Hét tézist állított fel az unió jövőjéről Orbán Viktor

A májusban megindított összeurópai disputához Orbán Viktor miniszterelnök hét tézist fogalmazott meg.

Orbán Viktor a magyar függetlenség napján tartott beszéde előtt Fotó: Orbán Viktor Forrás: Facebook

A magyar függetlenség napján tartott ünnepi beszédében a kormányfő a következő téziseket fektette le, melyekhez az Országgyűlés megerősítését is várja:

A nemzetek Európája helyett Brüsszelben birodalmi jellegű Európai Unió épül, ami szükségszerűen a demokrácia hiányához vezet.

Magyarország viszont a demokráciák demokráciáját akarja, amelynek alapját az európai nemzetek adják.

– Ne féljünk tehát kimondani: mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is – fogalmazott Orbán Viktor.

Brüsszelt azok irányítják, akik az integrációt nem célnak, hanem öncélnak tekintik, ezért felül akarnak írni mindenféle hagyományos értéket. Támadják a családokat, a nemzetet, a kereszténységet és a zsidó felekezetet. Ezért a miniszterelnök szerint

az unió alapszerződéséből az „ever closer union” (egyre szorosabb egység) kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.

Brüsszel a hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívüli, elsősorban Soros-féle NGO-knak (nem kormányzati szervek) és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek, ami a következőképpen történik: az Európai Bizottságot politikai testületté alakították, amely jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól, viszont ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek szinte kivétel nélkül Soros György szervezetéhez tartoznak. Az NGO-k jelentései és véleménye alapján pedig a demokratikusan megválasztott kormányzatokat minősítik, sőt büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek.

Közös gazdasági siker nélkül az unió szét fog esni. Magyarországnak

csak olyan politikát szabad folytatni, ami a közös gazdasági sikerre összpontosít.

A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelmében – azok alkotmánybíróságainak bevonásával – új intézményt kell létrehozni.

Jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, és az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára az EP-be is a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeni. A nemzeti parlamentnek ezenfelül jogot kell adni, hogy az unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni egy „piros lapos eljárást”.

Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, és

tudomásul kell venni, hogy Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.