– Az Európa jövőjéről szóló párbeszédet ürügyként szeretné felhasználni a brüsszeli elit, hogy elmozdítsák az uniót egy föderalista, központosított irányba – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Félidejéhez érkezett az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat elnevezésű workshopon. A szakértő hangsúlyozta: fontos, hogy minél többen vegyenek részt a józan észt képviselő irány támogatásában, mivel az unió jövőjét illetően ideológiai harc zajlik. – Két párhuzamos vízió létezik Európa jövőjéről, amelyek kizárják egymást – mutatott rá, majd úgy folytatta: az egyik a föderalista Európa jövőképe, amelyben a tagállamok hatáskörei szűkülnek és tényleges hatáskört nem fognak gyakorolni. – Ez a nézet nemcsak a brüsszeli elit részéről erős, hanem a Magyarországról érkező ajánlások között is határozottan jelen van – emelte ki. A másik vízióról Kovács István elmondta: az Alapjogokért Központ által is képviselt jövőképben a józan ész és a nemzetállami szint fontosságának kiemelése van jelen. – Azon tradíciókat is védelmezni kell, amelyek naggyá tették Európát az elmúlt évszázadokban – hangsúlyozta.
A szakértő elmondta: az Alapjogokért Központ élen jár a témák képviseletében. – Az elmúlt hetekben két vitacsoportot is szerveztünk, ahol az unió jövőjére vonatkozó hozzájárulásokat tettek a résztvevők – mondta, majd kiemelte: Magyarország nemcsak a lakosságarányos hozzájárulások számát tekintve van előkelő helyen, hanem a tagállamoktól érkező ajánlások terén is élen jár.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője a vitacsoportok által elfogadott ajánlásokról beszélt, és azt is felidézte: látható, hogy „a pálya a föderalista szervezetek felé lejt”. Erre vonatkozóan megjegyezte: a föderalista erők a javaslattételi felületen is moderálják a nekik nem tetsző véleményeket, mint például amelyek az illegális bevándorlást ellenzik.
Az Alapjogokért Központ vitacsoportjainak javaslatairól a projektvezető elmondta: a demokrácia, a jogállamiság, a biztonságpolitika, valamint a genderideológia és az uniós döntésekbe beleszóló NGO-k problémáját vitatták meg. Mint mondta: a jogállamiság témájában a résztvevők leszögezték, hogy nem lehet egységes meghatározást ráhúzni a huszonhét uniós tagállamra. Valamint elutasították Brüsszel azon törekvését is, amely a jövő évi választások előtt már most jól láthatóan kirajzolódik, miszerint beavatkoznának a tagállami választásokba.