„Nem emlékszem”: így hazudnak a jogállamiság liberális szószólói

Az európai jogállamisági vita csúcspontján nem mellékes szempont, hogy a liberálisok berkeiben egymást érik a korrupciós és politikai botrányok, amelyeknek finoman szólva sincs visszhangjuk Brüsszelben. A Mediaworks Hírcentrum cikksorozatának előző részeiben feltártuk, hogy az európai liberális ernyőpárt, az ALDE és hazai szövetségese, a Momentum miképp folytatnak kettős mérce alapú politikát, s szorgalmazzák a bevándorlók kötelező betelepítését. Ezúttal a jogállamiság uniós szószólóinak legbotrányosabb ügyeit mutatjuk be. (3. rész)

House of Representatives back from recess for debate on lockdown Fotó: SEM VAN DER WAL

Pedig Verhofstadtnak sem kell messzire mennie a gyanús pénzekért. A Paradise-iratok 2017-es nyilvánosságra kerülésekor derült ki, hogy a belga Exmar csoport – amelynek igazgatótanácsában a politikus évekig ült - működtetett egy offshore céget is. Az exminiszterelnöknek minderről tudnia kellett, noha szóvivője meglehetősen furcsa magyarázattal állt elő: szerinte mivel az Exmar olajszállítással is foglalkozik, az offshore szó (magyar jelentése „a parton túl”) puszta véletlenséggel került hírbe a céggel. 

Brüsszeli berkekben az is ismert a belga politikusról, hogy igazi álláshalmozó: már több mint öt évvel ezelőtt a százezer eurót közelítette meg az európai parlamenti képviselőség melletti munkáiból származó bevétele.

Csak a Sofina alapkezelő cég igazgatóságában betöltött pozíciójáért 2014 és 2019 között mintegy másfél millió eurót vett fel. (A Sofinának jelentős tulajdonrésze van a fent említett – offshore tevékenységet is végző – Exmarban – a szerk.) Sőt, összeférhetetlenségre vall, hogy épp közvetetten a Sofina piaci pozícióit és tulajdonszerzését erősítette, amikor a görög válság idején a szaloniki vízmű privatizációját szorgalmazta az EU és Athén hitelmegállapodásának keretében. Az ügynek sosem lett komolyabb következménye az EU-ban. Mindezek fényében visszatetsző, hogy Verhofstadt napokkal ezelőtt lényegében megfenyegette az Európai Bizottságot, hogy kezdje el alkalmazni a lengyelekkel és magyarokkal szemben az uniós források elvételét lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust. Mint azt a Twitteren írta, amennyiben az EB nem így tesz, le is lehet cserélni a testületet olyanokra, akik viszont cselekvőképesek.

A jogállamiság másik ismert „őre” a holland miniszterelnök, Mark Rutte. Az ALDE veterán tagjáról, szintén a Momentum európai szövetségeséről van szó, aki immár rekordhosszú ideje irányítja Hollandiát – a friss felmérések szerint rekord magas állampolgári bizalmatlanság mellett. Rutte nevéhez fűződik a Benelux-állam leghosszabb kormányalakítási folyamata is. 2021 elején megbuktatta a saját kormányát, miután tarthatatlanná vált a családtámogatási botrány nyomán kialakult helyzet. 

Kiderült ugyanis, hogy a holland hatóságok jogszerűtlenül vonták meg családok százaitól a nekik járó szociális juttatásokat.

 Zömében kettős állampolgárokat felvonultató családokról volt szó. Miután Rutte ennek ellenére is megnyerte a tavaly márciusi választásokat, jött a következő botrány: egy kiszivárgott feljegyzés szerint egyértelműen egy kereszténydemokrata politikus kormányból való elmozdításán munkálkodott. Amikor erről a hágai parlamentben kérdezték, „nem emlékezett” a történtekre. Tavaly decemberben aztán az Európa Tanácstól jött az újabb pofon: az általában Közép-Európával szemben kritikus szervezet egyértelműen kimondta, hogy bajok vannak a holland jogállamisággal. Pedig hónapokkal azelőtt Mark Rutte még azzal érkezett az uniós állam-és kormányfők brüsszeli csúcsértekezletére, hogy „Magyarországnak nincs keresnivalója az EU-ban”. A liberális kormányfő akkor épp a gyermekvédelmi törvény miatt bírálta az Orbán-kormányt, s az is elhagyta a száját, hogy „térdre kell kényszeríteni az országot” a jogszabály ügyében. Nem meglepő az sem, hogy

Rutte az, aki a brüsszeli csúcsértekezleteken következetesen kiáll a jogállamisági mechanizmus élesítése, a magyarok és a lengyelek büntetése mellett. 

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság azt már nem illette kritikával, hogy tavaly novemberben holland rendőrök egy Covid-tüntetésen a tömegbe lőttek. Mint azt a brüsszeli testület akkor mondta, az incidenst holland belügynek tekintik.

(Folytatjuk)

Borítókép: Mark Rutte (Fotó: Sem van der Wal / ANP MAG / ANP via AFP)