„Megérte a Brüsszel elleni harc, hiszen idővel bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk”

Az Európa határaira telepített határzár a leghatékonyabb eszköz az illegális migrációs megfékezésére – mondta el Varga Judit igazságügyi miniszter az El Mundo spanyol napilapnak.

Budapest, 2020. februr 28. Varga Judit igazsggyi miniszter a minisztriumi dolgozszobjban Budapesten 2020. februr 27-n. MTI/Mohai Balzs Fotó: Mohai Balázs

Megérte a Brüsszel elleni harc, az idő ugyanis bebizonyította, hogy nekünk volt igazunk

– fogalmazta meg véleményét az EU Belarusz menti határán kibontakozó migrációs válsággal kapcsolatban Varga Judit, Magyarország igazságügyi és EU-ügyi minisztere. 

2015-ben kerítést húztunk fel a határunkra, mára pedig mások is ezt követelik

 – hangsúlyozta Varga Judit hétfő reggeli sajtóbeszélgetésén, amely hivatalos madridi útja részeként valósult meg.

„Ami most történik a belarusz határokon, kiváló példája annak, hogy az Európát védő fizikai határzár hatékony eszköznek bizonyult az illegális bevándorlással szemben. Láthatjuk, hogy az ötlet hogyan jutott el már más országokba is. Ha ugyanis nincsen egységes megoldás, akkor annak az országnak, amely a közvetlen veszély központjában áll, cselekednie kell. Fontos volna az is, hogy az Európai Unió diplomáciája se a problémát hozza ide, hanem helyben, a küldő országban kezelje a migrációt” – vélekedett a miniszter.

„A visegrádi országok élén álló, az uniós intézményekkel is dacoló ország jelenleg is több fronton harcol Brüsszellel. Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi Budapestet, és pénzbírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tett eleget annak a 2020-as uniós határozatnak, amelyben elítélte Budapestet az uniós jog megsértéséért a szerbiai határon a menekültekkel szemben tanúsított bánásmódja miatt. Láttuk, hogy a nyugat-európai országokban, például Franciaországban vagy Belgiumban, problémát jelent a másodlagos migráció. Tehát azok az emberek, akiknek a menedékkérelmét elutasították, és vissza kellene térniük hazájukba, nem teszik ezt meg, a visszatéréseknek pedig mindössze 29%-a valósul így meg. Mi viszont kerítéssel, tranzitzónákkal és a határon való visszafordításokkal védjük meg Európát ettől a másodlagos migrációtól" – érvel Varga Judit.

Varga Judit, aki ma találkozik spanyol kollégájával, Juan González-Barbával is, úgy véli, hogy 

az illegális bevándorlás megfékezésének kulcsa az, hogy ne küldjünk meghívóleveleket Európába.

„Számunkra bármilyen kvóta vagy elosztási mechanizmus elfogadhatatlan. Ellenkező esetben a származási országokban húzóhatás lép fel, ha ugyanis kialakítunk egy mechanizmust, az azt is jelenti, hogy van hely számukra. Ha pedig a migránsok visszaküldési mechanizmusát nem lehet garantálni, akkor ők mind Európában maradnak, ami voltaképpen ugyanaz, mint a kvóta.”

Ami az Orbán Viktor kormánya és a brüsszeli bírók jogvitát illeti – amely azzal fenyegeti, Magyarországot, hogy ugyanolyan milliós büntetést fognak kapni, mint Lengyelország, ha nem hátrálnak ki az LMBTQ törvényből –, Varga Judit lengyel barátainak a védelmére kelt, akikkel sok a közös történelmi hasonlóságuk: 

A jogi eszközök a pénzelvonás eszközeivé váltak, amellyel nyomást gyakorolnak azokra, akik nem állnak be a sorba, ha nem ugyanúgy gondolkoznak a családról vagy a migrációról, mint a többiek.

Ezzel a vitatott törvénnyel kapcsolatban, amely korlátozza a gyermekek és fiatalok hozzáférését a homoszexualitás és a transznemű kérdésekkel kapcsolatok információkhoz, és amely mozgósította az NGO-kat és az LMBTQ-közösségeket, az igazságügyi miniszter úgy érvelt, hogy „a magyar szülőknek szuverén joga, hogy eldöntsék, hogyan akarják nevelni a gyermekeiket, és hogy megvédhessék őket az LMBTQ-csoportok lobbijától. De sajnos ez is a jogi vita részévé vált. Ez is egy eszköz az ideológiai többségnek, amely követi a progresszív trendeket, hogy olyan országokra kényszerítsék rá azt az irányvonalat, amelyet ezek az országok nem követnek.”

Brüsszel érve Orbán Viktor kihívására, hogy Európát nem csupán a gazdasági és politikai partnerség köti össze, hanem a közös értékek is. Ezért több európai vezető felkérte Budapestet az Európai Unióból való kilépésre. Varga Judit erre egy példával reagált: 

A család egy közös érték Európában, de számunkra a család egy férfiból és egy nőből áll, és ezt az értéket jogilag meg kell védenünk. A szuverén állam egy másik érték, amelyet meg kell védenünk, ezért nem hagyjuk, hogy más országok mondják meg, hogy nekünk kivel kell együtt élnünk. Az értékek jelentik egy közösségnek az alapját, amelyet a jogszabályok védenek.  Ugyan nincs egyetértés abban, hogy melyek is ezek az értékek, akkor is legyünk kölcsönös tisztelettel egymás iránt.

Magyarország „alternatívának” számít Európában.  

A követendő példa, amely „ragályos” lehet más országok számára, és amely megmutatja, hogy valós szükség van a konzervatív pártok platformjára. „Ez el fog jönni – mondja Varga Judit.  – A gyakorlatban bebizonyítottuk, hogy lehet konzervatív, Európa-párti alternatívát mutatni a liberális politikával szemben. A konzervatív demokrácia a keresztény szabadságon alapszik. Az EPP állandó kihívások előtt áll, mert a vezetői válságban vannak. Nem lojálisak az elveikhez, de a szavazóik továbbra is valódi politikai képviseletet követelnek.  Az EPP túl liberális lett számukra.

„Nem gondolkodunk abban, hogy elhagyjuk az Európai Uniót. Benne van az alaptörvényünkben, amit mindig meg fogunk védeni. Mi is részei vagyunk az Európai Uniónak, annak ellenére is, hogy kritikusak vagyunk bizonyos benne szereplő politikákkal szemben, amelyek több Európát követelnek. Amire szükségünk van, az egy okosabb Európa” – összegzett Varga Judit igazságügyi miniszter az El Mundo cikkében.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: MTI/Mohai Balázs)