Figyelmen kívül hagyja a polgárok akaratát az Európai Bizottság

Az Alapjogokért Központ által vizsgált Eurobarométer felmérések alapján egyértelmű: az állampolgárok nem gondolják úgy, hogy az EU előtt álló legnagyobb kihívások között ideológiai kérdéseknek is helye lenne, konkrét intézkedéseket és válaszokat várnak a bizottságtól – derült ki az Alapjogokért Központ mai sajtótájékoztatóján, ahogyan az is, hogy sem a jogállami, sem a zöldpolitikai, sem a genderkérdések nem jelennek meg az állampolgárok legfontosabbnak ítélt témái között.

Brüsszel, 2020. november 12. Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke (b) és Helena Dalli esélyegyenlõségért felelõs biztos az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, interszexuális és queer) csoportok egyenlõ bánásmódjára irányuló bizottsági stratégiát ismertetõ brüsszeli sajtóértekezleten 2020. november 12-én. MTI/EPA/AFP pool/John Thys Fotó: John Thys

Az Európai Bizottság gyakran hangoztatja, hogy az Európai Unió érdekeit szem előtt tartva fogalmazza meg szakpolitikai javaslatait, eddigi tapasztalataink alapján azonban felmerül a kérdés: kinek az érdekeit képviseli az Európai Bizottság? Az uniós tagállamok és állampolgárok prioritásaira kíván választ adni, vagy saját érdekeit helyezi előtérbe? – ezekre a kérdésekre kereste a választ az Alapjogokért Központ mai sajtótájékoztatóján.

Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója elmondta: az Eurobarométer kutatásai alapján elmondható, hogy

az Európai Bizottság egyáltalán nem azokkal a témákkal foglalkozott és foglalkozik, amelyekkel az unió állampolgárai szerint kellett volna, helyette saját prioritásai mentén politizált.

Teszi mindezt úgy, hogy a tanács és a bizottság elméletileg a demokratikus vonalat képviseli, így politikájában a választópolgárok döntései kellene, hogy visszatükröződjenek.

2019-ben a legfontosabb probléma a migráció és ehhez kapcsolódó különböző fenyegetések voltak, majd a koronavírus-járvány Európába érkezésével a hangsúly a vírus közvetlen egészségügyi hatásaira, illetve a gazdasági válság kezelésére helyeződött – hívta fel a figyelmet Kovács István, aki szerint

ehhez képest ideológiai, politikai, és szimbolikus témák mentén történik a politizálás, mint a jogállam, a zöldpolitika és a genderkérdések, amelyek azonban nem jelennek meg az állampolgárok legfontosabbnak ítélt témái között.

Hozzátette: a bizottság nemcsak, hogy az európai polgárok akaratával foglalkozik, de amikor olyan szimbolikus témákhoz nyúl, mint a jogállamiság kérdése, akkor is azokat az országokat állítja pellengérre, ahol az európai polgárok szerint nincs probléma, mint például Lengyelország vagy Magyarország.

Az ideológiai kérdések mentén zajló politizálás nemcsak az Eurobarométer mérésből, hanem az Európai Bizottság éves cselekvési tervéből is jól látszik – erről már Kovács Attila, a központ projektvezetője beszélt. Felmerül a kérdés, hogy vajon folytatódik-e a korábbi politizálás, vagyis, hogy a bizottság olyan ideológiai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az európai polgárok preferencialistáján nem szerepelnek. Az állampolgárok prioritásai sokkal inkább az egészségügyi, szociális és gazdasági kérdések mentén találhatók.

Kovács Attila arról is beszélt, hogy az Európai Szemeszter egy olyan eszköz a bizottság kezében 2010 óta, amellyel azokat a tagállamokat igyekszik sarokba szorítani, amelyek nem hajlandók elfogadni azt a politikai narratívát, amit a brüsszeli bürokrácia a tagállamokra szeretne kényszeríteni. – A jogállami jelentés idén szeptemberben fog kijönni, már most látszik, hogy tavalyhoz hasonlóan tényektől mentes, súlyos hibáktól hemzsegő dokumentumot láthatunk majd – tette hozzá.

Az Alapjogokért Központ elemzése a linkre kattintva elérhető.