Kozma Ákos: Ott kell lenni, ahonnan a panaszok érkeznek

A Magyar Nemzet elkísérte egy napjára Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát. Az ombudsman lapunknak úgy fogalmazott, hogy Magyarország büszke lehet arra, hogy egy erős, egységes állami alapjogvédelmi rendszer épült ki hazánkban. A magyarországi alapvető jogok biztosa világszinten is a legkiterjedtebb jogkörökkel rendelkező ombudsmanná vált, aki a legtöbbször személyesen is igyekszik a helyszínen tájékozódni a felmerülő problémákról.

Fotó:Teknős Miklós Fotó: Teknős Miklós

– Fordulj az ombudsmanhoz – mondogatták tanáraink az általános iskolában a kilencvenes években, ha valamivel problémánk volt. Az akkori viszonyok között olyan is előfordult, hogy a mondat egy-egy, a tanártól kapott pofon után hangzott el, ám ennek ellenére sosem fordultunk az ombudsmanhoz – többnyire egyetértettünk az ítélettel.

Kezdetben az alapvető jogok biztosának lehetőségei igen szűkre szabottak voltak, ám a jelenlegi biztos, Kozma Ákos portfóliója meglehetősen szélesre tárult azzal, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) alá tartozik ez évtől kezdve a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság is. Kozma mindemellett aktívan járja az országot, és a munkájáról készült képeken rendre fiatal jogászok tűnnek fel mellette mint kollégái.

Lapunk elkísérte egy napjára az alapvető jogok biztosát.

Végtelen emberi jóság

Az egész napos program második és kétségkívül legnagyobb hatású állomása a gödi Gondviselés Háza volt, amely a Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő olyan intézmény, ahol értelmi és halmozottan fogyatékossággal élő bentlakókat látnak el.

Amikor valaki megtapasztalja az emberi gyarlóságot a saját bőrén, akkor az juthat eszébe: „a világ megérett a pusztulásra”. A Gondviselés Háza pontosan ezzel ellentétes gondolatokat ébreszt. Ezen a helyen valahogy összesűrűsödik minden fellelhető emberi jóság. A kitartás, a bátorság, az önzetlenség, a szeretet, a kedvesség, az odaadás, a gyengédség. Akik itt dolgoznak, a világ legkiszolgáltatottabb embereire vigyáznak, ápolják őket, gondoskodnak róluk.

Idegenvezetőnk, az intézmény egyik férfi ápolója megható tisztelettel beszélt a gondozottakról és elhivatottan mesélt a munkájáról. Az osztály főnővére egy magatehetetlen kislány ágya mellett mesélt nekünk arról, hogy a gyermekről már csecsemőkorában lemondtak az orvosok, néhány hónapot jósoltak neki, és most, ottjártunkkor ötéves volt. A főnővér óvó és szeretetteljes tekintete, miközben a kislány történetét mesélte, minden szónál jobban bizonyította elhivatottságát.

A Gondviselés Háza kívülről egy iskolának tűnik, egy többszárnyas, ódon épülettel, amelyet minden oldalról egy tágas, zöldellő kert vesz körül. A kerítésen belül, az intézmény előtt vártak minket a máltaiak munkatársai: intézményvezetők, dolgozók, a szeretetszolgálat magas rangú tisztségviselői. Vendéglátóink egy kis, füvesített focipályára kísértek bennünket, ahol a szabad ég alatt tucatnyi széket helyeztek ki kör alakba, így maszk nélkül lehetett beszélgetni.

Fotó: Teknős Miklós

Kozma Ákos arra kérte a máltaiakat, hogy mutassák be a saját szavaikkal az intézményt. Szilvásy Zsuzsanna igazgató elmondta, az otthonban jelenleg 179 lakó él, akik öt és 55 év közöttiek. Jellemzően középsúlyos és súlyos fogyatékossággal élő lakóik vannak, a legtöbbjük nem beszél.

A máltaiak közül az ombudsmannak többen is elmondták, hogy az intézmény és a lakói nagyon rossz állapotban voltak, amikor átvették a fenntartó szerepét 2018 nyarán az államtól. Korábban a vezetők egymást váltva sem tudtak kialakítani méltó körülményeket a bentlakóknak. Felidézték: érkezésükkor az egyik szobában a mozgásképtelen betegeket belepték a legyek, így találtak rájuk az első napon, így azonnal szúnyoghálókat rendeltek az ablakokra.

– Többet sírtunk, mint nevettünk – mesélte az egyik munkatárs az első időszakról. Iszonyú kemény és hosszú munka várt a máltaiakra: az akkori majd kétszáz gondozottat egyenként megismerték, és fejlesztési terveket dolgoztak ki számukra. A nehéz körülmények ellenére messzire jutottak: egyik legújabb projektjük, hogy a bentlakókat speciálisan felszerelt családi házakba költöztetik kisebb csoportokban, ahol szintén ápolók viselik gondjukat, ám akik képesek erre, esélyt kapnak akár az önálló életre is, némi segítséggel. A megbeszélés további részében Kozma Ákos kíváncsi füleinktől távol kérdezgette a máltaiakat, míg mi azt kértük, hogy hadd nézzünk körül a főépületben.

Vendéglátóink arra a folyosóra kalauzoltak minket, amelyről nyíló szobákban a legsúlyosabb állapotban levő bentlakók voltak elhelyezve, a legtöbbjük élete során önállóan nem tudna kikelni az ágyból.

A hosszú, egyenes folyosón kétoldalt ajtók nyíltak, ahol egy-egy szobában három-négy gondozott feküdt. A falakon, az ajtókon, a függönyökön színes mesefigurák voltak felfestve, mind a máltaiak keze munkáját dicsérte. Az ódon falakon sok helyen kívül futottak a csövek, amelyeket színes girlandokkal tekertek körbe. A részleg egy iskola és egy gyermekorvosi rendelő stílusának keverékében volt berendezve és kidekorálva: rendezett és kedves helynek tűnt, ahol a nehéz helyzetben levő bentlakók méltósággal élhetnek.

Szívesen maradtunk volna akár egész napra, de Kozma Ákos programja kőbe volt vésve, ezért nekünk is tovább kellett indulnunk. Igaz, fél órával így is tovább maradtunk.

Iskolaőrség

Lapunk éppen aznap kísérte el körútjára Kozma Ákost, amikor az ombudsman a parlament igazságügyi bizottsága előtt megtette éves beszámolóját. Ez az egyik legfontosabb nap minden évben az alapvető jogok biztosa számára. A szigorú belépési szabályok és a bizottsági ülés szabályzata miatt viszont ide nem tudtuk elkísérni a biztost, így utunk első állomása a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Technikum volt. Az intézmény nemrég kezdett alkalmazni egy iskolaőrt, Kozma Ákos pedig a tapasztalatokról kérdezte az érintettet, valamint az intézmény vezetőit, tanárait.

Fotó: Teknős Miklós

Az első szembetűnő változás a technikumban a járványnak volt köszönhető: az iskola bejáratánál testhőmérséklet-mérő kapukat szereltek fel, amelyek elsőre fémdetektoroknak tűntek. Kissé olyan érzés volt belépni az intézménybe, mintha egy egyesült államokbeli iskolába lépne be az ember, ahol szigorúan átvizsgálják a biztonsági őrök a diákokat. Ebben az esetben szerencsére nincs erről szó és nem is lenne rá szükség.

Szever László megbízott igazgató úgy tájékoztatott, hogy az intézményben jelenleg 1023 diák tanul és 106 tanár oktat, és szerencsére konkrét eset nem történt, ami miatt indokolt lenne az iskolaőr alkalmazása, csupán a diákok és a tanárok nagy száma miatt gondolták, hogy igénybe vennék az iskolaőr szolgálatait.

Az intézményben többnyire fiúk tanulnak, akik az első tapasztalatok szerint nagyon tisztelettudók az iskolaőr hölggyel, akivel Kozma Ákos négyszemközt is beszélgetett látogatása során. Az alapvető jogok biztosa egy-egy látogatás során mindig ügyel arra, hogy az érintettekkel személyesen is konzultáljon. Ez ugyanis garantálja a részt vevő feleknek, hogy bármilyen esetleges panasszal a biztoshoz forduljanak.

Az iskolaőr hölgy a megbeszélés nyilvános részén elmondta: folyamatos továbbképzést biztosít számára az Országos Rendőr-főkapitányság. Nyáron főleg kommunikációs és konfliktuskezelési tanfolyamokat tart majd az ORFK az iskolaőröknek országszerte.

Apadó panaszok

Utunk Gödről Tatabányára vezetett, ahol Kozma Ákos a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével és helyettesével találkozott. Az ombudsman üdvözölte, hogy csökkent a megyében a rendőrségi intézkedések ellen benyújtott panaszok száma az elmúlt évben. A megbeszélést követően Farkas Gábor rendőr dandártábornok nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

– Bemutattuk az iskolaőrség helyzetét Komárom-Esztergom megyében, illetve a Covid elleni védekezésről is szó esett, valamint egy általános tájékoztatást adtunk a megye bűnügyi helyzetéről – mondta a dandártábornok a megbeszélés kapcsán. Kiemelte: a megyében 13 iskolában van iskolaőrség, ebből hét általános iskola, hat pedig középiskola.

Az intézményekbe összesen 16 iskolaőrt képeztek ki. A megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, összesen négy esetben intézkedtek eddig az iskolaőrök. Ebből kettő olyan helyzet volt, amikor a tanári felszólítás ellenére sem tett eleget a pedagógus kérésének a tanuló. Egy esetben kést, egy másik esetben pedig egy gázpisztolyhoz való lövedéket vittek az iskolába a diákok, emiatt kellett intézkedni.

– Mindegyik intézkedés célravezető, szakszerű és hatékony volt, amely után a megszokott módon folyhatott tovább a tanítás – emelte ki Farkas Gábor. Hozzátette: az iskolaőrök munkájával kapcsolatban eddig pozitív a szülők, a tanárok és a gyermekek visszajelzése.

A legszélesebb hatáskör

– Igyekeztem úgy megszervezni a hivatali munkát, hogy ott legyünk, ahonnan a panaszok érkeznek. Ezzel a hivatal életét is felbolygattuk, pörgősebb, dinamikusabb munkastílust vezettünk be – nyilatkozta lapunknak Kozma Ákos.

A 26 éve alapított ombudsmani hivatal az utóbbi években megváltozott.

– Nincs olyan probléma ma Magyarországon, ami egy-két napon belül ne kerülne az asztalomra – mondta az ombudsman. Kiemelte: Európában és a világon is egyedülállóan széles hatáskörük van, miközben a megoldandó ügyek köre is jelentősen kibővült. – A rendőrségi panaszoktól kezdve a gyermekvédelmen keresztül a közérdekű bejelentővédelmi rendszer működtetéséig nagyon sok mindennel foglalkozunk – világított rá az alapvető jogok biztosa.

Nincs olyan probléma ma hazánkban, amely ne kerülne egy-két napon belül az alapvető jogok biztosának az asztallára
Fotó: Teknős Miklós

Az AJBH-ban 15 főosztály található, valamint két elkülönült szervezeti egység: a Rendészeti Igazgatóság és az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság. Az ombudsman helyettesei saját portfóliót visznek, hozzájuk tartozik a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelme.

Egyenlő bánásmód

Ha valaki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordul az egyenlő bánásmódot érintő ügyekben, akkor hatósági jogkörökkel van felruházva a hivatal, a többi területen pedig javaslatokat, ajánlásokat, véleményt, kérést tudnak megfogalmazni a döntéshozók felé.

– A sajtóhoz, a nyilvánossághoz is tudunk fordulni, és ezekkel az eszközökkel próbáljuk elérni, hogy megfordítsuk egy-egy ügy menetét – mondta Kozma. Hozzátette: bárki fordulhat hozzájuk, aki minden lehetséges jogorvoslati fórumot kimerített – a bírósági eljárást kivéve – vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított számára.

Ezekben az esetekben az ügy lezárásaként egy jelentést adnak ki, amelyben jogi érvekkel támasztják alá, hogy az ügyfeleknek sérülhetett-e valamilyen alapjoga. Ezeket a dokumentumokat aztán az érintettek tudják használni egy bírósági eljárásban is.

Az ombudsman elmondta: panasz alapján és önállóan is tudnak vizsgálatot indítani, valamint minden, zárt állami intézményt hivatalból vizsgálhatnak.

– Egybevág az elképzeléseimmel, hogy egy erős, egységes állami alapjogvédelmi rendszer épüljön ki Magyarországon, amelyet egy jelentős függetlenséggel rendelkező közjogi tisztségviselő, az ombudsman irányíthat – emelte ki kérdésünkre Kozma Ákos.