– A több ezer szereplős magyar médiapiac nemzetközi mércével is sokszínű és támogatott
– hangsúlyozza az NMHH közleménye, miután az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) magyarországi látogatása során megbeszélést folytatott a Médiatanács elnökével, hogy megismerje a hazai médiaigazgatási szervezet álláspontját.
Emellett a Médiatanács elnöke beszámolt arról, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az Alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani.
Továbbá Karakas Monika kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sokszínű: jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez összesen 10 424 sajtóterméket jelent.
– Hazánkban 165 rádió és 373 televízió adása fogható „hagyományosan”, tehát lineáris módon, 105 rádió és tíz televízió pedig interneten keresztül. A nézők és hallgatók tehát összesen 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak. A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá húsz közszolgálati médiaszolgáltatás működik: hét rádió- és 13 televíziós csatorna – húzták alá.
Mint írják, a médiaszolgáltatásokat sokrétű pályázati rendszerrel, anyagilag is segíti a Médiatanács, aminek 2011-es megalakulása óta összesen 13,5 milliárd forint támogatást adott, amiből műsorgyártásra 7,7 milliárd forint, az általános fenntartási és rezsiköltségekre 4,5 milliárd forint, valamint a műszaki fejlesztésekre 1,1 milliárd forint jutott.
– A Médiatanács teljes átláthatóság mellett dolgozik, működése, gazdálkodása, napirendje és döntései nyilvánosak
– emlékeztette a bizottsági tagokat az elnök. Kiemelte: a döntéseket a médiaszolgáltatók bíróságon támadhatják meg.
Az elmúlt tíz évben a szervezet által hozott hatósági döntések közül a médiaszolgáltatók 381-et támadtak meg bíróságon. A bíróság az esetek 83 százalékában, 317 alkalommal a Médiatanács döntését helybenhagyva hozott ítéletet.
Ezáltal a bírósági döntésekből két tendencia olvasható ki: egyrészt a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a szólásszabadság és a sajtószabadság elvével való ütközéskor, másrészt a tanácsnak a bírságok kiszabásakor az arányosság és a fokozatosság elvét kell követnie.
– Tekintettel arra, hogy a bizottság munkaterve rendkívül feszített volt, és a meghallgatás igen szűk időkeretben zajlott, a LIBE-delegáció kérésére az elnök megerősítette, hogy a Médiatanács bármikor kész további adatokkal írásban segíteni munkájukat
– olvasható a szervezet közleményében.
