Száztizenegy éve hunyt el Mikszáth Kálmán

Egyik legnagyobb írónk, Mikszáth Kálmán tiszteletére szülőfaluját is átnevezték. Ahogy írói pályája, úgy magánélete is rögös utat járt be, de megtalálta a boldogságot felesége mellett. Első igazán nagy sikereit a Tót atyafiak és A jó palócok című köteteivel aratta. 1910-ben még Theodore Roosevelt korábbi amerikai elnök is ragaszkodott ahhoz, hogy találkozzanak – olvasható a híradó.hu oldalán.

A négy és tizenöt fejezetből álló kötet az író szülőföldjének vidékét, az általa jól ismert Nógrád megye életét mutatja be.

Anyagi helyzete is rendeződött, ismét megkérte felesége kezét, akivel 1883-ban újra összeházasodtak. Három gyermekük született: Kálmán, Albert és János. Sajnos újra szörnyű tragédia történt, Jánoska mindössze négyéves volt, amikor elhunyt. Az író sosem tudta feldolgozni ezt a veszteséget.

A rajongó Roosevelt

Theodore Roosevelt, az USA 26. elnöke, mandátuma lejárta után 1910 áprilisában európai körutat tett, Budapestre is ellátogatott.

A korabeli sajtó sokat foglalkozott Roosevelt utazásával, a Pesti Napló 1910 áprilisi számából pedig az is kiderült, hogy a volt amerikai elnök lényegében ragaszkodott ahhoz, hogy megismerkedhessen Mikszáth Kálmánnal. Amikor egy műteremben megcsodálta Jókai Mór mellszobrát, szerette volna látni Mikszáth szobrát is. A művész azt felelte, hogy Mikszáth-ot még nem volt alkalma lemintázni. Ekkor Roosevelt megkérte magyar vendéglátóit, hogy találkozhasson a nagy íróval. Futárt küldtek Mikszáth-ért és átadták Roosevelt meghívását az esti Park-klubba tartott összejövetelre, amit a tiszteletére rendeztek. A volt amerikai elnök annyira vágyott a találkozásra, hogy azt is megjegyezte, ha Mikszáth nem tehet eleget a meghívásnak, akkor másnap látogassa meg őt a Hungária-szállóban.

Mikszáth Kálmán nem jelent meg a Park-klubban. Azt üzente vissza, hogy ő sosem fordult meg olyan „nagy urak társaságában”, így kellemesebb lesz neki, ha ő teheti tiszteletét Rooseveltnél.

És hogy mi történt másnap? A sajtó erről is részletesen beszámolt.

Mikszáth félórát töltött Rooseveltnél:

— Nagyon boldog vagyok, hogy Magyarország nagy poétáját magam előtt láthatom – mondta Roosevelt, amikor Mikszáth mindkét kezét szorongatta. Mikszáth-ot elkísérte a fia is, aki segített fordítani két hírlapíróval együtt.

— Most pedig csevegjünk. Szíveskedjék tolmácsolni, hogy évekkel ezelőtt, a feleségem olvasta a Szent Péter esernyőjét és azzal át adta nekem, hogy olvassam el én is, mert ez a könyv nekem való. Mondhatom, hogy el voltam tőle ragadtatva. Olvasás közben érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy ha egyszer Magyarországra kerülök, nem fogom elmulasztani az alkalmat, hogy e könyv írójával megismerkedjem. Nagyon tetszett a regény. De nemcsak a regény, hanem alakjai is. A korcsma, a kálvinista pap, a szegény falu lakói, az egyes alakok jellemrajza, szóval az egész Magyarországot ismertem meg a regényből – mondta a dicsérő szavakat Roosevelt, aki sajnálta, hogy nincs meg meg Mikszáth minden munkája angolul.

— Majd ha lefordítják könyveimet, el fogom önnek küldeni — szólt Mikszáth, aki később nyilatkozott arról, hogy mit gondolt a találkozásról.

— Nagyszerű ember ez a Roosevelt. Minden arcizma beszél. Aféle szláv típus. Majd fogok róla írni, de hogy mit azt még nem tudom, mert úgy vagyok vele, hogy csak akkor tudom, mit írok, amikor a tollat már kezemben szorongatom... – mondta.

Tizenegy nappal a halála előtt, amikor a negyvenéves írói jubileumát ünnepelték úgy fogalmazott:

„Mondjátok meg mindeneknek, hogy ma egy igazán boldog embert láttatok.„

Nem sokkal később megbetegedett, a találkozó után egy hónappal hunyt el az író, és fia, Kálmán a halálhírről sürgönyben értesítette Roosveltet, aki levélben részvétét nyilvánította.

Mikszáth halála előtt kérte a családját, hogy teljesítsék utolsó kívánságát.

„Úgy szeretném, ha Jánoska mellé temetnétek...oda vigyetek a kisfiam mellé”

– mondta állítólag halála előtt. Mikszáthot a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában ravatalozták fel, díszsírhelyet kapott, ahova Jánoskát is áttemették.

A nekrológjában azt írták: Mikszáth Kálmán szíve már pihen, egy egész ország szíve szakadatlanul sajog utána.