Így üzemel a baloldal kampányközpontja

Bajnai Gordon és köre olyan csúcstechnológiával segítheti Márki-Zay Péter facebookos kampányát, amellyel a felhasználók legszemélyesebb adatait is begyűjthették, majd külföldre továbbíthatták. A facebookozók akár az ártatlannak tűnő kvízek kitöltésével is féltett információkat adhatnak ki magukról, amelyet a DatAdat-csoport elemez és használ. A cél sokrétű, valakit távol kell tartani a választástól, valakit pedig a részvételre kell ösztönözni. Az egykori szocialista miniszterelnök bizalmi embereinek érdekkörébe tartozó társaságok szakértői és tanácsadói a napokban kiszivárgott felvételeken arról beszélnek, hogy kiemelten jó kapcsolatot ápolnak az amerikai szélsőbaloldallal, és több jobboldali vezetésű országban is sikeresen avatkoztak be a politikai folyamatokba – olvasható a Mediaworks–Hírcentrum összeállításában.

Budapest, 2007. december 3. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszélget a parlament plenáris ülésén. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: Beliczay László Forrás: MTI

Az adatelemzéssel és kampánytanácsadással foglalkozó társaságok – amely Szigetvári Viktornak és Ficsor Ádámnak, vagyis Bajnai egykori kabinetfőnökének, illetve titokminiszterének az érdekeltségbe tartozik – széles körű magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. Ahogy korábban arról az Átlátszó is beszámolt, a DatAdat-vállalatok sikeresen működtek közre a baloldal 2019-es önkormányzati kampányában, az egyik Index által közölt felvételen pedig Ficsor arról beszél, hogy egytucatnyi országban – köztük Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Németországban is – befolyásolták működésükkel a politikai folyamatokat.

Ugyancsak a hírportál által közölt felvételeken a cég különböző szakértői és tanácsadói arról beszélnek, hogy szoros kapcsolatban állnak az amerikai Demokrata Párttal és a tengerentúli szélsőbaloldali mozgalmakkal.
Márki-Zay, a robot
A chatbotoknak nevezett algoritmusok jellemzően a felhasználók számára érzékelhetetlen módon végzik az adatgyűjtést, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák azt.

A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a facebookozók politikai preferenciáit.

Azt is megállapítják – ahogyan Ficsor Adám fogalmazott az Index cikkében hivatkozott ominózus felvételen –, kik azok a szavazók, „akik hajlandók egy lépéssel közelebb lépni a kampányodhoz”.
Márki-Zay Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, s ha a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.

Utóbbiak egyébként akkor is aktiválódnak, ha a felhasználó akár egy kommentárt ír Márki-Zay valamelyik bejegyzéséhez. Megjegyzendő, hogy a kvízszerű feladványok az adatgyűjtés mellett propagandaanyagként is funkcionáltak, amelyben a hódmezővásárhelyi polgármester a politikai üzenetét „rejtette el”.

A kvízek közül talán a legbizarrabb, amikor Márki-Zay azt ígérte a facebookozóknak, hogy egy kérdőív kitöltéséből megtudhatják, Orbán Viktor kormányfő mini-Putyin-e.

A hasonló, szórakoztatónak szánt tartalmakkal a fiatalabbakat próbálhatja megszólítani és magához kötni a baloldal, ugyanis az ifjabb generációk használják aktívabban a közösségi médiumokat.

Jól álcázott adathalászat
Az is előfordulhat, hogy a botok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel.

Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól.

Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.

A szüleidnél is jobban ismernek
E modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudnak az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa.
A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.Mindezt úgy csinálják, hogy számos adatot elemezve összefüggéseket mutatnak ki egyes tények között. Ilyen lehet, hogy ha valaki egy bizonyos parfümmárkát kedvel, akkor nagyobb valószínűséggel homoszexuális. Az egyikből még nem feltétlenül következik a másik, ám ha több ilyen összefüggést felkutatnak és kimutatnak egy adott személynél, akkor meglehetősen pontosan lehet következtetni a felhasználó szexuális irányultságára.

Adatvédelmi joghézag
Az így célzott hirdetésekkel személyre szabott reklámokat és üzeneteket lehet eljuttatni a választókhoz. Bajnaiék esetében ez úgy nézhetne ki, hogy ha valaki sokat politizál és tetszenek neki Márki-Zay Péter szélsőséges üzenetei, akkor elsősorban az ilyen reklámokat juttatják el hozzá.Ám ha valaki szimpatizál az ellenzékkel, de Márki-Zay szélsőséges kijelentései éppenhogy elriasztják, akkor az ellenzéki jelölt semlegesebb, pozitívabb üzeneteit juttatják el neki.Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analitica (CA) botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta az embereket – ismerve a parfümös példánkban említett összefüggéseket – és így célzott, személyre szabott reklámokkal befolyásolni tudták a brexitnépszavazást, illetve Donald Trump részben ennek a módszernek is köszönhette győzelmét az amerikai elnökválasztáson. A botrány nyomán Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Mindezt azonban Bajnai és a hozzá köthető DatAdat jórészt kijátszhatja, amelyet kétféleképpen tehet és tesz is.Egyrészt a különböző chatbotok és kvízek kitöltése előtt a felhasználók hozzájárulnak az adatkezeléshez, ezzel szinte szabad utat adva az adatmágusoknak.Másrészt pedig, Észtországban lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását, ami ugyancsak kapóra jön Bajnaiéknak.

Zavarkeltés
Az említett programok zavarkeltésre alkalmas politikai fegyverként is felhasználhatók. Miközben ezek a szoftverek kommenteket is képesek generálni, egyre nehezebb megállapítani, hogy mesterséges intelligenciáról van szó.

Ugyanis az algoritmusok szinte bármilyen karaktert képesek hihetően megjeleníteni, a dühös kisnyugdíjastól kezdve a panaszkodó vállalkozóig, „akik” negatív véleményekkel vagy akár álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit, azt az érzetet keltve, mintha tömegek lennének elégedetlenek.Az Imperva, egy kiberbiztonsággal foglalkozó nemzetközi cég felmérése szerint 2019-ben az internetes forgalom 24,1 százalékát tették ki az ilyen, úgynevezett rossz botok, vagyis kamuprofilok mögé bújtatott gyalázkodó vagy álhíreket terjesztő gépek.

Borítókép: Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Beliczay László)