Márki-Zay Péter és a baloldal az embereket segítő árszabályozás ellen

Újabb részletek a baloldal programjából. Harc a benzinár, az élelmiszerárak befagyasztása és a rezsicsökkentés ellen.

20211116 budapest marki zay peter az ellenzek kozos miniszterelnok jeloltje es kanasz nagy mate az lmp tarselnoke kozos nyilatkozatot irnak ala a klima vedelemrol havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Márki-Zay Péter szerint fenntarthatatlan a rezsicsökkentés

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltjének egyik legfontosabb üzenete a magyarok számára, hogy megszüntetné a rezsicsökkentést. 

Korábban arról beszélt, hogy

az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni és rendkívül nehéz megszüntetni.

Márki Zay egy másik alkalommal pedig arról beszélt, hogy „a rezsicsökkentés káros, mert ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.”

Volt arra is példa, hogy egyenesen népbutításnak nevezte a magyarok döntő többsége által támogatott intézkedést:

Na, a rezsicsökkentés az egyik ilyen népbutítás  

– mondta Márki-Zay Péter egy fórumon Gárdonyban.

A baloldali politikus itt még nem állt meg, az egyik videójában kijelentette, hogy „hatalmas átvágás a Fidesz-féle rezsicsökkentés”.

Előfordult már az is, hogy a magyarokat megalázó kijelentésekkel próbálta bizonygatni igazát. Emlékezzünk vissza arra az esetre, amikor „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak” nevezte azokat, akik támogatják a rezsicsökkentést.

Márki-Zay arról is beszélt, hogy ő miként képzeli el a „valódi” rezsicsökkentést. A baloldal miniszterelnök-jelöltje kifejtette, hogy

valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon akkor, ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tettek egész iparágakat

Vagyis, az emberekkel szemben a nagy cégeket kezdte védeni.

A baloldali politikus azt is megmutatta, hogy mindenben egyetért Gyurcsány Ferenccel, amikor kijelentette, hogy a rezsi csökkentése ostobaság:

Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat.

Az Origó szerint, több szempontból sem meglepő, hogy Márki-Zay mindent meg akar tenni a rezsicsökkentés eltörlése érdekében, hiszen a rezsicsökkentés környékén az Eurelectric bizottsági tagja volt. 

A globális szervezet több évtizede bejáratos az uniós vezérkarhoz, rendszeresen fogalmazza meg véleményeit és iránymutatásait az Európai Bizottságnak. 

Egyre inkább érthetővé válik, a baloldal miniszterelnök-jelöltje miért megy el a falig annak érdekében, hogy megszüntesse a magyarok millióinak komoly segítséget nyújtó rezsicsökkentést, miközben Nyugat-Európában hatalmas krízist okoz az energiahiány és az egyre dráguló árak. 

De, tegyük hozzá, a fő ok természetesen az, hogy főnöke, Gyurcsány Ferenc utasításait hajtja végre: és Gyurcsány hosszú évek óta a rezsicsökkentés ellen van.

Azt Márki-Zay már kevesebbet hangoztatja, hogy az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája világsikernek számít. Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. 

A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára – írja az Origó.Mindennek köszönhetően a magyar családok évente átlagosan akár 200 ezer forintot is spórolhatnak. Ezt akarja elvenni Márki-Zay Péter és a baloldal az emberektől.

Persze nemcsak Márki-Zay támadja a rezsicsökkentést, hanem más baloldali politikusok is. Karácsony Gergely egy civil szervezetnek írt levelében 2018 áprilisában a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt. 

A Reális Zöldeknek írt válaszában azt írta, hogy 

átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat.

Szél Bernadett, közös baloldali jelölt 2014-ben pedig így kritizálta az árszabályozást:„ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatók fenn hosszú távon, néhány éven belül emelkedni fog az ár”. 

Minderre 2022-ig azonban nem került sor.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért, hogy ha a világpiaci árakat „ráengednék” a lakosságra, akkor egy átlagos háztartás egy évben rezsiköltségekre 400 ezer forinttal fizetne többet.

Mindenki szabadon eldöntheti, hogy mennyit ér az energiacégek profitéhsége, és mennyit ér a magyar fogyasztók és magyar választópolgárok érdeke, és melyik a fontosabb számára

– jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a baloldal „kidobná a kukába” a kormány által elért gazdasági növekedést, a béremelést, az adócsökkentést, a kordában tartott energiaárakat és a „soha nem látott szélességű családtámogatási programot” – nyilatkozta korábban.

Gyurcsány jelöltje folyamatosan támadja az embereket segítő árszabályozást

Korábban beszámoltunk róla, hogy a kormány a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állította vissza, mindezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán az év első kormányülését követően – írja az Origó.

Az élelmiszerárstopba beletartozó élelmiszerek mind olyanok, amelyek a magyar családok hétköznapjaiban kulcsszerepet játszanak, ez pedig a fogyasztási szokásokon is meglátszik. 

2020-ban a KSH előzetes adatai szerint egy átlagos, egygyermekes család 54 liter tejet, 9,3 kilogramm cukrot, 9,6 liter étolajat (vagy olívaolajat), 14 kilogramm baromfihúst és 13,4 kilogramm sertéshúst fogyasztott, egy átlagos magyar pedig 85,6 kiló lisztet használt fel.

Ez már a sokadik intézkedés, amely a magyar lakosság megsegítését célozta. Orbán Viktor december 22-én jelentette be, hogy októberi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. 

Az intézkedés az október végétől felgyorsult, valamint az elkövetkező hónapokban esetleg megvalósuló kamatemelkedések hatása ellen nyújt védelmet.

A jegybanki kamatemelések hatására a változó kamatozású hiteleket befolyásoló referenciakamatok jelentősen emelkednek. Egy átlagos hitel esetében 20-25 százalékos (havi 11 ezer forint körüli) törlesztőrészlet-emelkedést okozhat a 2021.október végétől felgyorsult, és az elkövetkező fél évben esetleg megvalósuló további kamatemelkedés együttesen.

Mi erről a véleménye Márki-Zay Péternek?

Szánalmas, hogy Magyarország harminc évvel a rendszerváltás után oda tér vissza, ahonnan elindult, a hatósági árszabályozáshoz 

– mondta Márki-Zay Péter szokásos vasárnapi esti élő bejelentkezésén. Az intézkedést – tőle megszokott módon – „ostobának” és „felelőtlenségnek” is nevezte. 

A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem először kritizálta az árszabályozást, korábban a rezsicsökkentést és a benzinárak maximalizálását is támadta. Ráadásul korábban más baloldaliak is így jártak el.

Egy másik alkalommal a Soros-közeli aktivista, a jelenleg újságíróként szereplő Gulyás Márton megkérdezte tőle egy interjú során: „de ha te lennél kormányon, akkor te is hasonlóképpen hatósági árszabást vezetnél be, vagy más intézkedéssel próbálnád mérsékelni a benzin-, az üzemanyagárakat?”

Mindenképpen azt gondolom, hogy a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon, tehát én általában nem ennek vagyok a híve. Én annak vagyok a híve, hogy ha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz

– válaszolta a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

„A 70-es éveket követően egyébként ez történt a világban. Magyarország és a szovjet érdekszféra akkor azért maradt le a Nyugat mögött, mert ők megkésve alkalmazkodtak az olajárrobbanáshoz.

Tehát nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok ezek olyan világgazdasági folyamatok, hogy itt az jár jól, aki gyorsabban tud alkalmazkodni és megtalálja azt a tartós megoldást. Nem úgy, mint Orbán Viktor, ugye, ezek abszolút ostoba dolgok, be kell valljam, mármint, hogy általában adminisztratív és másokat terhelő megoldások. Ezek a kommunista pártállamban is csak ideig-óráig működtek. Ez most sem fenntartható” – folytatta.

Márki-Zay szerint tehát a kormány azon intézkedései, amelyek emberek millióit segítik és könnyebbé teszik az életüket az elmúlt évek egyik legnehezebb időszakában, azok „adminisztratív és másokat terhelő megoldások”, valamint „abszolút ostoba dolgok”.

Árstop helyett áfacsökkentést akart a baloldal, amelyet ők maguk sosem szavaztak meg a parlamentben, ráadásul a kormány már csökkentette az alapvető élelmiszerek áfáját.

A baloldal másik visszatérő szövege, hogy árstop helyett az élelmiszerek áfájának csökkentését akarták a kormánytól, miközben éppen a Gyurcsány–Bajnai-kormány emelte egekbe azt. 

Ezzel szemben az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját végül nem Gyurcsányék, hanem a Fidesz–KDNP-kormány csökkentette, ráadásul egy többéves program keretei között. 2014 és 2018 között ötszázalékos besorolást kapott az alapvető élelmiszerek közül a sertés- és a baromfiús, a tojás, a tej és a halhús – írja az Origó.

A most ötszázalékos élelmiszeráfát ígérő Gyurcsányék így nem szavazták meg az elmúlt években az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentését sem.

Minderre Dömötör Csaba is emlékeztetett egy Facebook-bejegyzésben, amelyben arról írt, hogy a baloldali pártok olyan hevesen tiltakoztak, mintha nem is a növekvő árak miatt verték volna a harangokat az elmúlt hónapokban. 

Szerinte meglepő, hogy az árstop helyett áfacsökkentést követel a baloldal annak fényében, hogy a parlament számtalanszor szavazott már ilyen áfacsökkentésekről, de a baloldali pártok sohasem támogatták.

Dömötör Csaba tételesen fel is sorolta ezeket az alkalmakat:

• 2014: élő és félsertés áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2015: nagy testű élő állatok áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2016: sertéshús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2017: baromfihús és tojás áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2017: friss tej áfacsökkentése (5 százalékra) – ezt sem támogatták
• 2018: élő hal és halhús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2019: ESL és UHT tejek áfacsökkentése (5 százalékra) – nincs meglepetés, ezt sem támogatták.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint „ha ilyen előzmények után a baloldali vezetők most tömött sorokban csökkentett áfát követelnek, az vagy végtelenül komolytalan, vagy végtelenül hiteltelen. De leginkább a kettő együtt.”

Egyébként a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc 2013-ban nem vett részt a rezsicsökkentésről szóló parlamenti szavazáson, ahogy általában a többi DK-s képviselő sem. Csak Szűcs Erika és Vadai Ágnes jelent meg, ők nemmel szavaztak.

Gyurcsány Ferenc ráadásul már 2005-ben azt hangoztatta, amit most gyakorlatilag szóról szóra mind visszamond jelöltje, Márki-Zay Péter:

„Azért nem javaslom ezt a vitát, mert itt mély filozófiai különbség van közöttünk. Énszerintem, bár hozhatnánk olyan döntést is, hogy ne folyjon a folyó, ne fújjon a szél és ne emelkedjen a nap, a világpiac árait nem mi befolyásoljuk, egy darabig lehet ezt kompenzálni kormányzati erővel, ön ebben a fajta erőben mindig nagyon bízott, gyakorolta is ezt sokszor. Én úgy látom, hogy elképesztő károkat okozott. 

Ez azt üzeni az embereknek, hogy gyerekek, itt vagyunk mi, politikusok, tudjátok mit, az árakat is megállítjuk a határoknál. Bízzatok csak bennem, én eldöntöttem előre. Lehet itt iraki háború, lehet 150 dollár hordónként a kőolajár, mindegy. Én vagyok a miniszterelnök, csak az inflációval... Szerintem nem jó” – mondta a bukott miniszterelnök 2005. július 8-án az Orbán Viktorral folytatott vita során.

Azaz, Gyurcsány így indokolta meg, hogy miért nem hajlandó segíteni az embereken.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)