Valódi verseny helyett háttéralkuk döntenek a baloldali előválasztáson

Habár ma elindult a baloldali előválasztás adminisztratív szakasza, a háttéralkuk miatt lényegében csak Szombathelyen és Zuglóban várható nagy verseny a baloldali jelöltségért. Több olyan választókörzet is akad, ahol mindössze egy jelölt indulásáról van információ.

A baloldal a szükséges felhatalmazás nélkül is átalakítaná a jogrendszert Fotó: Teknos

Elindult a baloldali előválasztás nyilvántartásba vételi szakasza, azaz hivatalosan is benyújthatják a miniszterelnök- és a képviselőjelöltek jelentkezésüket a megmérettetésre, ezeket augusztus 15-e éjfélig várják a szervezők. Az ajánlásokat augusztus 23-a és szeptember 6-a között lehet gyűjteni, országgyűlési képviselő-jelöltségre pályázóknak négyszáz, miniszterelnök-jelöltségre aspirálóknak húszezer aláírás összegyűjtése szükséges. A hat baloldali kormányfőjelölt-aspiráns közül Jakab Péter volt az első, aki hivatalosan is bejelentette hétfőn indulását az előválasztáson.

Bár a baloldali pártok közös közleményben – az előválasztás elindításakor – azt ígérték, „demokratikus” keretek között zajlik majd le a kreált verseny, ehelyett

háttéralkuk dönthetnek a megméretés végkimeneteléről. Ráadásul a Momentum hálózati igazgatója és kampányvezetője, Bedő Dávid is elismerte a HVG-nek, hogy ezek az egyezkedések lesznek mérvadóak a baloldali pártok versenyén.

– Fölösleges tagadni, hogy minden irányban voltak egyeztetések annak érdekében, hogy maximalizáljuk a jelöltek esélyeit és optimalizáljuk a párt erőforrásait országszerte – közölte a kampányvezető. A háttéralkukban egyértelműen a Jobbik–DK-szövetség áll az első helyen, annak a két pártnak a paktuma, amelyek

egykor a legádázabb ellenségként tekintettek egymásra.

A két legerősebbnek tartott baloldali párt vezetője, Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc összesen harmincegy körzetben állapodott meg egymás jelöltjeinek támogatásáról, többek között Esztergomban, Békéscsabán, Szegeden, Székesfehérváron, Egerben és Budapest csaknem minden választókörzetében. Zárug Péter Farkas elemző lapunknak korábban azt mondta: a szövetség egyetlen célja a szavazatmaximalizálás.

– Bár látszólag ez csak az előválasztáson induló jelöltekkel kapcsolatos visszalépések és egymást támogatások rendszerében mutatkozik meg, ám valójában súlyos ellenzéki erőviszonyharcok és kiszorítósdi áll a DK–Jobbik összefogás mögött

– nyilatkozta a politológus.

Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter háttéralkui dönthetnek az előválasztás végkimeneteléről
Fotó: Origó

A háttéralkuk abszurditását mi sem jelzi jobban, minthogy akadnak olyan választókörzetek is, ahol az előválasztáson

mindössze egy politikus jelentette be az indulását:

többek között Kiskunfélegyházán a Jobbik–LMP–MSZP–Párbeszéd által támogatott Kis-Szeniczey Kálmán, Tapolcán a jobbikos Rig Lajos, valamint Sátoraljaújhelyen Endrei Sándor Zsolt, aki mögé a Jobbik, a DK, az LMP, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom is beállt. Szinte magára maradt Nagykátán Schmuck Erzsébet is, az LMP társelnökét saját pártján kívül a DK, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd formáció támogatja, egyetlen kihívója az Új Alternatíva Párt elnöke, Ujhelyi Sándor.

A legérdekesebb előválasztási küzdelem Zuglóban és Szombathelyen várható:

míg a XIV. kerületben a Jobbik, a DK és az MSZP–Párbeszéd támogatását élvező Tóth Csaba (aki korábban egy hangfelvétel szerint Karácsony Gergely családját is fenyegette) csap össze a Momentum által támogatott, a helyi viszonyokat nemigen ismerő Hadházy Ákossal, addig Vas megye központjában a DK által elindított, költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba mérkőzik meg az LMP, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd által támogatott Ungár Péterrel.

A legnyíltabb összecsapás Debrecenben várható, ahol mind a három körzetben összesen tizenhárom baloldali jelölt indul. Az előválasztás első fordulója szeptember 18-a és szeptember 26-a között, a második forduló október 4-e és október 10-e között lesz.