A baloldal bajai országgyűlési képviselőjelöltje egy hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a Gyanúsan gazdagodott a baloldal bajai képviselőjelöltje című cikkünkre, amelyben a politikus utóbbi években lezajlott ingatlanszerzéseit és azok körülményeit taglaltuk. A Momentum színeiben politizáló Kiss László személyeskedő írásában nem cáfolta a lapunk által közzétett információkat, és konkrétumok nélkül próbálta bizonygatni a vagyoni helyzetének hátterét. Azt hangsúlyozta, hogy egyéb földjeinek eladásából vagy elcseréléséből, valamint beruházási hitelből fedezte a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek közepette nyélbe ütött földvásárlásait.
Kiss László bejegyzése után újból átnéztük a politikus előválasztáshoz leadott vagyonnyilatkozatát, amit az akkori ellenfelek által közzétett hasonló tartalmú dokumentumokkal is összehasonlítottunk.
Azt láttuk, hogy a momentumos politikus a vagyonnyilatkozat „III. Tartozások” fejezetében mindössze ennyit közölt: „lakáshitel, termőföldvásárlási hitelek, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó hitelek”.
Mindez szabálytalan, hiszen a vagyonnyilatkozatokban konkrétan nevesíteni kell a tartozás jogcímét, a hitelintézet nevét és a tartozás összegét. Kiss László ezt elmulasztotta, ráadásul az összeg megjelölésének kötelezettségére utaló „Ft” megjelölést is eltávolította a sor végéről. Ezzel szemben a tavalyi előválasztási riválisai – a DK-s László Károly, a Jobbik–LMP–MMM–ÚK által jelölt Preininger Rozália és az Új Világ Néppárt által indított Vass Antal is –, a vagyonnyilatkozat összes tartami követelményét megtartva, kihúzással jelezte, hogy nincs tartozása.
Kérdések a vagyonnyilatkozat körül
Ám nemcsak a tartozások hiányos feltüntetése az egyetlen problémás kérdés a momentumos politikus által leadott vagyonbevallásban, hiszen a baloldal bajai képviselőjelöltje több témakört is kitörölt a vagyonnyilatkozatból. Ezek közé tartozik több, nagy értékű ingóságra vonatkozó kérdés (például az értékpapírban elhelyezett megtakarítások vagy egyéb befektetések, a takarékbetétben elhelyezett megtakarítások, a képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladó jelentősebb értékű vagyontárgyak, készpénz, hitelintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés) és a foglalkozásán kívüli egyéb adóköteles jövedelemről szóló rész.
Természetesen elképzelhető, hogy Kiss László praktikussági szempontoktól vezérelve döntött úgy, hogy kihagyja ezeket a részeket – mondván ezek nem vonatkoznak rá –, de azt sem zárható ki teljes mértékben, hogy valamit el szeretett volna titkolni a választópolgárok elől.
Korrekt kitöltés esetén, ki kellett volna húznia ezeket a részeket, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: nem rendelkezik ilyen vagyonelemekkel és jövedelmekkel. Az egyébként szintén szabálytalan praktikussági szempont és az esetleges titkolózás mellett a felületesség és a figyelmetlenség is szóba jöhetne az említett részek kihagyásának okaként, de ezt lényegében kizárhatjuk, hiszen Kiss László – a formai követelményeket nem mindenhol tartva ugyan, de – részletesen és alaposan beszámolt más tételekről (ingatlanok, foglalkozásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségek).
A riválisok nem hibáztak
Ezek alapján kijelenthető, hogy Kiss László esetében nem teljesült a vagyonnyilatkozatok kettős célja: a meglévő vagyon ismertetése és azok fedezetének bemutatása. A választópolgároknak ugyanis nemcsak teljes képet kell kapniuk az adott politikus vagyoni helyzetéről, de azt is látniuk kell a vagyonnyilatkozatból, hogy pontosan mi szolgál az esetleges vagyongyarapodás fedezetéül. Amennyiben ez utóbbi nem mutatható ki számszerűsíthető adatokkal, a kitöltő szöveges indoklást is csatolhat az „egyéb közlendők” rovatba.
Kiss László – az adatok pontos megadása mellett – ez utóbbit is elmulasztotta, azaz megállapítható, hogy a baloldal bajai képviselőjelöltje az előválasztáson induló riválisaival (László Károllyal, Preininger Rozáliával és Vass Antallal) ellentétben nem tett hiánytalanul eleget a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.
Mindez már csak azért is visszatetszést kelthet, mert Kiss László rendszerint a makulátlan előéletére hivatkozva kíván politikai előnyre szert tenni. A baloldali politikus a „Tisza múlttal, friss erővel!” szlogennel kampányol és az előválasztás során Hadházy Ákos is azt mondta róla, hogy számára „Baján és környékén Kiss László jelenti a garanciát a tiszta közéletre!”. Ráadásul Kiss László pártja, a Momentum is rendszerint az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza.
Kínos lehet a baloldalnak az ügy
Kiss László vagyonnyilatkozat-ügye – az érintetten és az általa képviselt politikai oldalon túl – az előválasztás lebonyolításában közreműködő Civil Választási Bizottságnak (CVB) és annak elnökének is kellemetlen lehet, hiszen Magyar Györgynek szívügye a vagyonnyilatkozatok kérdése. Az ügyvéd-politikus 2019-ben például egy hosszú cikkben szólalt fel a „kamu” vagyonnyilatkozatok ellen. A sors iróniája, hogy Magyar György éppen amiatt bírálta az egyes politikusok bevallásait, amilyen megközelítésből lapunk is górcső alá vette Kiss László vagyonnyilatkozatát. Magyar György ugyanis írásában többek között annak a kifogásának adott hangot, hogy „elég gyakori, hogy a bevétel sort egyszerűen „elfelejtették” kitölteni – így különösen érdekes, hogy az egyik képviselő miből törleszti a milliós tartozását."
Ezért meggyőződésünk szerint csak szemfényvesztés lehet ez az egész. Ráadásul, ha a bevallásoknak hinni lehet, és a közpénzek felett rendelkező képviselők egy része tényleg szinte nyomorog, a rendszer a korrupció súlyos kockázatát hordozza magában
– írta 2019-ben Magyar György.
Az ügyvéd-politikus aggodalmai több mint érdekesek annak fényében, hogy Kiss László is „elfelejtette” kitölteni a vagyonnyilatkozatának egyes részeit, a hitelek tekintetében nem bontotta ki az igazság minden részletét, és papíron a baloldal bajai képviselője sem rendelkezik komoly jövedelmekkel. Mint azt az előző cikkünkben kifejtettük: „a 2020. évi adóbevallása szerint mindössze 1,93 millió forint/év, azaz havi 161 ezer forint/hó egyéni vállalkozói jövedelmet szerzett, amely a tavalyi vagyonnyilatkozata alapján 2021-ben is csak 167 400 forint/hóra emelkedett. Egyéni vállalkozása ugyan 2020-ban 113 393 821 forint bevételt termelt, de az adóbevallása szerint ebből mindössze 340 228 forint vállalkozói jövedelme származott.”
Borítókép: Magyar György (jobbra) korábban sokat bírálta a politikusok vagyonnyilatkozatait (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
