Újratemették Slachta Margitot

Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1947–48-ban az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel és harcolt, minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére – tette hozzá Semjén Zsolt.

Tántoríthatatlan volt

Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta Margit a szociális testvérek számára elsősorban rendjük alapítója.

Annak az Isteni ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt a puszták rejtekéből az élet centrumába hozta, hogy a szerzetesek modern eszközökkel álljanak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermek mellett. Nemcsak könnyeket törölve, sebeket gyógyítva, hanem ezek okainak megszüntetésére is törekedve – közölte.

Slachta Margit képes volt Isten szemszögéből szemlélni, látni és láttatni az élet és a történelem eseményeit.

– Tántoríthatatlan volt, mert hitt az Isten végső győzelmében – mondta a rendi elöljáró, hozzátéve, Slachta Margit gondolatai, tanításai ma is élnek és megszólítanak, hívnak és köteleznek.

Mátrai Márta, az Országgyűlés fideszes háznagya úgy fogalmazott: – Nem búcsúzni jöttünk, hanem köszönteni. Köszönteni a hazatérőt, aki sok évtizednyi bujdosás után megérkezett közénk.

Felidézte: Slachta Margit fiatalon határozta el, hogy szerzetesként új úton fog járni, modern módon fogja képviselni a kereszténység évezredes értékeit.

A krisztusi tanítást, amelyben a nő mindenben egyenlő társa a férfinak a teremtés okán – tette hozzá.

A politika számára éppen úgy jószolgálat volt, mint a karitász. Az emberi élet kiteljesedésének szolgálata. A parlament pedig teret és lehetőséget kínált erre a szolgálatra – mondta Mátrai Márta.

November 9-én hozták Magyarországra a földi maradványait

Németh Emma, a társaság magyarországi elöljárója arról beszélt: az elmúlt évszázadban nem volt ritka, hogy éppen a hazájukat nagyon szerető és szolgálni akaró emberek kényszerültek azt elhagyni. Közéjük tartozott Slachta Margit is, akit a keresztény és nemzeti értékek melletti alkut nem ismerő kiállása miatt 1948-ban kizártak az Országgyűlésből, és aki illegálisan hagyta el Magyarországot – mondta.

A közösségének írt levelében azt ígérte, visszatér, amint tengerentúli feladatait elvégzi, 1951 novemberében vissza is utazott Bécsbe, ám a magyar–osztrák határt nem sikerült átlépnie.

Ami akkor több hónapos próbálkozás ellenére sem volt lehetséges, az most a hálás utókor jóvoltából megtörténhetett – mondta Németh Emma.

A szertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A Barankovics Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével november 9-én hozták Magyarországra Slachta Margit földi maradványait.

A parlament első női képviselője volt

Slachta Margit 1884-ben született Kassán. 1906-ban német–francia szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a kalocsai Miasszonyunk-nővérek intézetében.

1920-tól a parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.

A parlamentben és azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen.

A Rákosi-diktatúra idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették.

1949-ben Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg.

Borítókép: A magyar Országgyűlés első női képviselője, az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővér újratemetése a Fiumei úti sírkertben 2021. december 7-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)