Jakab Péter végleg baloldalivá tette a Jobbikot

Antiszemita, idegengyűlölő pária alakulatból baloldali éltanuló lett Jakab Péter vezetésével a Jobbik Gyurcsány Ferenc gyorstalpaló tanfolyamán. Ma már a határon túli magyarok vagy a kereszténység kapcsán is a Demokratikus Koalícióhoz húz az egykori nemzeti radikális párt, amelynek eknöke a baloldal erős emberének hízeleg a Facebookon.

Dobrev Klára egy színpadon Jakab Péterrel. Fotó: Arpad Kurucz

„Aki a Jobbikra akar szavazni, az tegye, de tudjon róla, hogy ezzel az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatja, ugyanis a Jobbik e két párt fantomszervezete” – fogalmazott Csurka István 2009-ben annak ellenére, hogy a Jobbik kezdetben nacionalista erőnek tűnt, amit szimbolikus akciói is alátámasztani látszottak. Az egyik első ilyen lépésük például a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt.

A néppártosodás felé masíroztak

A Jobbik ekkoriban még hazánk uniós tagságát is ellenezte, 2004-ben nem is indultak az EP-választásokon, sőt egy 2012 januárjában tartott megmozduláson uniós zászlót is égettek. Vona Gábor pedig az EU-ból való kilépést szorgalmazta, amikor a Nemzeti dalt parafrazálva azt mondta: „A magyarok Istenére esküszünk, hogy tagok tovább nem leszünk.”

Szintén radikális lépésnek számított a Magyar Gárda nevű paramilitáris szervezet 2007-es megalapítása amelynek tagjai még abban az évben több általuk cigánybűnözéstől sújtottnak mondott településen is elrettentő célú felvonulást tartottak.

Az egykori radikális alakulat első embere ma már Dobrev Klára egyik riválisa és szövetségese
Fotó: Kurucz Árpád

A 2010-es parlamenti választásokon a Jobbik bejutott az Országgyűlésbe, és ezután is az idegengyűlölő megszólalásokkal tarkított radikális vonalat vitte tovább.

Gyöngyösi Márton, aki azóta a párt EP-képviselője lett, 2012 novemberében például arról beszélt a parlamentben, hogy ideje lenne felmérni, hány zsidó származású képviselő van a magyar országgyűlésben.

A 2014-ben ismét a parlamentbe jutott a Jobbik. Ekkor kezdődött meg a néppártosodásnak nevezett irányváltás, amelynek jegyében a párt 2015-ös kongresszusán Vona Gábor már azt mondta, „aki náci romantikára vágyik, aki pogromokra vágyik, aki vulgáris, erőszakos politikára vágyik, annak nincs helye ebben a pártban, az eltévesztette a házszámot”.

A G-nap után a Jobbik Simicska Lajoshoz kezdett közeledni, aki egyre több felületet biztosított számukra a kezében lévő médiumokban.

A párt 2017-es kormányellenes plakátkampányakor az oligarcha cégei például a Jobbiknak tizedét számították csak fel annak az összegnek, amit korábban az LMP alapítványa fizetett a plakáthelyekért.

A választások előtt a párt ráerősített a néppártosodási narratívára: Vona Gábor még a Spinoza-házba is elment Canossát járni, hogy szalonképessé tegye magát a baloldalon, amelynek több prominens személyisége ekkor már arról beszélt, hogy a Jobbikkal össze kell fogni. Heller Ágnes például arra biztatta az ódzkodókat, hogy „fogják be az orrukat”, amikor szavaznak.

Teljes pálfordulás

A 2018-as voksoláson a Jobbik még nem működött együtt formálisan a baloldallal, és a Fidesz–-KDNP ismét kétharmados győzelmet aratott. A kudarc után lemondott Vona Gábor, aki után Sneider Tamás lett a pártelnök. Toroczkai Lászlót és Dúró Dórát kizárták, akik létrehozták Mi Hazánk Mozgalmat, amihez számos, a Jobbikból kilépő nemzeti érzelmű személy csatlakozott. A Jobbiknak sorra szűntek meg az alapszervezetei. Sneider Tamást pedig 2020 januárjában Jakab Péter váltotta.

Az új elnök februárban még azt mondta, az ellenzék tortájában Gyurcsány Ferenc a mazsola, és ő nem szereti a mazsolát, de egy márciusi interjúban már úgy nyilatkozott: „Nekünk nem az a dolgunk most, hogy a különbségeket keressük.”

Jakab Péter alatt felgyorsult a Jobbiknak a baloldalhoz való közeledése. Annak ellenére hogy még a 2018-as jobbikos programban is arról írtak, hogy a balliberális kormányzás maradandó károkat okozott a nemzeti összetartozás tekintetében, az új elnök egy interjúban már azt pedzegette, hogy el kellene venni a határon túli magyarok szavazati jogát.

„Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján – ez legitim vita lehet” – fogalmazott.

Az is előfordult, hogy az egykor a politikai köztudatba keresztek állításával berobbanó párt egy a Fidesz szavazóit fanatikusként bemutató, feszületet tartó embereket ábrázoló mémet osztott meg a Facebookon.

Ez még Vona Gábort is megszólalásra késztette. „Most tényleg a feszület meg Jézus a legnagyobb probléma a NER-rel? – kérdezte a volt pártelnök, és hozzátette: – Szégyellem magam, és örülök, hogy nem vagyok most köztetek. Ez gyalázat. Balról előzzük a DK-t.”

Gyurcsány kedvenceként hízeleg Jakab

A Jobbik a 2019-es önkormányzati választásokon már együttműködött a baloldallal, a 2020. októberi szerencsi időközi voksoláson pedig korábbi antiszemita megjegyzései ellenére is a jobbikos Bíró Lászlót támogatta a baloldal.

Az új szövetség pártjai tavaly decemberben bejelentették, hogy együtt indulnak 2022-es választásokon, annak ellenére, hogy a Jobbik alapító nyilatkozatában az áll: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.”

Mindezt megkoronázza, hogy Jakab Péter már a Facebookon is a DK elnökéhez dörgölődzik. Történt, hogy az őszödi beszéd évfordulóján Orbán Viktor bejegyzést tett közzé, amire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: „Ha a miniszterelnök a héten megnyeri a Telex e heti lájkbajnokságát, úgy látom, azért is én leszek a hibás.” Erre hamarosan megérkezett Jakab Péter behízelgő válasza is. „Ne aggódj, nem fogja” – szólt hozzá a bejegyzéshez hűséges szövetségesként a Jobbik elnöke.

Eljutottunk oda, hogy a Jakab Péter vezette Jobbik beteljesíti Csurka István szavait, aki annak idején megjósolta, hogy megbízást teljesítve a nemzeti erők ellen fordulnak majd.