Felelőtlenül kísérleteznének a magyarokkal Karácsonyék

Nem áll rendelkezésre széles körű nemzetközi tapasztalat a hatásokkal kapcsolatban – írja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az elemzésében a Párbeszéd alapjövedelem-terveiről. Mint kifejtik: az alapjövedelem bevezetésével a magyar gazdaság minden bizonnyal visszakerülne a 2010 előtti, belső egyensúlytalanságoktól terhes, fenntarthatatlan pályára. Kiszelly Zoltán politológus szerint miközben beindult a licitverseny az ellenzéki pártok kampányüzeneteiben, az alapjövedelem kérdése még okozhat konfliktusokat a baloldali táboron belül.

A Párbeszéd társelnöke, jelenlegi főpolgármestere 2018-ban a baloldal miniszterelnök-jelöltje volt, átütő ajánlat nélkül

Összefoglalva kifejtették: az eszköz nem több egy elnagyolt, aránytalanul drága jóléti programnál, amely Európa jelenlegi társadalmi és gazdasági tendenciáit figyelembe véve nem több puszta fényűzésnél. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az unió tagállamainak eltérő élet- és árszínvonalából fakadóan a feltétel nélküli alapjövedelem országonként különböző időben történő bevezetése a belső migrációt ösztönözné.

A Századvég Gazdaságkutató szerint a költségvetési pénzt olyan célzott programokra kellene fordítani, amelyek – Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szavaival élve – „a valódi szükségletekkel rendelkező emberekre összpontosítanak”.

A Párbeszéd társelnöke, jelenlegi főpolgármestere 2018-ban a baloldal miniszterelnök-jelöltje volt a választóknak tett átütő ajánlat nélkül Fotó: Kurucz Árpád

Beindult az ellenzéki licitverseny

Úgy tűnik, a Párbeszéd mindezek ellenére a kampánya fő üzenetének pont az ezer sebből vérző feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését állította. Noha támogatottságát tekintve mikropártról beszélhetünk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ők adják Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt, aki máig nem mondta ki egyértelműen, hogy nem indulna a miniszterelnöki székért a következő választáson. A Magyar Nemzetnek a főpolgármester erre a kérdésre legutóbb kitérő választ adott: a legfontosabb, hogy az ellenzéknek az előválasztást követően legyen közös miniszterelnök-jelöltje – hangoztatta. Bár hozzátette, jelenleg nem készül arra, hogy előválasztáson induljon, mint ismert, az önkormányzati választások előtt hasonlóképpen még arról beszélt, hogy győzelme esetén lemond a Párbeszéd társelnöki tisztségéről, mert a főpolgármesterség nem fér meg a pártpolitikával – ennek ellenére később mégis pártelnök lett.

Kiszelly Zoltán politológus lapunk megkeresésére elmondta: az ellenzéki pártok jelenleg egymással is komoly licitversenyben vannak, mindannyian keresik az erős ajánlatot, amivel ráfordulhatnak 2022-re: a Párbeszédnek ez a feltétel nélküli alapjövedelem lett, a DK eközben az európai minimálbér ígéretét sulykolja, a Momentum pedig az uniós pénzek jogállamisági kritériumokhoz kötésének témáját viszi.

Az ellenzéki összefogásban vélhetően nem mindenki áll egyértelműen a feltétel nélküli alapjövedelem mellett.

A Momentum szakértője, Prinz Dániel tavasszal még úgy fogalmazott, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem nem megoldás, a DK 2016-ban elfogadott programja pedig kifejezetten rögzítette, hogy a párt nem híve a mindenkinek járó alapjövedelemnek. Kiszelly ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, egyelőre ezek a pártok nem akarnak nyilvánosan vitát generálni a Párbeszéd programjáról, nehogy megnehezítsék az együttműködést, ennek ellenére a politológus szerint ezzel kapcsolatban még lehetnek ellentétek. Hozzátette: nincs kizárva, hogy már vannak is, csak a színfalak mögött, a nemrég megalakult programíró bizottságban, melyet azért hoztak létre az ellenzéki összefogás pártjai, hogy közös programmal indulhassanak 2022-ben.

Azzal kapcsolatban, hogy a Párbeszéd most váltig állítja, nincs szükség adóemelésre a programjukhoz, a politológus kifejtette: a baloldal mindig is ezt csinálta: olyan osztogatást ígérnek a választás előtt, amit a költségvetés nem bír ki, az ahhoz szükséges adóemeléseket viszont nem említik.

Az ellenzéki szavazók közül sokan eltérően gondolkodnak pártjaikhoz képest az „ingyenpénzről”. Egy, a Republikon Intézet által augusztusban publikált kutatás szerint a baloldal pártjai közül a DK és azt követően a Párbeszéd szavazói támogatják a leginkább az alapjövedelem bevezetését, míg legkevésbé a Momentum és az összefogáson kívül politizáló Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

Megszorításokkal reagál a főváros

A fővárosi önkormányzat újraindítási adó néven új, átmeneti jellegű adó bevezetését jelentette be csütörtökön. Közleményükben azt írják, a szektoriális adó kivetésére a válság hatásainak enyhítése érdekében van szükség, és az ötmilliárd forint adóalap feletti cégeknek jelentene többlet-hozzájárulást, amelyek így a jelenlegi kétszázalékos mérték helyett 2,5 százalékos iparűzési adót fizetnének. A bejelentés azért is meglepő, mert a főváros valójában dúskál a pénzben. Miközben Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd alapjövedelem-programját bemutató dokumentumában leszögezi, hogy nem szükséges adóemelés az alapjövedelem bevezetéséhez, Karácsony és a fővárosi vezetés a gyakorlatban folyamatosan pénzhiányra panaszkodik, és megszorításokkal igyekszik növelni a költségvetést. A hivatalos számsorok azonban nem igazolják a balliberális városvezetés panaszait, ugyanis lapunk érdeklődésére a Magyar Államkincstár közölte: Budapest Főváros Önkormányzata október 20-án időközi adatokat szolgáltatott, amelyből kiderült, hogy a Karácsony vezette helyhatóság 133,9 milliárd forint állampapírral rendelkezik, nettó készpénzállománya pedig 85,6 milliárd forint. Az újraindítási adóból befolyt összeggel azonban a főpolgármester nem a nehéz helyzetbe került budapesti szektorokat fogja támogatni. Mint fogalmaznak, az átmeneti adó „lehetőséget teremt a 2021. évi bérfejlesztésre a fővárosi intézmények és cégek dolgozói számára”. Lapunk a fővárosi önkormányzatnál érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy a megszorítások és az önkormányzati dolgozók távlatilag beígért béremelése mellett milyen gazdaságélénkítő, vállalkozás- és munkahelyteremtő programokkal, azonnali intézkedésekkel reagál a koronavírus okozta gazdasági nehézségekre, azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.

K. K.