Ifj. Lomnici Zoltán: Egyértelműen politikai akció volt a hekkertámadás

Ma reggel több jobboldali hírportált is megtámadtak és elérhetetlenné tettek. Az elkövető, vélhetően, az Anonymous nemzetközi hekkercsoport, amely ezt azzal indokolta, hogy „a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is a Kreml trójai falovaként viselkedik Európában, és blokkol minden olyan akciót, amely az ukrán népet és az Oroszország elleni szankciókat támogatja.” A történtekről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég jogi szakértőjét kérdeztük.

A véleménynyilvánítás szabadságát csak az alaptörvényben, valamint az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában meghatározott helyzetekben lehet korlátozni, minden más esetben, aki ilyet tesz, alapjogsértést követ el. A mai cselekmény összeegyeztethetetlen a sajtó- és szólásszabadsággal, az elkövető pedig szembemegy az alaptörvényben, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. cikk 2. bekezdésében, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikk 1. bekezdésében foglaltakkal.

– Mi a lehet az akció valódi, mögöttes célja, üzenete? Az tekinthető-e a közelgő választásokba való beavatkozásnak? 

A hekkertámadás – hat nappal az országgyűlési választások előtt – egyértelműen politikai akció volt. Az „Anonymus” által megfogalmazott hazugság, miszerint Magyarország „blokkol minden olyan akciót, amely az ukrán népet és az Oroszország elleni szankciókat támogatja”, tökéletesen illeszkedik a nyugati balliberális sajtó és politikai elit diktálta fősodorba, melynek egyik elsődleges célja a magyar kormány szisztematikus lejáratása, támogatottságának megkérdőjelezése, illetve az április 3-i parlamenti választásokba történő beavatkozás. 

A magyar és a nemzetközi baloldali hálózat tagja konzekvensen hangoztatják azon valótlan állításukat, miszerint hazánk blokkolja az Oroszországgal szembeni szankciókat, illetve ne segít érdemben a háború sújtotta Ukrajnának. Az igazság ezzel szemben az, hogy Magyarország már több mint félmillió ukrajnai menekültet fogadott be, illetve február 28-án szavazták meg (többek között a Fidesz teljes EP-frakciója) az Európai Parlament Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló 2022/2564 (RSP) állásfoglalását. Magyarország nem hajlandó katonákat és fegyvereket küldeni Ukrajnába, elutasítja a légtérzárat és a békemissziót (ahogy Franciaország, Németország, az Egyesült Államok, valamint a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg is), illetve elutasítja a teljes energiaembergót Oroszországgal szemben. Ezek azonban nem egy politikai állásfoglalást tükröznek, hanem azon jól felfogott érdekünket, hogy Magyarországnak a háborúból ki kell maradnia, az európai – és így a magyarországi – orosz gázkitettség miatt pedig nem mondhatunk le az orosz energiahordozókról. 

A támadás az erődemonstráció és megfélemlítés mellett egyértelmű intervencióként értékelhető, hiszen politikai alapon szelektálták, hogy melyik sajtóorgánumok internetes felületét törik fel, tették mindezt a választásokat és a népszavazást megelőző napokban. 

Az Európai Parlament 2019. október 10-én elfogadott állásfoglalása nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a választásokba történő külső beavatkozást.

– Az akció felvetheti a bűncselekmény gyanúját?

– Igen, felvetheti. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. (Btk.) 423. § (1) bekezdése szerint, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, vagy azt megsértve bent marad, információs rendszer vagy adat megsértése vétségét követi el. Esetünkben a diszpozíció első fordulata a releváns, amikor a bűncselekmény alanya belépési jogosultsággal nem rendelkező személy. Mivel a bűncselekmény nem célzatos, azt az elkövető bármilyen, jogszabályban konkretizált cél (pl. haszonszerzés, károkozás) nélkül megvalósíthatja – például politikai céllal. A Btk. 423. § (2) bekezdése értelmében már bűntettet követ el, aki az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz. A (3) bekezdés alapján, még súlyosabb büntetési tétellel számolhat az elkövető, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint. 

Esetünkben több informatikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozták, valamint adatot jogosulatlanul megváltoztattak, töröltek és hozzáférhetetlenné tettek, ráadásul a támadás több információs rendszert érintett, és mivel a „jelentős számú” kifejezést a jogalkotó egyéni mérlegelés tárgyává tette, az elkövető bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i, az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2013/40/EU irányelv célja, hogy a bűncselekmények tényállására és vonatkozó szankcióikra vonatkozó minimumszabályok megállapítása révén közelítse a tagállamok büntetőjogát az információs rendszerek elleni támadások terén. Az irányelv 2. cikk a) és d) pontja meghatározza az „információs rendszer” és a „jogosulatlanul” fogalmakat.

Ennek megfelelően, az elkövető megvalósíthatta az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményét.

Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)