Az alkotmány elleni puccsra készül a baloldal

Aki nem ismeri el az alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem – nyilatkozta lapunknak Szikra Levente annak kapcsán, hogy az ellenzék kukába dobná az alaptörvényt, ha nyerne 2022-ben. Az Alapjogokért Központ elemzője arról is beszélt, nem fér bele a jogállamiság keretei közé az, hogy az ellenzék önkényesen illegitimnek tekinti az alaptörvényt, börtönnel fenyegeti politikai ellenfeleit, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekint embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdeti.

Budapest, 2018. december 17. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője átmászik a kerítésen az MTVA Kunigunda utcai székházának területére 2018. december 17-én. Ellenzéki képviselők az önkéntes túlmunka idő bővítéséről szóló törvény ellen demonstrálnak az MTVA székháza előtt és élő adásban szeretnék elmondani nyilatkozatukat. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Brüsszel félrenézhet

Az Alapjogokért Központ munkatársa kitért arra is, az ellenzék folyamatosan a jogállamiság fontosságát hangsúlyozza szavakban, azonban ezekből a tervekből is látszik, hogy amint lehetőségük lesz rá, semmibe fogják venni ennek követelményeit. 

– Nem fér ugyanis bele a jogállamiság keretei közé az, hogy önkényesen illegitimnek tekintik az alaptörvényt, börtönnel fenyegetik politikai ellenfeleiket, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekintenek embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdetik. Ettől függetlenül meglepne, ha Brüsszel ugyanolyan vehemenciával lépne fel a baloldal ilyen tervei ellen, ahogy a jelenlegi nemzeti kormányt támadja. Ezek a támadások ugyanis csak látszólag kapcsolódnak a jogállamisághoz, valójában politikai ellentéteken, például a migráció elutasításán alapulnak, ilyen ellentétek pedig a baloldallal kapcsolatban nem állnak fenn.  

Szikra Levente szerint ezt támasztja alá, hogy a 2006-os súlyos rendőri jogsértések idején sem tett Brüsszel semmit, miközben aligha vitatható, hogy mindaz, ami akkor Budapesten történt, durva és brutális megsértése volt a jogállamiság követelményeinek, és kijelenthető, hogy a karhatalom lábbal tiporta az emberi jogokat.