Ahogy arról lapunk is írt korábban, szerdán az Európai Parlament egész délelőtt tartó vitablokkban foglalkozik majd Magyarországgal. Először a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt veszi górcső alá a balliberális többségű testület, azután pedig a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást vitatják meg a képviselők. Emlékezetes, hogy a két ügy már szorosan összefonódott az Általános Ügyek Tanácsának június eleji, luxembourgi ülésén: itt Varga Judit igazsgágügyi miniszter ismertette a törvény angol nyelvű szövegét a kritikus kollégákkal. – A magyar kormánynak legitim véleménye, hogy a családok védelme, a gyermekek háborítatlan fejlődésének a biztosítása kötelesség. Ezt nem lehet kivenni a családok kezéből, nem lehet alávetni lobbicsoportok befolyásának – hangsúlyozta akkor a tárcavezető.
Pénzelvonást követelnek
Az Európai Parlament a szokásoshoz képest is csípős nyelvezetű állásfoglalást tervez elfogadni a magyar törvénnyel kapcsolatban az eheti plenáris ülésén.
Erről a képviselők a holnapi vitát követően szavaznak, s az eredménye csütörtökön válik ismertté. A szöveg tervezete lapunkhoz is eljutott: az uniós parlament előtt lévő javaslat szerint az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a magyar hatóságok a diszkriminációmentesség elve alapján használják fel az uniós pénzeket, tehát az ország addig ne kaphasson forrásokat a 2021–2027 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak. A képviselők ennél messzebbre is mennének: arra is kérik a szerződések felett őrködő bizottságot, hogy
addig ne végezze el a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelését, amíg fennáll annak a lehetősége, hogy az bármilyen formában is hozzájárul a pedofília elleni törvény végrehajtásához.
(Ismert, hazánk májusban nyújtotta be az uniós helyreállítási alap forrásainak hazai felhasználásáról szóló tervezetét, ami jelenleg is az Európai Bizottság asztalán van. A testületnek fő szabály szerint még egy hét áll rendelkezésére, hogy kiértékelje a dokumentumot – a szerk.)
A határozattervezet egyébként sokadszorra emlékeztet a január elsejétől hatályos jogállamisági mechanizmusra is: az EP értelmezésében egyértelmű, hogy a magyar törvény annak hatálya alá esik, ellentétben azzal, amit Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamisági ügyekért is felelős alelnöke mondott pár hete. – A kondicionalitásrendelet egyértelműen fogalmaz a jogállamiság fogalmáról, abba a diszkriminációmentesség és alapvető jogok is beletartoznak – írják a képviselők, azt is hangsúlyozva: az Európai Bizottságnak gyorsítva kellene kötelezettségszegési eljárást folytatnia Magyarországgal szemben.
Az uniós parlament szerint amennyiben az EB elmulasztana fellépni hazánkkal szemben, a tagállamoknak kellene a szerződés adta jogukkal élve beperelniük Magyarországot az uniós bíróságon.
