Demonstratív megemlékezést tartanak a civil szervezetek a november 4-i gyásznapon, a pestszentlőrinci Hargita téren, ahol a fővárosi Fidesz és kormányszintű szervezet is képviselteti magát.
A téren 2012-ben épült 1956-os emlékmű az akkori fideszes városvezetés kezdeményezésére, a Terror Háza Múzeum támogatásával és szakmai irányításával. Miért pont itt? A XVIII. kerület, különösen annak a Vecsés felé eső pestszentlőrinci része, amelyet átszel az Üllői út, fontos szerepet vállalt a forradalmi eseményekben. Már októberben nemzetőrség alakult, a fiatalok közül sokan csatlakoztak a forradalmi csoportokhoz, de igazán nagy feladat november 4-ét követően hárult az itteniekre. Az idősebbek és a középkorúak a mai napig emlegetnek egy tragikus eseményt, amely már nem is a harcok része volt. Az Üllői út és a Vecsési utca sarkán működött a Dél-pesti Sütőipari Vállalat üzeme, amelyet az itteniek valójában a mai napig az államosítás előtti tulajdonosa után Fröhling-pékségként emelgetnek. November 8-án friss kenyeret árult az üzem, ami az öt napja megszállt, romos városrészben rendkívüli hírnek számított, az emberek kígyózó sorban vártak az Üllői úton. Az üzemvezető a Vecsési utca felől adta volna ki a kenyereket, ám ekkor szovjet tankok érkeztek a laktanya felől. A katonai vezetők ellenségesnek ítélték meg a tömeget, és belelövettek. A nemzeti gyásznapon sok lőrincinek ez a tragédia jut eszébe.
A Hargita térre azért esett a választás, mert közel van az iparvasúthoz, amely az 1956-os harcok egyik fő helyszíne volt a kerületben, és mert itt áll a Trianon igazságtalanságára emlékeztető Fadrusz-kereszt. A kerület vezetése és a Terror Háza Múzeum szakemberei is úgy látták, a helyszín alkalmas arra, hogy a fővárosi megemlékezések helyszíne legyen a nemzeti gyásznapon. 2012. november 4-én adták át azt az emlékművet, amely apró bazaltkockákból formáz egy hatalmas kockát. A kockák a felszedett utcakövekre emlékeznek, és mindegyik egy-egy áldozat nevét viseli.
Az átadás óta a főváros vezetése itt tartotta a hivatalos megemlékezéseket minden november 4-én, egészen 2019-ig, amikor a Karácsony-féle városvezetés megpróbált megfeledkezni a helyszínről, és ebben partnerre talált az ugyancsak baloldali kerületi vezetésben. Az elmúlt két évben az a Vasvári Pál Polgári Egyesület szervezett itt ünnepi főhajtást, amely most, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Szövetségével és a Védett Társadalom Alapítvánnyal együttműködve elérte, hogy újra fővárosi ünnepség színhelye legyen a tér.
A november 4-én 14 órakor kezdődő eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében Csallóközi Zoltán főtanácsos koszorúz, a budapesti Fidesz szervezet nevében Dódity Gabriella alelnök, képviselteti magát a Miniszterelnökség által felügyelt Szabadságharcosokért Közalapítvány, a XVIII. kerületi Fidesz, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége. A katonai tiszteletadással kísért ünnepségen id. Lomnici Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Szövetségének tiszteletbeli elnöke mond beszédet.
A borítóképen a Hargita téri 1956-os emlékmű látható (Fotó: Köztérkép.hu)
