Kedden a matematika írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák országszerte. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint e tárgyból középszinten 68 037, emelt szinten 5350 vizsgázó írta meg a dolgozatot. Középszinten a vizsgázók ezúttal is két feladatsort kaptak: az első rövid kérdéseket tartalmazott, amelyek alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. Ebben a részben
ezúttal a halmazok, a számtani sorozatok, a valószínűség- és százalékszámítás került elő,
de hatványozós feladat is jutott a diákoknak. A matekvizsga második, összetettebb példákból álló részében síkgeometria, gráfok, egyenletek és logaritmusok szerepeltek középszinten. A diákok segítségként mindkét szinten használhattak többféle függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt.
Lazsálásra nem volt idő
– Korrekt érettségi-feladatsor volt az idei középszintű írásbeli, tematikusan végigment mindenen, amit tanultak a diákok a középiskolában. Ugyanakkor nem volt könnyű, gondolkodni kellett és számos kérdésnél lényeges volt a szövegértés – véleményezte lapunknak a matekérettségit Kosztolányi József, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. A szaktanár szerint az vizsga első részében szűkre szabták az időkeretet,
sietni kellett, hogy a vizsgázók beleférjenek feladatlap megoldására biztosított 45 percbe.
– Összességében azt mondanám, hogy a tavalyinál talán egy kicsit nehezebb volt a vizsga. Nehéz lesz egyest kapni, de az ötös is megérdemelt lesz – tette hozzá.
Egy másik matematikatanár, Tamási Györgyi szerint az idei írásbeli feladatsor
elsősorban azoknak a diákoknak kedvezett, akik szeretik a matematikát és logikusan gondolkodnak.
– Azt gondolom, néhány feladat úgy volt megfogalmazva, hogy elrémisztette a diákokat, és ezért nem tudták kihozni magukból azt, amit amúgy megtanultak. A koordinátageometriát például pont tavaly tavasszal tanulták a gyerekek. Ezt jól tudták, de a vizsgán nem tudták használni, ha régebbről (9. osztályból) nem jutott eszükbe némelyik geometriai képlet, geometriai tudás, amit még korábban meg kellett szerezniük – magyarázta a pedagógus.

Fotó: Havran Zoltán
A matekérettségi hagyományosan a vizsgaidőszak legnehezebb megpróbáltatása, a diákok többsége ettől fél a legjobban. Az Oktatási Hivatal adatai szerint minden évben matekból van a legtöbb év végi bukás is, és az érettségi átlagok is rendre gyengébbek, mint mondjuk magyarból vagy történelemből. Matekból tavaly középszinten 3,15 lett az átlageredmény. Emelt szinten 4,21-es átlag született, de tény, hogy
a nehezebb tételsort viszonylag kevés fiatal – a vizsgázók átlagosan öt–hét százaléka – szokta csak választani,