Ha most vasárnap lenne a választás, minden második belföldi szavazó, azaz 50 százalék a Fidesz és a KDNP közös listájára szavazna
– derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. Ők elkötelezett szavazónak számítanak, a kormánnyal is elégedettek, és Orbán Viktor miniszterelnökségét is határozottan támogatják. Mivel négy éve a belföldi aktív választópolgárok 47,36 százaléka szavazott az akkori és mostani kormánypártokra, ez majdnem 3 százalékpontos emelkedést és a Fidesz szinte biztosra vehető választási győzelmét jelenti.
Ezzel szemben a baloldali közös listára legfeljebb az aktív választók 43 százaléka szavazna, akiknek csak háromnegyede, vagyis 33 százalék tekinthető elkötelezett szavazónak, a többiek inkább bizonytalan, illetve valószínűsíthető listaválasztók.
Ez a négy évvel ezelőtt a mostani baloldali listát alkotó pártokra és az Együttre leadott, összesen 48,9 százalékos belföldi szavazatarányhoz képest közel hat százalékpontos visszaesésnek számít, jól magyarázza a baloldalon belüli harcokat és Gyurcsány Ferenc befolyásának további növekedését.
Jelenleg a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom sem jutna be a parlamentbe, mindkét párt 3-3 százalékot szerezne. Mindez nem a végeredmény, csak az aktuális állás: egyikük sem esélytelen a bejutásra, ha erős kampánnyal meg tudnak nyerni további 120-130 ezer szavazót. A többi párt listájára az aktív választóknak csak egy százaléka szavazna.
A Nézőpont Intézet kutatásából kiderül, hogy
az áprilisban várható országgyűlési választáson belföldön ismét 70 százalék feletti részvétel várható, azaz nagyjából 5,7-5,8 millió aktív szavazó adja le szavazatát valamelyik pártlistára.
A külhoni választók szavazatával a kutatás nem számolt, a belföldi szavazónak számító, magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön élők véleményét pedig elérhetetlenségük miatt nem vették figyelembe.
A Nézőpont Intézet az országgyűlési választás közelségére tekintettel pártpreferencia-kutatását választási listás eredmény becslésévé bővíti. Így minden, magát aktívnak mondó választópolgár bevallott és beazonosítható pártválasztását figyelembe veszik. Mint írják, ezzel a módszertannal meghatározható az egyes pártok listájának „elkötelezett” és „bizonytalan” preferenciájú, de részvételüket biztosra ígérő szavazói is. Felhívják a figyelmet arra, hogy az eredménybecslés a „legvalószínűbb hazai listás eredmény” előrejelzésére alkalmas, de nem a választás végeredményének megjövendölésére. Mivel a becsléshez több változót is figyelembe vettek, a korábbi kutatási adataikkal csak korlátozottan hasonlítható össze a „legvalószínűbb hazai listás” eredmény előrejelzése.
