32°C Mária 2022. augusztus 15. 
– Egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskör a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké pedig nem?
– kérdezte Gál Kinga, a Fidesz EP-delegációjának elnöke Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság (EB) elnökétől a mai európai parlamenti vitanapon Strasbourgban, ahol a nemrég elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt veszi górcső alá a balliberális többségű testület. Gál Kinga felszólalásában arra utalt, hogy az EB folyamatosan elgáncsolja az európai őshonos kisebbségek jogait erősítő kezdeményezéseket, mondván, hogy nincs hatásköre az ügyben. Most, a szexuális kisebbségekről szóló LMBTQ-kérdésben viszont támadja Magyarországot. – Egységes támadás indult a gyermekvédelmi törvény ellen, annak ismerete nélkül. Még Magyarország térdre kényszerítésével is fenyegettek – húzta alá a strasbourgi vitában, kijelentve: pedig az uniós alapjogi charta szerint is a gyermekek mindenek felett álló érdeke az elsődleges.
A Fidesz volt európai parlamenti frakciója, az Európai Néppárt közben szivárványosra színezett Országházzal ábrázolta a magyarvitát. Szerda reggeli közleményükben azt írták: senki se tanítson diszkriminációt a gyermekeknek.
❌Enough is enough.
The EU must stand up for Poland and Hungary, for the #RuleOfLaw, for citizens' rights and protect Poles and Hungarians from those who want to abuse them and that means EU Member States finally taking decisive action.@jeroen_lenaers @AndrzejHalicki
Read⤵️
— EPP Group (@EPPGroup) July 7, 2021
Az Európai Parlament szerdai vitablokkja az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozójáról szóló beszámolóval kezdődött. Charles Michel, az ülést összehívó tanácsi elnök már itt beszélt a magyar gyermekvédelmi törvényről: mint arra emlékeztetett, az országvezetők zöme aggályát fejezte ki a szabályozás miatt, emiatt azt a csúcsértekezleten is tárgyalták. Michel elmondta, hogy a brüsszeli ülés alkalmával
Orbán Viktor magyar miniszterelnök részletesen elmagyarázta a jogszabály mögötti indíttatást az uniós kollégáinak.
Michel szerint ő maga azt az álláspontot képviselte az EU-csúcson, hogy az uniós jog mindenkor elsőbbséget élvez, az LMBTQ-jogokra pedig nem lehet mellékes ügyként tekinteni. – Szükséges, nehéz és érzelmes vita volt – mondta a magyarügyről Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sokkal keményebben ment neki a magyar szabályozásnak: megismételte, hogy véleménye szerint szégyenteljes a magyar törvény. – A gyermekek védelemmel való érvelés csak kifogás – hangsúlyozta, hozzátéve:
szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány a törvényben összemossa a pornográfiát a homoszexualitással.
Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy a bizottság minden lehetséges eszközzel fellép a jogsértések miatt. Mint azt megígérte, a jogállamisági rendelet alkalmazása során egyetlen ügy sem veszik majd el. Az Európai Bizottság elnöke nem csak Magyarországnak szólt oda az LMBTQ-jogok miatt: szerinte a lengyelországi LMBT-mentes zónák léte sem elfogadható. – Európa sokszínű, az értékeink összekötnek minket – zárta az elnöknő.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője megerősítette, hogy pártja támogatja az EP szigorú, magyarellenes határozatát. Szerinte nem elfogadható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támadja „a mind szorosabb unió” elvét, mert az az európaiak egymáshoz közelebb viteléről szól.
Raffaele Fitto, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke csalódottságának adott hangot, amiért az EU-csúcs EP-beli kiértékelése egy az egyben Magyarországról szól. – Ez egy lehetőség lett volna, hogy a fontos problémákra koncentráljunk – mondta az Olaszország Fivérei EP-képviselője, aki szerint ehelyett beszélnek újra és újra Magyarországról Strasbourgban. Hozzátette: hamarosan migránsok tízezrei is elérhetik az olaszországi partokat, így például az illegális migráció megállításáról kellene tárgyalni.
