A jogállamiság másik ismert „őre” a holland miniszterelnök, Mark Rutte. Az ALDE veterán tagjáról, szintén a Momentum európai szövetségeséről van szó, aki immár rekordhosszú ideje irányítja Hollandiát – a friss felmérések szerint rekord magas állampolgári bizalmatlanság mellett. Rutte nevéhez fűződik a Benelux-állam leghosszabb kormányalakítási folyamata is. 2021 elején megbuktatta a saját kormányát, miután tarthatatlanná vált a családtámogatási botrány nyomán kialakult helyzet.
Kiderült ugyanis, hogy a holland hatóságok jogszerűtlenül vonták meg családok százaitól a nekik járó szociális juttatásokat.
Zömében kettős állampolgárokat felvonultató családokról volt szó. Miután Rutte ennek ellenére is megnyerte a tavaly márciusi választásokat, jött a következő botrány: egy kiszivárgott feljegyzés szerint egyértelműen egy kereszténydemokrata politikus kormányból való elmozdításán munkálkodott. Amikor erről a hágai parlamentben kérdezték, „nem emlékezett” a történtekre. Tavaly decemberben aztán az Európa Tanácstól jött az újabb pofon: az általában Közép-Európával szemben kritikus szervezet egyértelműen kimondta, hogy bajok vannak a holland jogállamisággal. Pedig hónapokkal azelőtt Mark Rutte még azzal érkezett az uniós állam-és kormányfők brüsszeli csúcsértekezletére, hogy „Magyarországnak nincs keresnivalója az EU-ban”. A liberális kormányfő akkor épp a gyermekvédelmi törvény miatt bírálta az Orbán-kormányt, s az is elhagyta a száját, hogy „térdre kell kényszeríteni az országot” a jogszabály ügyében. Nem meglepő az sem, hogy
Rutte az, aki a brüsszeli csúcsértekezleteken következetesen kiáll a jogállamisági mechanizmus élesítése, a magyarok és a lengyelek büntetése mellett.
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság azt már nem illette kritikával, hogy tavaly novemberben holland rendőrök egy Covid-tüntetésen a tömegbe lőttek. Mint azt a brüsszeli testület akkor mondta, az incidenst holland belügynek tekintik.
(Folytatjuk)
Borítókép: Mark Rutte (Fotó: Sem van der Wal / ANP MAG / ANP via AFP)