A baloldali összefogás választási győzelmének célja az új rendszerváltás, melynek megvalósításában elfogadhatónak tartják, hogy az Orsszággyűlés egyszerű szótöbbséggel megsemmisítsen kétharmados törvényeket – írta Kónya Imre, volt MDF-es politikus és miniszter a Mandiner.hu-n megjelent cikkében kedden.
Kónya Imre az SZDSZ-alapító Kis Jánosnak a HVG-n megjelent cikkét vette górcső alá, amelyben a balliberális politikus a baloldali összefogás 2022-es győzelme esetén egy új rendszerváltást vizionál, annak megvalósítását azonban törvénytelen módon képzeli el. – A szerző a volt alkotmánybíró, Vörös Imre érvelésére hivatkozva azt állítja, hogy a baloldali összefogás választási győzelme esetén kétharmados többség nélkül is megsemmisíthető lesz a Fidesz–KDNP által alkotott alaptörvény és a többi kétharmados felhatalmazást igénylő sarkalatos törvények, mivel azok a közhatalom kisajátítását szolgálták és önkényuralmi rendszert hoztak létre – mutat rá Kónya a baloldali publicista gondolatmenetére.
Fotó: Teknős Miklós
Leszögezi: ha valamely törvény a közhatalom kisajátítására irányul, vagyis alkotmányellenes, azt az Alkotmánybíróságnak van joga megállapítani. – Ehhez képest Vörös Imre szerint a baloldali összefogás győzelme esetén ezt a kormánytöbbség állapítja meg, ráadásul egyszerű szótöbbséggel.
A volt MDF-es honatya arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldali gondolkodók ismét megtalálták a hitleri párhuzamot az Orbán-kormány alkotmányozása kapcsán, azonban kiemeli, hogy a hitleri felhatalmazási törvény a kormányra testált alkotmányozási jogköröket, míg az Orbán-kormány törvényes választások útján kapott kétharmados felhatalmazást és alkotta meg az új alaptörvényt és a többi kétharmados törvényt.
Megjegyzi: Kis János és Vörös Imre szándéka, hogy alkotmányozási jogköröket adjanak a törvényes felhatalmazással nem bíró kormánynak, sokkal inkább hasonlítható a hitleri logikához.
– Szomorú, hogy bő három évtizeddel ezután a rendszerváltás során elévülhetetlen érdemeket szerző Kis János jogi csűrés-csavarással próbálja megindokolni, hogy a választásokon reményei szerint győztes koalíciónak miért is szabad, sőt szükséges megszegnie a törvényt – emlékeztet Kónya Imre, aki szerint ’89-ben az akkori törvényeket betartva jött létre a rendszerváltás, és nem volt szükség annak megkerülésére.
Ahogy azt korábban lapunknak nyilatkozva ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is elmondta: jogilag és erkölcsileg egyaránt aggasztó, hogy Kis az írásában nyíltan a hatályos jogszabályok megsértésére buzdít, azt pedig a szerző is elismeri, hogy a balliberális konglomerátumnak nincs érdemi esélye az alaptörvény, illetve a minősített többséget igénylő jogszabályok módosításához szükséges parlamenti többség megszerzésére.
