Matekérettségi: számos kérdésnél lényeges volt a szövegértés is

Nehéz lesz egyest kapni, de a tavalyinál valamivel bonyolultabb volt az idei érettségi feladatsor – így értékelte lapunknak a mai matematikavizsga kérdéseit egy megkérdezett szaktanár. Az érettségi második napján több mint 73 ezer diák méretett meg. A tanulók arról számoltak be, nem féltek a vírustól, mert mindenki szigorúan betartotta a védelmi előírásokat.

Csókás Adrienn-Somogyi Róza
2021. 05. 04. 17:05
Budapest, 2021. május 3. Diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fõvárosi Szent István Gimnáziumban 2021. május 3-án. Ezen a napon - a járványügyi szabályok betartásával - országszerte megkezdõdtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az elsõ érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 ezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedden a matematika írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák országszerte. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint e tárgyból középszinten 68 037, emelt szinten 5350 vizsgázó írta meg a dolgozatot. Középszinten a vizsgázók ezúttal is két feladatsort kaptak: az első rövid kérdéseket tartalmazott, amelyek alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. Ebben a részben

ezúttal a halmazok, a számtani sorozatok, a valószínűség- és százalékszámítás került elő,

de hatványozós feladat is jutott a diákoknak. A matekvizsga második, összetettebb példákból álló részében síkgeometria, gráfok, egyenletek és logaritmusok szerepeltek középszinten. A diákok segítségként mindkét szinten használhattak többféle függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt.

Lazsálásra nem volt idő

– Korrekt érettségi-feladatsor volt az idei középszintű írásbeli, tematikusan végigment mindenen, amit tanultak a diákok a középiskolában. Ugyanakkor nem volt könnyű, gondolkodni kellett és számos kérdésnél lényeges volt a szövegértés – véleményezte lapunknak a matekérettségit Kosztolányi József, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. A szaktanár szerint az vizsga első részében szűkre szabták az időkeretet,

sietni kellett, hogy a vizsgázók beleférjenek feladatlap megoldására biztosított 45 percbe.

– Összességében azt mondanám, hogy a tavalyinál talán egy kicsit nehezebb volt a vizsga. Nehéz lesz egyest kapni, de az ötös is megérdemelt lesz – tette hozzá.

Egy másik matematikatanár, Tamási Györgyi szerint az idei írásbeli feladatsor

elsősorban azoknak a diákoknak kedvezett, akik szeretik a matematikát és logikusan gondolkodnak.

– Azt gondolom, néhány feladat úgy volt megfogalmazva, hogy elrémisztette a diákokat, és ezért nem tudták kihozni magukból azt, amit amúgy megtanultak. A koordinátageometriát például pont tavaly tavasszal tanulták a gyerekek. Ezt jól tudták, de a vizsgán nem tudták használni, ha régebbről (9. osztályból) nem jutott eszükbe némelyik geometriai képlet, geometriai tudás, amit még korábban meg kellett szerezniük – magyarázta a pedagógus.

A matematika írásbeli általában az érettségi legrettegettebb vizsgája. Idén is sok fejtörést okozott a feladatsor
Fotó: Havran Zoltán

A matekérettségi hagyományosan a vizsgaidőszak legnehezebb megpróbáltatása, a diákok többsége ettől fél a legjobban. Az Oktatási Hivatal adatai szerint minden évben matekból van a legtöbb év végi bukás is, és az érettségi átlagok is rendre gyengébbek, mint mondjuk magyarból vagy történelemből. Matekból tavaly középszinten 3,15 lett az átlageredmény. Emelt szinten 4,21-es átlag született, de tény, hogy

a nehezebb tételsort viszonylag kevés fiatal – a vizsgázók átlagosan öt–hét százaléka – szokta csak választani,

értelemszerűen a legjobbak.

Pénzügyi feladat

A helyzet hamarosan kedvezően fog változni, hiszen a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények már könnyebbek lesznek a mostaniaknál. Mire a mostani kilencedikesek érettségizni fognak,

már nem fogják számon kérni többek közt a logaritmusos egyenleteket és bizonyos koordinátageometriai ismereteket sem.

A módosított alap- és kerettantervhez igazítva úgy dolgozzák át a kritériumrendszert, hogy csökkenjen a mindenki számára elsajátítandó minimum, a legtöbb fejtörést okozó témák pedig átkerülnek emelt szintre. Újdonságként viszont több lesz a hétköznapi életből vett, például pénzügyi feladat a középszintű érettségin.

2024-től könnyebb feladatok várnak az érettségizőkre, egyszerűsítik a matematika követelményeket
Fotó: MTI/Varga György

Diákokat is kérdeztünk a járványhelyzet miatt óvintézkedésekkel megtartott érettségiről és a személyes találkozások nélküli felkészülésről. Bazsó Krisztián, a balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola diákja szerint például otthon is sikerült elmélyülni a tananyagban.

Oldott hangulat

– Sokat segített, hogy az eddigi évek írásbeli feladatsorai és megoldásai fent voltak az Oktatási Hivatal oldalán, így azokat is meg tudtuk nézni. Konkrétan egy karnyújtásnyira volt az eddigi összes írásbeli érettségi, úgyhogy könnyű volt felkészülni. Ha rosszul sikerült volna az írásbeli, akkor hiányoltam volna a szóbelit. De én most nem igénylem, sőt örülök, hogy nincs – nyilatkozta a diák. Az egészségügyi szabályokról annyit mondott: a vizsga során felolvasták az általános óvintézkedéseket, a teremben maszkot viseltek, a tanárok még gumikesztyűt is húztak. – Mivel az előírásokat mindenki betartotta, mi, diákok nem féltünk, és szerintem a tanárok sem. Azt éreztem, hogy annyira nem feszengtünk, mint ahogy előzetesen vártam. Oldott volt a hangulat ahhoz képest, hogy ez egy hatalmas megméretés. Én kifejezettem jól éreztem magamat a vizsgán – zárta beszámolóját Bazsó Krisztián.

A szigorú higiénés szabályokat minden iskolában betartották, a végzősök így biztonságban vizsgázhattak
Fotó: Havran Zoltán

Egy másik érettségiző, Márton József szerint ugyanakkor nagyon hiányzott, hogy a digitális munkarend miatt nem volt lehetőség a személyes, közös gyakorlásra. Ő úgy vélte, sok fejtörést okozott a mai számonkérés. – Nem tartom magamat rossz matekosnak, de számomra is nehéz volt néhány feladat. Jó pár olyan kérdéssel találkoztam, ami nem fordult meg ez elmúlt évek matekérettségijeiben. Nagyon sok volt a számolós feladat. Nem egy könnyű év ez a matekérettségik szempontjából – fogalmazott a tanuló.

Koósa Tamás, a Pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnázium tanulója arról mesélt: mindent megtettek a vizsgán a védekezés érdekében, szigorúan betartották a maszkviselést, kézfertőtlenítést, sőt az iskolavezetés annyira vigyázott a diákok biztonságára, hogy az érettségi előtt még a konzultációs órákat sem engedélyezte az igazgatónő. Ezt azonban nem mindenki bánta. – A digitális tanrendnek van előnye és hátránya is, nem egyértelmű, hogy nehezebb-e így érettségizni. Szerintem az önállóbb diákoknak könnyebbséget, míg a kevésbé önállóknak nehézséget jelenthetett ez az oktatási forma – tette hozzá a diák.

Előnyben a technikumok

A második napjánál tartó érettségin mintegy 28 900 tanuló adhat számot a tudásáról a szakképző intézményekben – jelentette be Schanda Tamás. Az innovációs tárca miniszterhelyettese szerint a 2020-ban megerősített szakképzés népszerűsége folyamatosan nő, egyre többen tanulnak tovább a technikumokban. – A magyar emberek az elmúlt tíz évben bebizonyították, hogy munkából akarnak és tudnak megélni. A mi feladatunk az, hogy ehhez minden lehetőséget megadjunk – tette hozzá Schanda Tamás.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.