Jobbikos alelnök a határon túliak szavazati jogáról: Majd meglátjuk!

Varga-Damm Andrea szerint a Jobbik nemcsak erkölcsi és jogi, hanem politikai csapdába is sodorhatja magát az ilyen elszólásokkal.

Budapest, 2020. január 25. Jakab Péter frakcióvezető, a Jobbik újonnan megválasztott elnöke (k) beszél a párt budapesti tisztújító kongresszusát követő sajtótájékoztatón a Dürer Rendezvényházban 2020. január 25-én. Mellette balról jobbra Ander Balázs és Szilágyi György alelnökök, Szabó Gábor választmányi elnök, Z. Kárpát Dániel és Potocskáné Kőrösi Anita alelnökök, Gyöngyösi Márton elnökhelyettes, valamint Lukács László és Dudás Róbert alelnökök. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Kínos magyarázkodással reagált Lukács László György, amikor a határon túliak szavazati joga került szóba a baloldali programpontok kapcsán. A Jobbik alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában először kitérően azt válaszolta: – A kormányváltás szempontjából nincs igazán nagy eltérő álláspont abban a kormányprogramban, amit le akarunk tenni az asztalra. Majd arra a kérdésre, „megmarad-e a a határon túliak szavazati joga 2022 után”, úgy reagált:

– Ezt majd meglátjuk!

Lukács László György nem tudott válaszolni a határon túliak szavazati jogának biztosítására vonatkozó kérdésre Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– A baloldali pártok – ideértve a Jobbikot – nem beszélnek az összmagyarságról, azaz a határon túli és a kivándorolt magyarokról – válaszolta lapunk kérdésére Varga-Damm Andrea. Az egykori jobbikos képviselő szerint így azoknak a magyaroknak a jogi státusát is megkérdőjelezhetik, akik például az állampárt időszakában disszidáltak. – Hiszen jogi értelemben nem lehet különbséget tenni magyar és magyar között – ismertette a jogász végzettségű politikus, aki szerint

a Jobbik nemcsak erkölcsi és jogi, hanem politikai csapdába is sodorhatja magát az ilyen elszólásokkal.

– A DK a határon túli magyarokkal szembeni hergelésével csupán a társadalom tíz százalékát tudja megszólítani, a Jobbik pedig érthetetlen módon ezért a tíz százalékért küzd – fejtette ki Varga-Damm Andrea.

Lapunk arról is beszámolt: Jakab Péter pártelnök hiába közölte, hogy „15 millió magyar kormánya kívánnak lenni”, hiába tették közzé a közös kormányzás alapelveit, amelyben az is szerepel, hogy a „külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja”, nem kommentálta korábban Vadai Ágnes és Arató Gergely DK-képviselők határon túliakkal szembeni uszításait. Ráadásul

a Jobbik elnökének tavaly márciusi, a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki: Jakab Péter szerint nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túliaknak.

– Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.