– Magyarországon a felnőtt lakosság 93 százaléka aktív médiafogyasztó – jelentette ki az Igazságháborúk című konferencián Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója arról beszélt, hogy milyen arányok vannak méréseik alapján jelenleg a médiában. A Nézőpont Intézet méri a médiafogyasztási szokásokat, és kimutatásokat készít a médiatermékekben megjelenő tartalmakról is, többek között aszerint is, hogy egyes műsorok potenciálisan hány embert érnek el, és politikailag melyik oldalra húznak.
– Egyáltalán nem mutatható ki, hogy a kormánypárti médiumok túlsúlyban lennének. Ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket
– jelentette ki Boros Bánk Levente. A szakember szerint oldaltól függetlenül el tudnak juttatni üzenetet az emberekhez a politikai erők. Hozzátette: a kormánykritikus médiumok bevételei folyamatosan nőnek 2015 óta, és
úgy is növekszik ezen médiatermékek száma, hogy a baloldal 2010 óta ellenzékben van.
– A média feladata az igazság keresése és ennek közvetítése a fogyasztók felé – ezt már Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője mondta el a konferencia keretei között megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A pódiumot moderáló Gazsó L. Ferenc Deák Ferencet idézve felvetette, hogy azt lenne a legfontosabb rögzíteni, hogy hazudni nem szabad. Boris Kálnoky szerint inkább a vélemények eluralkodása jelent jelenleg nagyobb veszélyt, mint a hazugság.
– Deák Ferenc kiegészítené törvényjavaslatát, ha ma élne
– mondta el Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint egészen mostanáig nem volt kiegyensúlyozott a magyar médiapiac, ennek eléréséhez 12 évnyi jobboldali kormányzás vezetett el. A Nézőpont Intézet vezetője szerint Németországban például már nem jelenhetnek meg az alkotmányos rendet olyan szinten támadó írások, mint például Magyarországon, ahol az elmúlt hónapokban az volt a slágertéma, hogy a baloldal hogyan alkotmányozna feles parlamenti többséggel.
G. Fodor Gábor első megszólalásában kritizálta a jobboldali nyilvánosságot, ami szerinte továbbra is defenzív testtartást vesz fel. A 888.hu főszerkesztője szerint
vagy felmegy az ember a csatatérre és megütközik, vagy veszíteni fog.
G. Fodor arról is beszélt, hogy nem magától értetődő, mi az igazság, szerinte inkább igazságok háborúja zajlik, ahol kifinomultabb harcmodorra van szükség.
Arra a moderátori felvetésre, hogy mit lehetne tenni az ellen, hogy az egymás mellett való elbeszélés megváltozzon, Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy fontos látni azt is, hogy a politikai oldalak milyen médiastratégiákat dolgoznak ki.
– A háború zajlik, a hadiszerencse és a küzdelem intenzitása nap nap után változik
– fogalmazott Mráz.
Boris Kálnoky úgy reagált erre, hogy ő sosem érezte magát harcosnak, de elismeri, hogy a magyar médianyilvánosság így működik. Ahogyan fogalmazott, ő elsősorban megérteni szeretné az eseményeket, feltárni, hogy mi az igazság, és utána megírni.
Mráz szerint egy hadseregben mindkét felfogásra szükség van. – Igény van az igaz tartalmakra, rengetegen szeretnének igényes jobboldali médiatartalmat fogyasztani – fogalmazott a Nézőpont vezetője.
– Mit jelent 2022-ben a média függetlensége, érdemes-e erről beszélni?
– vetette fel Gazsó L. Ferenc. Boris Kálnoky szerint, ha anyagilag független a szerkesztőség, akkor független a médium, Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont az a kérdés, hogy az újságírók szabadon dolgozhatnak-e, mert valahonnan muszáj finanszírozni a működést. G. Fodor Gábor azon a véleményen volt, hogy
senki nem fogja finanszírozni az újságírók igazságkeresését, sőt ma már szerinte elveszett a szavak tekintélye is,
az emberek nem olvasnak tartalmakat, csak a címet és a leadet. – Az emberek impulzusokat szeretnének, a szavak, mondatok fárasztók – fogalmazott a 888.hu főszerkesztője.
Gazsó L. Ferenc a pódiumbeszélgetést azzal zárta, hogy mind a három résztvevőt meginvitálta egy következő alkalomra, ahol élesebb vitákat is kilátásba helyezett.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, Toót-Holló Tamás (aki lapunk főszerkesztője is) zárszavában arról beszélt, hogy muszáj felismerni a problémákat, amik körülvesznek minket. Elmondta, hogy a jobboldal is felébredt – a woke mozgalmakra célozva – és arra is utalt, hogy a választások közeledtével a médiatér jellegéből adódóan felbolydult. Toót-Holló Tamás azt szeretné elérni, hogy az elkövetkezendő alkalmakon kialakuljon a fundamentum, amelyre alapozva, győztes testtartást felvéve sikerrel vívhassák meg az igazságháborúkat a jobboldal képviselői is.
Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés az Igazságháborúk című konferencián (Fotó: Teknős Miklós)
