató megnyilvánulásai, illetve a Momentum jól hangzó demagóg programhirdetései is. A párt ígéretei azonban még a balliberális körökben is visszatetszést váltottak ki, a 444.hu „tét nélküli bohóckodásnak” nevezte Fekete-Győr András terveit.

A Momentum Jó munkahely programja ismét adóemelést hozna, a kétkulcsos adórendszer visszaépítésével ugyanis a gazdasági növekedéshez nagymértékben hozzájáruló munkavállalókat adóztatnák meg még inkább, ami az ország versenyképességét jelentősen rontaná

– világít rá Deák Dá­niel. A 2010 előtti balliberális kormányok kísérleteztek a többkulcsos adórendszerrel, azonban az teljesen csődöt mondott, az adóelkerülés mértéke nőtt, a feketegazdaság virágzott. Az elmúlt tíz évben jelentős változás állt be, hiszen a kormány olyan adórendszert hozott létre, amelyben már nem éri meg a vállalkozóknak ügyeskedni, az adóbefizetést elkerülni – magyarázza az elemző.

Szintén irreális ígéret a négynapos munkahét bevezetése, ami szakmai körökben közröhej tárgyát képezi, de teljesen fenntarthatatlan programelem a rugalmas nyugdíjba vonulás megteremtésének ígérete is, ami a nyugdíjrendszer teljes összeomlását eredményezné. Emlékezetes, hogy 2010 előtt az állami nyugdíjrendszer rendkívül rossz állapotban volt, az embereket folyamatosan a magánnyugdíjpénztárak irányába terelték, amelyek sok esetben eltőzsdézték az emberek megtakarításait – emlékeztet Deák Dá­niel. 2010 után ezt a problémát orvosolták, a nyugdíjreformoknak köszönhetően sikerült stabilizálni a nyugdíjrendszer helyzetét, ezt az egyensúlyi helyzetet döntené romba a Momentum programja.

Az elemző arra is rámutat, hogy az elmúlt tíz évben az egészségügy fejlesztése kiemelt szerepet kapott a kormányzati politikában, ennek az egyik legutóbbi eleme a soha nem látott orvosbéremelés, aminek köszönhetően az orvosok fizetése két év múlva átlagosan két és félszeresére emelkedik. Az orvosok mellett az ápolóknál is jelentős béremelési program zajlik: 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, amennyit 2016 előtt keresett, az elmúlt négy évben minden évben emelkedett az ápolók bére, tavaly kétszer is volt béremelés.

Politikai frázisok

A Momentum március elején nyilvánosságra hozott előválasztási programja ugyan némileg felkavarta a baloldali állóvizet, azonban nem sikerült lényegesen befolyásolnia a politikai közbeszédet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Konstanczer Tamás. A Századvég Alapítvány elemzője felhívja a figyelmet: Fekete-Győr András pártelnök a programot ismertető ­televíziós interjúban rutintalanságáról és felkészületlenségéről tett tanúbizonyságot, amikor a családi pótlékról, a családi otthonteremtési kedvezmények és a felújítási hitelek megtartásáról vagy elvetéséről kérdezte a műsorvezető. A Momentum ajánlata nehezen vehető komolyan a baloldali előválasztási versenyfutásban, mert Fekete-Győr András olyan, a gazdasági realitásoktól elrugaszkodó, érzelmekre ható ígéretekkel hozakodott elő, amelyekről nyilvánvaló, hogy megvalósíthatatlanok és csupán a közbeszéd tematizálására szolgálnak – véli az elemző.

A Momentum Közös ország című programpontja olyan politikai frázisokat tartalmaz, miszerint Magyarország nemzetközileg elszigetelődött, és az elmúlt tíz évben romlott az érdekérvényesítési képessége. Konstanczer Tamás kijelenti, ez a vád nyilván­valóan hamis. Az érdekérvényesítés erejét a legplasztikusabban az mutatja, hogy a koronavírus-járvány kezelésére szolgáló átoltottságot tekintve dobogós helyen szerepel Magyarország. A nemzeti érdekek eredményes képviseletének jele továbbá, hogy több hónapos küzdelem árán sikerült megakadályozni, hogy járványhelyzet idején Brüsszel jogállamiságinak álcázott politikai feltételekhez – így akár illegális migránsok kötelező befogadásához – kösse a Magyarországot megillető uniós források kifizetését.

Ezenfelül az is hitelteleníti a Momentum politikáját, hogy valódi nemzeti érdekképviseletről beszélnek, miközben a párt elnöke és ismertebb politikusai román és szlovák pártok mellett kampányoltak Erdélyben és a Felvidéken, szemben a határon túli magyarok valódi érdekképviseletét ellátó magyar pártokkal

– hívja fel a figyelmet az elemző.

Kiszolgáltatottá tenné az országot

A Momentum Zöld bolygó című, környezetvédelemről szóló programpontja érdemben kevés újdonságot tartalmaz. A lakások energia-korszerűsítése, illetve a közösségi közlekedési eszközök újra cserélése jelenleg is zajló folyamat. A párt a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések felmondását tartja kívánatosnak, miközben az atomenergia biztosítja a lakosságnak a legköltséghatékonyabb energiaellátást. Konstanczer Tamás szerint kijelenthető, hogy ha a baloldal leállítaná az új atomerőművi blokkok megépítését és a régiek elavulnának, megnőne a hazai áramszükséglet, az import kiszolgáltatottabbá tenné az országot, és megemelné a lakossági áram árát. Mindemellett a tervben vázolt ­piaci alapú hulladékgazdálkodás bevezetése a szemétszállítási rezsidíjak megemelkedésének veszélyét rejti magában.

A programban megemlített egységes európai zöldadó bevezetésére tett javaslat tulajdonképpen előirányozza, hogy egy magyar háztartás ugyanakkora adót fizessen egységnyi szén-dio­xid-kibocsátásért, mint egy német – magyarázza az elemző. Emellett a mezőgazdaságra kivetett adó az élelmiszeripar terheit is megnövelné, ami az élelmiszerek végfelhasználói árában is emelkedést eredményezne.