A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása.
Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől
– fogalmazott.
Hangsúlyozta: egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni. – Most egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk – fűzte hozzá.
Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog-parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált
– mondta.
Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme – „a száz év magyar magány” történetének évei – alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről – mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést, korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.
A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá.
A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek
– mondta.
Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, a kétszer is visszatérő kommunisták számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott. Orbán Viktor kiemelte: a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék „nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. – A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott,
a vidéki levegő hazafivá tesz,
itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. – Innen táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat – mondta.
Arról is beszélt, hogy Hegyalja különleges térsége Magyarországnak,
itt a hely szelleme az, hogy ez a szellem helye.
A közelben van II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, Sárospatak a magyar reformáció rendíthetetlen bástyája, itt van a modern magyar nyelv bölcsője, és itt van a bor – sorolta. A miniszterelnök szerint az a tény, hogy a borászat mesterségét, a pedagógiát és a kulturális örökségvédelmet oktató egyetemet egy szabadságharcos kereszténydemokrata kormány hozza létre itt, maga a megtestesült szükségszerűség.
