Közös vallási nyilatkozat a pusztítás és a kirekesztés ellen

Isten segítségével, mély hittel és szeretettel kell élnünk mindennapjainkat, megőrizni értékeinket, ezzel nemzetünk jövőjét, jövőnk zálogát – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Szentírási közös úton – szeretet, egység, nemzeti összetartozás című konferenciát. A rendezvény célja a zsidó és keresztény felekezetek közötti párbeszéd erősítése volt a közös pont, vagyis a Szentírás tükrében. Az egész napos tanácskozáson közös nyilatkozatot is aláírtak a résztvevők, amely kifejezi, hogy a magyarországi hívő közösségek közös úton járnak.

Fotó: BUS CSABA

Kötelességünk, hogy egymásra támaszkodva továbbra is őrizzük közös kincseinket. Tiszteletben kell tartanunk a meggyőződés szerint gyakorolt hitünket, ellentmondást nem tűrően kell fellépnünk a kirekesztő gondolatok ellen, és mindent meg kell tennünk, hogy az utánunk következő generációknak ne kelljen elszenvedniük olyan sötét eseményeket, amelyekkel szüleink, nagyszüleink szembesültek

– tette hozzá a helyettes államtitkár.

Salacz László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy feladatunk a mai forrongó világban megvédeni magunknak és megőrizni gyermekeink­nek, unokáinknak a békét.

A világot, amelyben élünk, mi alakítjuk, mi formáljuk. Ezt csak úgy lehet, ha van hitünk, hiszünk önmagunkban, és legfőképpen hiszünk a gondviselésben. Hit nélkül semmi nincsen, a hit által viszont semmi sem lehetetlen. A hit nélkül nem fogjuk tudni jó irányba fordítani életünket, városunkat, országunkat, a világunkat

– mondta a képviselő.

Véleménye szerint a konferencia egy „egy erős üzenet, komoly bizonyíték arra, hogy a hit erős, összetartó közösségeket teremt”. „A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat” – idézte Teréz anyát Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármester. Mint mondta, az önzetlen és feltétel nélküli szeretet következménye a szolgálat, ami számára a rászoruló, bajba jutott embertársaink támogatását, segítését jelenti. Ennek jegyében segíti a kecskeméti városvezetés a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának munkáját, ezért látogattak el a kárpátaljai testvérvárosba, Beregszászra.

Segíteni lehet jól és rosszul is. A segítséget nem szabad erőltetni, a segítség nem hivalkodó, nem a segítőről szól

– folytatta. Az alpolgármester hozzátette, minden bajba jutott embertársunkon tudunk segíteni, ha ez egy közös akarat, ami a nemzeti egység szellemében születik, és átível felekezeteken, határokon, akárcsak a szeretet.

A nyilatkozat nem porlad szét

Feldmájer Péter, a Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportjának elnöke örömének adott hangot, hogy házigazdái lehetnek a konferenciának. Balog Zoltán püspök, a református zsinat lelkészi elnöke szerint nagyon fontos a közös alap, a Szentírás.

Sok tapasztalatunk van a történelemben, a kultúrában és az életünkben, hogy ha nincs közös alap, akkor nagyon nehéz találkozni, szót érteni

– mondta a püspök, úgy folytatva: ha a most zajló háborúban abból indulnak ki az egymással szemben álló felek, hogy kinek van igaza, akkor nem találnak rá a közös útra. Balog Zoltán szerint még az olyan fontos nyilatkozat, mint az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata sem szolgáltat közös alapot.

Ezek a nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. Ami nem porlad szét, azt úgy hívják, kinyilatkoztatás

– emelte ki a református püspök.

Hozzátette: a jelenlévők közös hite, hogy ami a Szentírásban olvasható, az nem emberi kitaláció, noha emberek írták.

Száz százalékig emberi mű és száz százalékig isteni mű. Az isteni ihletettség, ami összeköt bennünket

– jelentette ki Balog Zoltán, hangsúlyozva: a Bibliát tisztelettel és alázattal újra és újra kell értelmezni, és így meg lehet találni az aktuális, mának szóló üzenetet is. Róna Tamás főrabbi, a Zsima elnöke szerint most a jó szándékú emberek millióinak közös fellépésére van szükség a kegyetlen pusztítás ellen.

Bátor kiállás, hitünk megvallása, terjesztése, a hitben gazdag élet tisztasága, öröme és életereje, amiből erőt merítünk, és erőt merítünk az örökkévalóságból és egymásból

– fogalmazott.

Egység nélkül elveszünk a bajban

Róna Tamás kijelentette, a Zsima fontosnak tartja és feladatának tekinti, hogy újra megerősítsék alapelvüket, miszerint a neológ zsidóság mindig is a magyar nemzet részének tekintette önmagát.

Keressük, hogyan tudjuk segíteni és szolgálni a nagyobb családunkat, nemzetünket. A Magyarhoni Zsidó Imaegylet az egyedüli olyan zsidó vallási szervezet, melynek hitközségei vannak Kárpátalján és Erdélyben egyaránt. Fontos a határozott, tiszta beszéd, az elköteleződés. A veszélyben, bajban elveszünk a nemzet egysége nélkül. Ennek erősítése az egyházak, a vallási közösségek kötelessége. Kiállunk nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadásának növelése, a határon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása, a keresztények és zsidók közötti testvéri együtt gondolkodás mellett

– hangsúlyozta Róna Tamás főrabbi.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Püspökség püspöke beszélt az elmúlt években a világot ért három nagy megpróbáltatásról: a terrorizmusról, a koronavírus-járványról és az orosz–ukrán háborúról. Véleménye szerint ennek alapvetően két oka van: nagyon sokan elvesztették a józan eszüket, és „bomlott agyú” ideológiák válnak uralkodóvá. Mint mondta, a demokrácia legmagasabb minőségét megtalálni gondolók először azt mondták, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden értéktől, majd ezt követően az értéksemlegességet követelték, és végül következik az értékek tagadása, üldözése.

A magát a demokrácia legfejlettebb formája megvalósítójának tartó ideológia paradox módon a nihilizmus diktatúrájává válik, ha hagyjuk. De még van lehetőségünk ezt megakasztani

– fogalmazott Kiss-Rigó László.

A szeged-csanádi püspök kijelentette: a hívő ember jó eszköze a józan ész, a teremtő Istennel való kapcsolat pedig ajándék. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte a történelmi egyházak helyi vezetőinek részvételével, majd a konferencia közös nyilatkozatát olvasták fel és írták alá.

Az alábbiakban olvasható a konferencia záró nyilatkozatának szövege:

NYILATKOZAT A Szentírási Közös úton Szeretet, Egység, Nemzeti összetartozás Felismerve, • hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járunk; • hogy ez az út az ezredéves közös - néha fájdalmas - múltból, az új lehetőségeket nyújtó jelenen át, a remélt békés jövő felé visz; figyelembe véve, • hogy a Jóteremtő szándéka szerint közös birtokosai vagyunk e teremtett világnak, jó gazdaként felelősek vagyunk érte és testvérként egymásért, közös a jövőnk, és osztozunk az együttélés felelősségében; • hogy az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, és a vallásszabadság minden ember elidegeníthetetlen joga; közös elhatározással kijelentjük, hogy • határozottan elítélünk minden pusztítást és kegyetlenséget, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés – különösen a keresztényellenesség, az antiszemitizmus – valamennyi nyílt vagy burkolt megjelenési formáját; megerősítve, hogy az emberiség elleni elévülhetetlen bűnök – mindenek előtt a fasizmus és a kommunizmus bűntettei – nem merülhetnek a feledés homályába, ahogy a jót, úgy az emberellenes történéseket is meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mert csak így érhetjük el, hogy azok ne ismétlődhessenek. • ezért a társadalom különböző fórumain hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire; • nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli fenntartását, művelését; • feladatunknak tekintjük, hogy a hívő emberek – hívő családok – hívő közösségek élete, mindennapi munkája, a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez; • óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek egyre növekvő káros hatása van Európa országaiban, ezért feladatunknak valljuk, hogy a vallási közösségeink értékrendjeikkel járuljanak hozzá társadalmunk építéséhez; • emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallások alapvető erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét; • valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és a hitét vesztett, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban. • kiállunk a nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadottságának növelése –, a határokon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása –, a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás mellett. Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását! Kecskemét, 2022. március 22. / 5782. Ádár II. hónap 19. napja

Borítókép: Kondor Péter evangélikus, Balog Zoltán református, Kiss-Rigó László katolikus püspök és Róna Tamás főrabbi írta alá a dokumentumot (Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba)