Novák Katalin szerint a felkelők magukban őrizték azokat az értékeket, amelyeket szüleik, nagyszüleik, tanáraik mellett a magyar élet rájuk hagyományozott. Tudomásul vették a kettős nevelést, de szívüket, szellemük szabadságát nem adták – mondta.
A miniszter kiemelte:
a magyarokat ezer év sokszor véráztatta drámája vezette el 1956-ig; a keresztény magyar államiság '56 előtti évezrede adta az erőt és az ihletet ahhoz a sorsfordító eseményhez, amely szívet és gerincet adott a nemzetnek.
Mint fogalmazott: az ember – a magyar pedig különösen – génjeiben hordja a múlhatatlan igényt a szabadságra, de nekünk, magyaroknak ott van zsigereinkben a magunkra utaltság rideg valósága is.
Ahogyan 1956-ban nem számíthattak a magyarok magukon kívül senki másra, ma is kevés igazi szövetségest talál az ország az európai vezetők között
– tette hozzá a miniszter.
Novák Katalin arról is beszélt, kevesen mernek kiállni az igazság mellett, kevesen vállalják az egyenes beszédet, kevesen mernek határozottan dönteni, kevesen vállalják a valódi szabadság melletti kiállást, ha azért folyamatosan támadásokat kapnak.
A magyar tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az eloldalgásból, a hamis kompromisszumokból, az igazság elhallgatásából nem lesz boldog, kiteljesedett élet – fűzte hozzá.
A miniszter hangsúlyozta: a szabadságot meg kell tudni védeni, mert tévhitek, ideológiák akarják megfojtani.
Az eltemetett kommunista téveszméket exhumálták, szivárványos ruhába öltöztették, és újfent éltetik. Egyenlőség helyett egyformaságot követelnek, elfogadás helyett elhallgatást, rend helyett anarchiát
– közölte.
Novák Katalin úgy fogalmazott, 1956 mi vagyunk, mi, magyarok. Nem mi változtunk. Európa gyávább fele felejti el újra létének lényegét: a belső és a külső szabadság együttes megvalósítását.
Az újmarxista eszme követői nem a Rákosi-címert vágnák ki a lobogóból, hanem a nemzeti színeket tüntetnék el körülötte – jelentette ki. Kiemelte: Európára és a magyarok szabadságára nem a nemzeti szuverenitás jelent veszélyt, hanem a keresztény kultúráról, a nemzeti identitásról lemondás, az érték-, gyermek-, hit- és vallásmentes jövő.
Magyarország szabadon szeretne határozni sorsáról, az állam igazgatásáról és a munka értékesítéséről, és ehhez erőforrást, ihletet, bátorságot adnak azok a magyarok, kik szabadon éltek, haltak, szolgaföldben nem nyughatnak
– mondta Novák Katalin.
Borítókép: Teknős Miklós
