– A kiszivárgott beszélgetések alapján is egyértelmű, hogy a brüsszeli döntéshozatalban, főként az Európai Parlamentben, de az Európai Bizottságban is, mára messze eltávolodtak a pártatlanság és az objektivitás követelményeitől. Előre megírt vélemények, prekoncepciók alapján, politikailag motivált támadások zajlanak Magyarország és Lengyelország ellen. Szembetűnő a tendencia, hogy mindig kereszténydemokrata, nemzeti érzelmű kormányok állnak ezen támadások célkeresztjében” – így reagált Hidvéghi Balázs a Magyar Nemzetnek arra a cikksorozatára, amelyben a Soros-alapítvány egyik volt vezetője, valamint újságírók beszélnek arról, hogy miképpen manipulálják Magyarország és Lengyelország ellenében a nemzetközi közvéleményt, illetve hogy a brüsszeli intézmények is tudatosan kettős mércét alkalmaznak a konzervatív kormányokkal szemben. – „Emlékezzünk csak az olasz Matteo Salvini belügyminiszterségére: amikor határozottan fellépett az illegális bevándorlás ellen, azonnal lejárató kampány kezdődött ellene, sőt bíróságra is citálták. Az agresszív ideológiai támadások mindig a jobboldali kormányokat sújtják” – szemléltette a politikus. Hozzátette,
ez a fajta ideológiai nyomásgyakorlás egyértelműen feszültséget kelt a tagállamok között. Márpedig, ha a tagállamok között feszültség és bizalmatlanság van, az hosszú távon alapjaiban veszélyeztetheti az európai együttműködést
A Fidesz európai parlamenti képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott felvételek egyik fontos tanulsága, hogy amennyiben újabb tagállamban alakulna egy karakteresen jobboldali kormány, annak ugyanúgy meggyűlne a baja Brüsszellel és az uniós intézményekkel elképesztően szoros kapcsolatot ápoló civil szervezetekkel.
Az EP-ben is állandó téma a civilek
Az EP-képviselőt arról is kérdeztük, hogy ennek a szoros kapcsolatnak a következménye-e például az, hogy a LIBE bizottság a héten egy olyan jelentéstervezetet vitatott meg, amely az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseibe belevésné a civil szervezetek sérthetetlenségét. – Ez a veszély sajnos részben már megvalósult, hiszen egy Brüsszelben bevett gyakorlatról van szó. A LIBE bizottság anyagaiban például sorra előkerülnek hivatkozási pontként a magukat függetlennek hazudó, de valójában ízig-vérig politikai szerepet játszó civil szervezetek. Ezek a szervezetek ugyanis mára túlságosan is jól bedolgozták magukat a brüsszeli döntéshozatalba. Számos olyan európai parlamenti jelentés, dokumentum, bizottsági anyag hivatkozik hosszasan NGO-kra, amelyek mára fontos uniós dokumentumoknak minősülnek.