A Magyar Nemzet információi szerint genetikai azonosításon bukott meg egy közel huszonöt éve történt gyilkosság gyanúsítottja. Az emberölés elkövetésekor 21 éves, sokáig mintapolgárként élő vasi férfi kegyetlen tette talán örökre titok maradt volna, ha időközben nem követ el olyan, szándékos jogsértést – az ittas járművezetés is ebbe a kategóriába tartozik –, amely esetében az Európai Unió büntetőjogi elvei szerint a nyomozó hatóság úgynevezett rabosítási eljárás keretében fényképet készít, leveszi az érintett gyanúsított ujjlenyomatát, DNS mintáját.
Ezeket a mintákat a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ munkatársai összevetik minden olyan hazai és nemzetközi adatbázisban szereplő mintával, melyet korábbi jogsértések helyszínén rögzítettek a rendőrség bűnügyi helyszínelői.
Az elmúlt két évtizedben rengeteget fejlődött és gyorsult a kriminalisztikai biogenetikai azonosítás, több, évek óta megoldatlannak látszó jogsértés felderítésében is eredményt hozott már ez az összehasonlító elemzés.
Ilyen esetben a szakértők azonnal értesítik a régi nyom ügyében illetékes hatóságot, és prioritást élvez az elveszettnek tűnt nyomozás folytatása.
Félelem a faluban
1996 decemberében a Vas megyei Gersekaráton megöltek egy 84 éves asszonyt. Gyilkosa az idős sértettet saját házában támadta meg, indokolatlan kegyetlenséggel bántalmazva a védekezésre koránál és egészségi állapotánál fogva amúgy is képtelen törékeny nőt, majd megfojtotta. Holttestét az áldozat házának udvarán található mellékhelyiségbe rejtette el, majd átkutatta a sértett házát, annak temetésre félrerakott pénzét és arany ékszereit zsebre téve menekült el. A sértett idős kora ellenére a Göcsejben lévő kis település közösségének meghatározó és aktív tagja volt, halála és különösen annak bestiális körülményei lesújtotta a környéken élőket. A széles körű nyomozás ellenére a gyilkos kilétét nem sikerült megállapítani, két év elteltével felfüggesztették az eljárást.

Fotó: Police.hu
Nincs elévülés, nincs elveszett ügy
Mivel a törvény szerint az emberölés minősített esete nem évül el – jelen esetben négy ilyen tényező is fennáll: az előre megfontolt szándék, a nyereségvágy, a különös kegyetlenség és az idős, védekezésre képtelen sértett –, így a nyomozati rutin szerint évről évre elővették a gersekaráti fojtogatás aktáit, keresve az új nyomokat, információkat. A DNS-profil-nyilvántartás célja is az azonosítás. Azért rögzítik a mintákat a rendszerben, hogy a bűncselekmények helyszínén és a különböző tárgyakon rögzített anyagmaradványok mintái a bűncselekményt elkövetett személyek, vagy azonosítani kívánt emberek DNS-profiljaival összehasonlíthatók legyenek.