Közös vallási nyilatkozat a pusztítás és a kirekesztés ellen

Isten segítségével, mély hittel és szeretettel kell élnünk mindennapjainkat, megőrizni értékeinket, ezzel nemzetünk jövőjét, jövőnk zálogát – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Szentírási közös úton – szeretet, egység, nemzeti összetartozás című konferenciát. A rendezvény célja a zsidó és keresztény felekezetek közötti párbeszéd erősítése volt a közös pont, vagyis a Szentírás tükrében. Az egész napos tanácskozáson közös nyilatkozatot is aláírtak a résztvevők, amely kifejezi, hogy a magyarországi hívő közösségek közös úton járnak.

Fotó: BUS CSABA

A történelem legsötétebb időszakai akkor következtek be, amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományai­ról, az alapértékekről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, hogy önös, önző érdekei alapján maga próbálja irányítása alá vonni a világot

– fogalmazott nyitóbeszédében Kásler Miklós a Szentírási közös úton – szeretet, egység, nemzeti összetartozás című konferencián, Kecskeméten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere szerint „ha nincs Isten, nincs az isteni szeretet sem, anélkül pedig értelmüket vesztik az olyan alapértékek, mint az emberi élet tisztelete, egymás segítése, a tisztesség, az erkölcs vagy a becsület”.

A magyarság mindig is ragaszkodott hagyományaihoz, kultúrájához, alapértékeihez, amelyeket aztán rendkívül erős támadások értek. De bebizonyosodott, hogy ezeket nem lehet elpusztítani, sőt megerősödve térnek vissza hozzánk. A magyarság erős identitásának köszönhetően mindig és minden körülmények között kitartott. Ugyanúgy, ahogy kitartott az embertelen és istentelen izmusok támadásával szemben is. Különösen figyelnünk kell arra, hogy a mai embert folyamatosan érő kihívások korában büszkén valljuk meg hitünket. Isten segítségével, mély hittel és szeretettel kell élnünk mindennapjainkat, megőrizni értékeinket, ezzel nemzetünk jövőjét, jövőnk zálogát

– zárta gondolatait a tárcavezető.

Az összetartozás érték

Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az összetartozás olyan érték, amely nem magától értetődő, nem valamiféle törvényszerűség alapján jön létre, hanem mi vagyunk a kovácsai, „együtt, egymásért, felelősséget vállalva, a másik iránt szeretettel viselve kell megküzdenünk érte nap mint nap, ki kell érdemelnünk”.

Ma a különböző felekezetek, az állam, a tudomány és a civil szféra képviselői együtt, egyetértésben munkálkodnak

– emelte ki a helyettes államtitkár.

Véleménye szerint két dolgot biztosan megtanultunk a múltból: az egyik, hogy ami a miénk, azért saját magunknak kell megküzdenünk, a második, hogy a leginkább vészterhes időkben is erőt meríthettünk az egyik legnagyobb ajándékból, a hitből. Szalay-Bobrovniczky Vince emlékeztetett, a második világháború után erkölcsöt és kegyelmet nélkülöző hatalom elnyomása következett, „mindent megtettek, hogy az egyházakat anyagilag ellehetetlenítsék, a vallási egyesületeket betiltották, a szerzetesrendeket feloszlatták, az állami iskolákból száműzték a hittanórákat, állambiztonsági szervek loholtak a hit képviselői és a hívek sarkában, de ami hazugságra és pusztításra épül, pusztulásra van ítélve”.

Kötelességünk, hogy egymásra támaszkodva továbbra is őrizzük közös kincseinket. Tiszteletben kell tartanunk a meggyőződés szerint gyakorolt hitünket, ellentmondást nem tűrően kell fellépnünk a kirekesztő gondolatok ellen, és mindent meg kell tennünk, hogy az utánunk következő generációknak ne kelljen elszenvedniük olyan sötét eseményeket, amelyekkel szüleink, nagyszüleink szembesültek

– tette hozzá a helyettes államtitkár.

Salacz László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy feladatunk a mai forrongó világban megvédeni magunknak és megőrizni gyermekeink­nek, unokáinknak a békét.

A világot, amelyben élünk, mi alakítjuk, mi formáljuk. Ezt csak úgy lehet, ha van hitünk, hiszünk önmagunkban, és legfőképpen hiszünk a gondviselésben. Hit nélkül semmi nincsen, a hit által viszont semmi sem lehetetlen. A hit nélkül nem fogjuk tudni jó irányba fordítani életünket, városunkat, országunkat, a világunkat

– mondta a képviselő.

Véleménye szerint a konferencia egy „egy erős üzenet, komoly bizonyíték arra, hogy a hit erős, összetartó közösségeket teremt”. „A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat” – idézte Teréz anyát Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármester. Mint mondta, az önzetlen és feltétel nélküli szeretet következménye a szolgálat, ami számára a rászoruló, bajba jutott embertársaink támogatását, segítését jelenti. Ennek jegyében segíti a kecskeméti városvezetés a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának munkáját, ezért látogattak el a kárpátaljai testvérvárosba, Beregszászra.

Segíteni lehet jól és rosszul is. A segítséget nem szabad erőltetni, a segítség nem hivalkodó, nem a segítőről szól

– folytatta. Az alpolgármester hozzátette, minden bajba jutott embertársunkon tudunk segíteni, ha ez egy közös akarat, ami a nemzeti egység szellemében születik, és átível felekezeteken, határokon, akárcsak a szeretet.

A nyilatkozat nem porlad szét

Feldmájer Péter, a Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportjának elnöke örömének adott hangot, hogy házigazdái lehetnek a konferenciának. Balog Zoltán püspök, a református zsinat lelkészi elnöke szerint nagyon fontos a közös alap, a Szentírás.

Sok tapasztalatunk van a történelemben, a kultúrában és az életünkben, hogy ha nincs közös alap, akkor nagyon nehéz találkozni, szót érteni

– mondta a püspök, úgy folytatva: ha a most zajló háborúban abból indulnak ki az egymással szemben álló felek, hogy kinek van igaza, akkor nem találnak rá a közös útra. Balog Zoltán szerint még az olyan fontos nyilatkozat, mint az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata sem szolgáltat közös alapot.

Ezek a nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. Ami nem porlad szét, azt úgy hívják, kinyilatkoztatás

– emelte ki a református püspök.

Hozzátette: a jelenlévők közös hite, hogy ami a Szentírásban olvasható, az nem emberi kitaláció, noha emberek írták.

Száz százalékig emberi mű és száz százalékig isteni mű. Az isteni ihletettség, ami összeköt bennünket

– jelentette ki Balog Zoltán, hangsúlyozva: a Bibliát tisztelettel és alázattal újra és újra kell értelmezni, és így meg lehet találni az aktuális, mának szóló üzenetet is. Róna Tamás főrabbi, a Zsima elnöke szerint most a jó szándékú emberek millióinak közös fellépésére van szükség a kegyetlen pusztítás ellen.

Bátor kiállás, hitünk megvallása, terjesztése, a hitben gazdag élet tisztasága, öröme és életereje, amiből erőt merítünk, és erőt merítünk az örökkévalóságból és egymásból

– fogalmazott.

Egység nélkül elveszünk a bajban

Róna Tamás kijelentette, a Zsima fontosnak tartja és feladatának tekinti, hogy újra megerősítsék alapelvüket, miszerint a neológ zsidóság mindig is a magyar nemzet részének tekintette önmagát.

Keressük, hogyan tudjuk segíteni és szolgálni a nagyobb családunkat, nemzetünket. A Magyarhoni Zsidó Imaegylet az egyedüli olyan zsidó vallási szervezet, melynek hitközségei vannak Kárpátalján és Erdélyben egyaránt. Fontos a határozott, tiszta beszéd, az elköteleződés. A veszélyben, bajban elveszünk a nemzet egysége nélkül. Ennek erősítése az egyházak, a vallási közösségek kötelessége. Kiállunk nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadásának növelése, a határon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása, a keresztények és zsidók közötti testvéri együtt gondolkodás mellett

– hangsúlyozta Róna Tamás főrabbi.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Püspökség püspöke beszélt az elmúlt években a világot ért három nagy megpróbáltatásról: a terrorizmusról, a koronavírus-járványról és az orosz–ukrán háborúról. Véleménye szerint ennek alapvetően két oka van: nagyon sokan elvesztették a józan eszüket, és „bomlott agyú” ideológiák válnak uralkodóvá. Mint mondta, a demokrácia legmagasabb minőségét megtalálni gondolók először azt mondták, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden értéktől, majd ezt követően az értéksemlegességet követelték, és végül következik az értékek tagadása, üldözése.

A magát a demokrácia legfejlettebb formája megvalósítójának tartó ideológia paradox módon a nihilizmus diktatúrájává válik, ha hagyjuk. De még van lehetőségünk ezt megakasztani

– fogalmazott Kiss-Rigó László.

A szeged-csanádi püspök kijelentette: a hívő ember jó eszköze a józan ész, a teremtő Istennel való kapcsolat pedig ajándék. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte a történelmi egyházak helyi vezetőinek részvételével, majd a konferencia közös nyilatkozatát olvasták fel és írták alá.

Az alábbiakban olvasható a konferencia záró nyilatkozatának szövege:

NYILATKOZAT A Szentírási Közös úton Szeretet, Egység, Nemzeti összetartozás Felismerve, • hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járunk; • hogy ez az út az ezredéves közös - néha fájdalmas - múltból, az új lehetőségeket nyújtó jelenen át, a remélt békés jövő felé visz; figyelembe véve, • hogy a Jóteremtő szándéka szerint közös birtokosai vagyunk e teremtett világnak, jó gazdaként felelősek vagyunk érte és testvérként egymásért, közös a jövőnk, és osztozunk az együttélés felelősségében; • hogy az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, és a vallásszabadság minden ember elidegeníthetetlen joga; közös elhatározással kijelentjük, hogy • határozottan elítélünk minden pusztítást és kegyetlenséget, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés – különösen a keresztényellenesség, az antiszemitizmus – valamennyi nyílt vagy burkolt megjelenési formáját; megerősítve, hogy az emberiség elleni elévülhetetlen bűnök – mindenek előtt a fasizmus és a kommunizmus bűntettei – nem merülhetnek a feledés homályába, ahogy a jót, úgy az emberellenes történéseket is meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mert csak így érhetjük el, hogy azok ne ismétlődhessenek. • ezért a társadalom különböző fórumain hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire; • nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli fenntartását, művelését; • feladatunknak tekintjük, hogy a hívő emberek – hívő családok – hívő közösségek élete, mindennapi munkája, a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez; • óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek egyre növekvő káros hatása van Európa országaiban, ezért feladatunknak valljuk, hogy a vallási közösségeink értékrendjeikkel járuljanak hozzá társadalmunk építéséhez; • emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallások alapvető erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét; • valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és a hitét vesztett, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban. • kiállunk a nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadottságának növelése –, a határokon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása –, a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás mellett. Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását! Kecskemét, 2022. március 22. / 5782. Ádár II. hónap 19. napja

Borítókép: Kondor Péter evangélikus, Balog Zoltán református, Kiss-Rigó László katolikus püspök és Róna Tamás főrabbi írta alá a dokumentumot (Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba)