Tízmillió érv Gyurcsányék megállítására

Nem lesz gázáremelés – hazudta Gyurcsány Ferenc 2006-ban a választási kampányban, majd néhány hónap múlva harminc százalékkal növelték az árat. A 2008-as válság idején egy év alatt négyszer emelték a lakossági rezsiköltségeket. Ezzel szemben az Orbán-kormány 2010 után megkezdett rezsicsökkentésének eredményeként az unió tagállamai közül már hazánkban a legolcsóbb a gáz és az áram. 

Kis Ferenc (MWH)
2021. 09. 09. 5:50
Gyurcsány Ferenc; Lendvai Ildikó
MSZP - 20 éves születésnap Fotó: Földi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal januárban összehasonlító adatsort közölt, amelyből kiderült, hogy a villamos energia ára Berlinben volt a legmagasabb – a budapesti ár 3,25-szörösét kérték el a szolgáltatók –, Bécsben 2,1-szeres, Pozsonyban pedig 1,7-szeres volt a lakossági villany ára a budapestihez képest. Továbbra is a svéd fővárosban kell a legtöbbet fizetni a földgázért, ami a hazai ár 8,2-szerese. Bécsben 2,6-szor, Pozsonyban pedig 1,6-szor kellett többet fizetniük a háztartásoknak a gázért a budapesti árakhoz képest a januári fűtési időszakban.

Ennek köszönhetően a magyar emberek szótárából mára kikopott a gázáremelés kifejezés. Lassan egy évtizede kiszámíthatók, alacsonyak a rezsiköltségek, mert a kormány a nemzeti szuverenitás politikáját követi az energetikában is. 

A magyar önállóság szempontjából kulcsfontosságú energetikai szektor 2010 előtt gyakorlatilag teljesen külföldi kézben volt, a korábbi szocialista–liberális kormányok privatizálták a stratégiai cégeket, ezzel jelentősen növelték az ország kiszolgáltatottságát. A lakossági rezsiárak alakulása miatt is fontos volt az energiaszolgáltatók visszavásárlása, állami, illetve önkormányzati kézbe kerülése. 

A legnagyobb tételek egyike a német tulajdonú E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása volt, 2013 márciusában kötött szerződést az MVM Zrt. a német céggel. A tranzakció értéke 870 millió euró – akkori árfolyamon számolva 265 milliárd forint – volt. Egyenként százmilliárd forint körüli összegért vásárolt vissza az állam más energiaszolgáltató cégeket is, például a Főgázt, illetve a Démászt.  A legköltségesebb ügylet a Mol oroszországi részvénycsomagjának visszavétele volt. 2011 májusában jelentette be a kormány, hogy az állam 1,88 milliárd euróért, azaz nagyjából 500 milliárd  forintért vásárolta meg a Mol-részvényeket az orosz Szurgutnyeftyegaztól. Ennek eredményeként az állam alakíthatja a magyar olajipari cég stratégiáját, így biztosíthatja a hazai gázellátás folyamatosságát. Éppen a napokban sikerült 15 évvel meghosszabbítani az oroszországi gázvásárlásról szóló szerződést a Gazprom céggel. Szentpéterváron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodás után hangsúlyozta: az ár is jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ez lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását, vagyis azt, hogy továbbra is a magyar fogyasztók fizessék az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát egész Európában.

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.