A biztonságpolitikai kérdések terén a migrációnak a társadalmi biztonságra és közbiztonságra gyakorolt hatásával foglalkoztak, valamint az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg.
Kovács Attila felidézte: a vitacsoport résztvevői szerint az illegális migráció nem támogatandó, Brüsszel törekvése az illegális bevándorlás engedélyezésére elfogadhatatlan. Az energiabiztonság kérdése kapcsán arra az álláspontra jutottak, hogy a rezsicsökkentést meg kell védeni. – Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a tagállamok megoldásai működnek jól – emelte ki, majd hozzátette: nem helyes a brüsszeli intézményekre bízni ezeknek a kérdések a megváltozását.
A szakértő kiemelte: a vitacsoportok támogatják egy új, az európai kereszténydemokráciát összefogó szövetség megalakítását, amelynek szerepét korábban az EPP töltötte be, mára azonban eltávolodott a kereszténydemokrata értékektől. Illetve a gender kérdésben azt az állásfoglalást tették, hogy nincs helye az európai genderpropagandának a magyar iskolákban, az EU-nak pedig nem lenne szabad támogatást nyújtania az LMBTQ-lobbista szervezetek számára.
A vitacsoportok határozottan foglaltak állást a politikai NGO-k lobbitevékenységével kapcsolatosan is. – Az átláthatósági regiszter nem működik, az ott elérhető információk elégtelenek – mutatott rá Kovács Attila, majd kiemelte: jelenleg az ideológiailag elfogult és alapvetően a nyílt társadalom eszméjét képviselő NGO-kra támaszkodik a politikai döntéshozatalban az EU.
Sajtókérdésre válaszolva a projektvezető elmondta: az Európa jövőjéről szóló vitasorozat eredményei azért lesznek különösen fontosak, mert a brüsszeli politika hivatkozási alapként tekint majd a végső számokra. Emlékeztetett: az unió alapszerződésének módosítását nem teszi lehetővé a vitasorozat kimenetele. – Amikor azt látjuk, hogy a jogilag megalapozatlan jogállamisági jelentések, vagy éppen az Európai Parlament saját határozatai hivatkozási alapot jelentenek egy-egy tagállammal szemben jogi vagy pénzügyi eljáráshoz, félő, hogy a vita eredményének is ez lesz a sorsa – fejtette ki Kovács Attila, aki szerint az uniós intézmények az európai emberek véleményére hivatkozva hoznak majd szelektív döntéseket.
2021 májusában indult el az Európa jövőjéről szóló kezdeményezés. Az eseménysorozat célja, hogy az EU állampolgárai elmondhassák a véleményüket, hogy milyen Európát szeretnének látni a jövőben. Mindezt egy elektronikus felület összesíti.
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója tart beszédet az Európa jövőjéről szóló konferencia szerepéről (Fotó: Alapjogokért Központ/Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!