A járvány után az adósságkezelés szabályozásának a megújítására lehet szükség

Ha a koronavírus-járvány után újra elindulnak a végrehajtások, az várhatóan a parlamenti választások kampányában politikai kérdéssé válik, és a baloldal a kormányt fogja ezért hibáztatni. Eközben a hazai követeléskezelő cégeknek elemi érdekük, hogy az általuk kezelt tartozásoknak legalább egy részét visszafizessék az adósok. Az állam ugyanakkor az adósságok konszolidációjában vállalhatna komoly szerepet, kedvezőbbé téve a szabályozást – mondta Forgács István romaügyi szakértő a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Forgács István romaügyi szakértő szerint az Orbán-kormány intézkedései jelentősen hozzájárultak a társadalmi felzárkóztatás hatékonyságához Fotó: Kurucz Árpád

– Az állam számos módon tudna segíteni azokon az adósokon, akik már eljutottak az együttműködésig a követeléskezelő cégekkel. Kialakítható lenne egy olyan állami szabályozás, amely az adós fél együttműködésének a függvényében akár azt is lehetővé tenné, hogy átmenetileg le lehessen kerülni a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adóslistájáról – véli Forgács István romaügyi szakértő.

– Azok az ügyfelek, akik visszafizették az adósságkezelő felé a tartozásuk egy részét, fokozatosan válhatnának ismét a korábbiaknál jobb adósokká. Ráadásul egy ilyen kormányzati lépés családok tízezreinek nyújtana segítséget ahhoz, hogy valóban törleszteni tudjanak, és ismét hitelképessé váljanak. Egy ilyen, új szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy a jobban teljesítő adósok is jogosultságot szerezzenek az olyan állami támogatásokra, mint az otthonfelújítási támogatás, amelyhez most sokaknak banki kölcsönt kell felvenniük – mondta Forgács István.

A szakértő szerint az adósságkezelés területén is figyelembe kell venni azokat az emberi tényezőket, amelyek az adósságukat rendezni nem képes csoportokat jellemzik – ezekben nagy számban vannak jelen a romák.

A romaügyi szakértő szerint a hazai adósok között jól azonosaíthatók a roma csoportok is

– A meglévő tartozások a szürke- vagy feketegazdaságba terelik az adósokat, hiszen ha ezek az emberek a fizetésük nagyobb részét, vagy akár az egészét is a zsebükbe kapják, akkor a bank vagy a követeléskezelő nem tudja levonni tőlük a fennálló tartozást – emelte ki Forgács István.

A szakértő azt is hozzátette, hogy az adósságcsapda és a feketegazdaságba menekülés hosszú távon megakadályozza ezeknek a csoportoknak a társadalmi előrelépését is. Még akkor is, ha az állam számos intézkedése pedig segítené azt.

A forprofit szektor szerepe

A nyugati országok piaca felfedezte az elmúlt évtizedekben, hogy az egyes etnikai csoportok is lehetnek önálló fogyasztói célcsoportok, vagyis vállalták az üzleti modell etnikai oldalát. – Nálunk is megcélozható a cigányság mint fogyasztói csoport, amit a demográfiai adatok egyértelműen alátámasztanak.

A magyarországi cigányság kilencven százaléka a kötelező gépjármű-biztosításon túl nem rendelkezik semmilyen biztosítással, valamint jelentős részük banki szolgáltatásokat sem vesz igénybe, holott pénzük lenne rá. A pénzintézeti szolgáltatások közül elsősorban a gyorskölcsönök érik el őket – fejtette ki a szakértő, aki úgy véli, hogy a piaci szereplők lassan reagálnak a fogyasztói csoportok átalakulására.

A mára többségében cigányok lakta, kelet-magyarországi kistelepüléseken számos szolgáltatás hiányzik. Forgács István szerint a bankok ügyfélkörének a csökkenésével párhuzamosan a forgalmuk is csökken, amire legtöbb esetben a fiókok bezárása a válasz annak ellenére is, hogy az ott élő cigányok köréből is működőképesen fenntartható lenne a szolgáltatás. – Ha egy többségében cigányok által lakott kistelepülésen a bankfiók vezetése úgy dönt, hogy cigány biztonsági őrt fog alkalmazni, lesz cigány ügyintéző, vagy olyan, aki biztosítást kínál a helyi közösség részére. Ebben az esetben pedig a romáknak sem tűnnek majd annyira idegennek a banki szolgáltatások. Számlát fognak nyitni, és oda utaltatják a jövedelmüket. Jelen pillanatban azonban ez a megoldás hiányzik – fogalmazott.

Az egyik hazai kiskereskedelmi lánc példáját említve a szakértő elmondta, hogyan lehet szolgáltatást kiépíteni ezeken a területeken:

az üzletlánc Borsodban végzett felmérései visszaigazolták, hogy a helyi polgármesterek nyitottak az országosan ismert kiskereskedelmi láncok mozgóboltként működő szolgáltatásaira. A mozgóboltok révén széles áruválasztékot és alacsony árakat tudnának biztosítani a legelzártabb települések és közösségek számára is.

– Szolgáltatást vinnének oda, ahol abból hiány van, ráadásul az ott élőknek pénzük is lenne arra, hogy rendszeres fogyasztóik legyenek – mondta Forgács.

A munkaerőpiac is nyitott

Forgács István szerint nemcsak a felkínált szolgáltatások terén kell érdekeltnek lennie a nyereségorientált (forprofit) szektornak a romák bevonására, hanem a munkaerő-kapacitások biztosításában is. A szakértő szerint a Covid előtti hazai konjunktúra során égető problémát jelentett a kis- és közepes vállalkozásoknak a munkaerő megtartása. – A szakképzett munkaerő Nyugat-Európába vándorlását kellene ellensúlyozni a szakképzésből kikerülő cigány fiatalokkal. Az ő képzésükben ugyanis az állam jelentős szerepet vállalt az elmúlt évtizedben. Ezzel a képzési és foglalkoztatási rendszerrel folyamatosan foglalkozni kell, valamint további újszerű megközelítésekre is szükség lesz a jövőben.