– Az Európa jövőjéről szóló párbeszédet ürügyként szeretné felhasználni a brüsszeli elit, hogy elmozdítsák az uniót egy föderalista, központosított irányba – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Félidejéhez érkezett az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat elnevezésű workshopon. A szakértő hangsúlyozta: fontos, hogy minél többen vegyenek részt a józan észt képviselő irány támogatásában, mivel az unió jövőjét illetően ideológiai harc zajlik. – Két párhuzamos vízió létezik Európa jövőjéről, amelyek kizárják egymást – mutatott rá, majd úgy folytatta: az egyik a föderalista Európa jövőképe, amelyben a tagállamok hatáskörei szűkülnek és tényleges hatáskört nem fognak gyakorolni. – Ez a nézet nemcsak a brüsszeli elit részéről erős, hanem a Magyarországról érkező ajánlások között is határozottan jelen van – emelte ki. A másik vízióról Kovács István elmondta: az Alapjogokért Központ által is képviselt jövőképben a józan ész és a nemzetállami szint fontosságának kiemelése van jelen. – Azon tradíciókat is védelmezni kell, amelyek naggyá tették Európát az elmúlt évszázadokban – hangsúlyozta.
A szakértő elmondta: az Alapjogokért Központ élen jár a témák képviseletében. – Az elmúlt hetekben két vitacsoportot is szerveztünk, ahol az unió jövőjére vonatkozó hozzájárulásokat tettek a résztvevők – mondta, majd kiemelte: Magyarország nemcsak a lakosságarányos hozzájárulások számát tekintve van előkelő helyen, hanem a tagállamoktól érkező ajánlások terén is élen jár.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője a vitacsoportok által elfogadott ajánlásokról beszélt, és azt is felidézte: látható, hogy „a pálya a föderalista szervezetek felé lejt”. Erre vonatkozóan megjegyezte: a föderalista erők a javaslattételi felületen is moderálják a nekik nem tetsző véleményeket, mint például amelyek az illegális bevándorlást ellenzik.
Az Alapjogokért Központ vitacsoportjainak javaslatairól a projektvezető elmondta: a demokrácia, a jogállamiság, a biztonságpolitika, valamint a genderideológia és az uniós döntésekbe beleszóló NGO-k problémáját vitatták meg. Mint mondta: a jogállamiság témájában a résztvevők leszögezték, hogy nem lehet egységes meghatározást ráhúzni a huszonhét uniós tagállamra. Valamint elutasították Brüsszel azon törekvését is, amely a jövő évi választások előtt már most jól láthatóan kirajzolódik, miszerint beavatkoznának a tagállami választásokba.
A biztonságpolitikai kérdések terén a migrációnak a társadalmi biztonságra és közbiztonságra gyakorolt hatásával foglalkoztak, valamint az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg.
Kovács Attila felidézte: a vitacsoport résztvevői szerint az illegális migráció nem támogatandó, Brüsszel törekvése az illegális bevándorlás engedélyezésére elfogadhatatlan. Az energiabiztonság kérdése kapcsán arra az álláspontra jutottak, hogy a rezsicsökkentést meg kell védeni. – Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a tagállamok megoldásai működnek jól – emelte ki, majd hozzátette: nem helyes a brüsszeli intézményekre bízni ezeknek a kérdések a megváltozását.
A szakértő kiemelte: a vitacsoportok támogatják egy új, az európai kereszténydemokráciát összefogó szövetség megalakítását, amelynek szerepét korábban az EPP töltötte be, mára azonban eltávolodott a kereszténydemokrata értékektől. Illetve a gender kérdésben azt az állásfoglalást tették, hogy nincs helye az európai genderpropagandának a magyar iskolákban, az EU-nak pedig nem lenne szabad támogatást nyújtania az LMBTQ-lobbista szervezetek számára.
A vitacsoportok határozottan foglaltak állást a politikai NGO-k lobbitevékenységével kapcsolatosan is. – Az átláthatósági regiszter nem működik, az ott elérhető információk elégtelenek – mutatott rá Kovács Attila, majd kiemelte: jelenleg az ideológiailag elfogult és alapvetően a nyílt társadalom eszméjét képviselő NGO-kra támaszkodik a politikai döntéshozatalban az EU.
Sajtókérdésre válaszolva a projektvezető elmondta: az Európa jövőjéről szóló vitasorozat eredményei azért lesznek különösen fontosak, mert a brüsszeli politika hivatkozási alapként tekint majd a végső számokra. Emlékeztetett: az unió alapszerződésének módosítását nem teszi lehetővé a vitasorozat kimenetele. – Amikor azt látjuk, hogy a jogilag megalapozatlan jogállamisági jelentések, vagy éppen az Európai Parlament saját határozatai hivatkozási alapot jelentenek egy-egy tagállammal szemben jogi vagy pénzügyi eljáráshoz, félő, hogy a vita eredményének is ez lesz a sorsa – fejtette ki Kovács Attila, aki szerint az uniós intézmények az európai emberek véleményére hivatkozva hoznak majd szelektív döntéseket.
2021 májusában indult el az Európa jövőjéről szóló kezdeményezés. Az eseménysorozat célja, hogy az EU állampolgárai elmondhassák a véleményüket, hogy milyen Európát szeretnének látni a jövőben. Mindezt egy elektronikus felület összesíti.
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója tart beszédet az Európa jövőjéről szóló konferencia szerepéről (Fotó: Alapjogokért Központ/Facebook)
