„Emlékeztetnünk kell Gyurcsány Ferenc Magyarországára”

A 2006-os rendőri fellépések terrorcselekménynek minősülnek, a terrorcselekmény pedig nem elévülő bűntett, ezért kiemelten fontos, hogy az áldozatok pénzügyi jóvátétele mellett érdemi szakaszába jusson a felelősségre vonás – hangsúlyozta lapunk kérdésére Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a társadalomnak emlékeznie kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik a rendőrterror elszenvedői voltak.

2021. 06. 07. 6:56
Budapest, 2006. szeptember 20. Mentők egy sérült tüntetőt látnak el. Miután a tüntetők a Kossuth térről elvonultak, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány lemondását követelték, a Blaha Lujza térnél gyűltek össze. Több kirakatot betörtek, és kemény harcot vívtak a rendőrökkel. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2006-os őszi rendőrterror olyan brutalitással vágott bele az emberek húsába, testébe, lelkébe, amit nem lehet elfelejteni, ez benne van a kollektív tudatban. Ugyanakkor a tények idővel megfakulnak, a felelősség elmosódik, ezért morális, emberi jogi és nemzetpolitikai felelősség, hogy a történteket pontosan feltárjuk, valamint azokkal a fiatalokkal is megismertessük, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen Magyarországon megtörténhetett – hívta fel a figyelmet a Gyurcsány-terrort bemutató országjáró vándorkiállítás céljára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Gaudi-Nagy Tamás felidézte: azonosító jelvény nélkül, meglehetősen felajzott állapotban, több esetben alkoholos befolyásoltság alatt, és maszkban küldték utcára a rendőri állományt, ezzel pedig tulajdonképpen azt garantálták, hogy szabad kezet kapott a rendőrség.

Egy ilyen akciót nem lehet felsőbb rendőri utasítás nélkül, valamint az ezt tudomásul vevő vagy megrendelő politikai akarat nélkül végrehajtani.

Több bizonyíték is alátámasztja – folytatta –, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek jelentős ráhatása volt az eseményekre, sőt, utasításadásokkal bele is avatkozott a történésekbe. Viszont Gyurcsány Ferenc és a felesége, valamint egyebek mellett Vadai Ágnes és Varju László is máig masszívan tagadják a 2006-os bűnöket és tényeket, ezzel pedig lényegében ígérvényt adnak arra, hogy egy esetleges kormányváltás esetén ezek a módszerek követendők és ismét bevetendők lesznek a gyülekezési jog gyakorlóival szemben – mutatott rá.

Nem évül el

– Megítélésem szerint a 2006-os rendőrterror terrorcselekménynek minősül, amelynek az volt a célja, hogy személy elleni erőszakos bűncselekményekkel megfélemlítsék és elrettentő hatást gyakoroljanak a lakosságra. A terrorcselekmény pedig nem elévülő bűntett, ezért kiemelten fontos, hogy az áldozatok pénzügyi jóvátétele mellett érdemi szakaszába jusson a felelősségre vonás – hangsúlyozta az ügyvéd, aki egyúttal jelezte:

a jogsértettek jóvátétele elsöprő többségében 2010 után rendezésre került. Közel 250 károsult kapott a kormányváltás után csaknem 300 millió forintot.

Örömteli, hogy a Kossuth térről október 23-án rendőri erőszakkal kiszorított tüntetők közül az eddig még nem rendezett eseteiben (korábban 120 ilyen érintett részesült pénzügyi elégtételben) is nemrég született elvi megállapodás a kártérítésről.

Nem felejtünk!

Varga Judit igazságügyi miniszter a hétvégén bejelentette: a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, akiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.

Elmondása szerint a társadalomnak emlékeznie kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik a rendőrterror elszenvedői voltak, és emlékeztetni kell mindenkit, hogy milyen volt valójában Gyurcsány Ferenc Magyarországa. Ezért a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Civil Jogászbizottság, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete, a Nemzeti Filmkészítő Egyesület és a Civil Összefogás Fórum a 2006-os Gyurcsány-terror eseményeit bemutató országjáró vándorkiállítást rendez, amely 2006 őszének igazságát fogja bemutatni. Gaudi-Nagy Tamás elmondta: a különböző magyar települések közterületein bemutatásra kerülő filmeket, fényképeket, jogi dokumentumokat a rendőrterror során használt fegyvereket és eszközöket bemutató tárlat mellett külön hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a kiállítás keretében az áldozatok is megszólalhassanak, sőt, lehet majd tőlük kérdezni is.

Több bizonyíték is alátámasztja, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek jelentős ráhatása volt az eseményekre.
Fotó: Kovács Attila / MTI

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte, hogy a

jogsértettek nagyon örülnek a lehetőségnek, és teljes mellszélességgel azon vannak, hogy az ő tragikus példáikon keresztül a társadalom megismerje a baloldal valós arcát, és felismerje, hogy ők az ilyen és ehhez hasonló módszerektől sem riadnak vissza.

Emellett – fűzte hozzá – a Nemzeti Filmkészítő Egyesület több, egy-egy sorost bemutató dokumentumfilmmel készül, de lesznek egész rövid TikTok műfajú videók, sőt tervben van egy, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat esetjogából merített, személyes meghurcolásokon alapuló többrészes filmsorozat is.

Sokaknak 2006 a maga '56-ja

– Sokak számára – és ezt el kell fogadnia a mostani balliberális elitnek is – 2006 a maga '56-ja, különösen azoknak, akik rokkantak lettek és fogyatékosságot szenvedtek, vagy közvetetten belehaltak a rendőrterror következményeibe – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Ifj. Lomnici Zoltán. A CÖF-CÖKA szóvivője kijelentette: a 2006-os rendőrterror a közelmúlt eseményeinek az egyik legsötétebb történése, amit sokan első kézből tudnak elmondani azoknak a fiataloknak is, akik ebből semmit nem éltek meg, hiszen a koronavírus-járvány időszakát leszámítva, 2010 óta szabadon, mindenfajta korlát nélkül élhetnek a gyülekezés jogával.

Ugyanakkor – mutatott rá – ha komolyan vesszük a baloldal szellemi holdudvarának a megnyilatkozásait, borítékolható, hogy

a szivárványkoalíció 2022-es győzelme esetén semmibe venné a hatalommegosztás rendszerét, meg akarná kaparintani és központosítaná a bíróságok működését, befolyásolni kívánná az ítélkezést, ideológiai alapon súlyosan korlátozná az emberi jogokat és puccsszerűen, politikai hovatartozástól függően bosszúhadjáratot indítana ártatlan magyar emberek ellen

– sorolta az alkotmányjogász. Hozzátette: ennek megnyilvánulásai Gyurcsány Ferenc részéről a földönfutózással, Fekete-Győr András részéről az újságírók foglalkozástól való eltiltásával, valamint a Fleck Zoltán-féle jogállamiság „zárójelbe tételéig” jellegű megszólalásokkal bizonyítható.

2006 ősze a közelmúlt legsötétebb fejezete volt
Fotó: Beliczay László / MTI

Tesztelik az ügyészséget

Ifj. Lomnici Zoltán továbbá arról is beszámolt, hogy az országjáró vándorkiállítás mellett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egy önálló kezdeményezéssel is él, ugyanis javaslatot tesznek egy civil igazságételi bizottság felállítására, amelynek keretében az eddig feltárt 2006-os jogsértéseket – támaszkodva a Balsai-jelentésre, Gulyás Gergely akkori parlamenti albizottsági elnök munkájára, valamint a Civil Jogászbizottság jelentésre – részletesebben kibontsák, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat elküldjék az Európai Bizottság illetékes biztosai Didier Reyndersnek és Věra Jourovának. Emellett – folytatta – miután tudhatjuk, hogy

számtalan EU-forrásokkal kapcsolatos pénzügyi visszaélés is felmerülhetett 2006-ban, sőt azt követően is, hiszen egyrészt az őszödi beszéd, illetve a 2006 utáni ÁSZ-jelentések is arra mutatnak rá, hogy megtéveszthették a 2006–2010 közötti ciklusban a kormányzat részéről az Európai Uniót, a CÖF-CÖKA egyfajta tesztként egy beadvánnyal fordul az újonnan felállt Európai Ügyészséghez.

Ezért abban az esetben, ha az ilyen jellegű visszamenőleges vizsgálatok az ügyészség kompetenciájába tartoznak, akkor várjuk a válaszukat, hogy kívánnak-e lefolytatni bármiféle EU-s pénzek elherdálásával kapcsolatos nyomozást – ismertette az alkotmányjogász.

A szervezők az [email protected] címre várják a 2006-os őszi tüntetések, megemlékezések résztvevőivel szembeni rendőri erőszakról és megtorlásokról készült fényképeket, videófelvételeket és személyes beszámolókat. A kiállítás megvalósítását adományokkal is lehet segíteni, amelyet a 10918001-00000064-35950004 számlaszámra (Unicredit Bank) küldhetnek el. A közlemény rovatba a következőt írják: 2006.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.