Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke küszöntő beszédében úgy fogalmazott: van egy zseniális magyar nyelvünk, amivel el tudjuk gondolni a világot. Hangsúlyozta, hogy a magyarokat összeköti a közös kultúra, a heroikus történelmünk, valamint az, hogy magyar észjárással gondolkodunk a világ dolgairól.
Akkor mi az értelme a szimbólumoknak?
– tette fel a kérdést Semjén Zsolt. Szerinte, mivel emberek vagyunk, a lélek–szellem–test hármasban érzelmeink is vannak. Ezért szükségünk van arra, hogy érzelmileg is meg tudjuk ragadni a dolgokat. Például a magyarsághoz való tartozást. Mint fogalmazott, nemzetmegtartó ereje van a zászlónak, amely nemzeti identitásunk szimbóluma, így érzelmileg kötődünk hozzá. És szerinte ezért is van óriási jelentősége ennek a pályázatnak, amely többek között megmutatja, hogy egy kárpátaljai gyermeknek egy rajzban vagy esszében mit jelent a zászló és a magyar nemzethez való tartozás.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a pályázat védnöke beszédében kitért arra, hogy a ceruza fontos dolgokra hívja fel a figyelmet: példának okáért arra tanít, hogy tetteinknek súlya és következménye van. Mint mondta, nyomot hagy ugyan, de mód van a javításra is. Szerinte a pályázaton részt vevők ezt tudták. Kiemelte, hogy az ő kezükben a ceruza szívvé változott. Az elnök hangsúlyozta, hogy a ceruza felelősségvállalásra tanít, hogy az igazság, a jóság útját járjuk. Mint mondta, Wittner Mária jelenléte az igazságot mutatja. Semjén Zsolt jelenléte pedig azt, hogy a kormány felelősen kezeli többek között a szomszédunkban lévő feszült helyzetet.
Bő két hét múlva nézzünk a szívükbe, és használjuk jól a ceruzát
– tette hozzá a választásokra utalva Szász Jenő.
Takaró Mihály Magyar Örökség díjas, Erdélyi Magyar Örökség díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és József Attila-díjjal kitüntetett író, irodalomtörténész, az esszépályázat zsűrijének elnöke felszólalásában kiemelte, hogy 2022 a választás éve. Mint mondta, ahogy 1848-ban is, úgy most is választani kell.
Nekünk, magyaroknak minden év választási év, minden nap itt, a Kárpát-medencében. Az identitás ugyanis a legnagyobb választás
– emelte ki Takaró Mihály.
Mint fogalmazott, van, aki örökölte és van, aki tudatosan választotta a magyar identitást. Szerinte a magyarság nemcsak genetikai, hanem tudatos sor- és kultúraválasztás. Úgy vélte, a mostani választás arról fog szólni, hogy erős Magyarország vagy kiszolgáltatott multinemzet leszünk-e.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára a magyar zászló és címer tárgykörben kiírt rajz- és esszépályázatot. Kiemelték ugyanakkor, hogy 2022-ben a függőpecséttel ellátott Aranybulla II. András magyar király általi kiadásának 800., egyik legjelentősebb XX. századi külhoni magyar írónk, Tamási Áron születésének 125., valamint Gárdonyi Géza magyar író, költő és drámaíró, az Egri Csillagok szerzője halálának 100. évfordulójára is emlékezünk. Ennek megfelelően pályázók idén – a magyar zászló és címer témakör mellett – a magyar történelem és irodalom fenti kiemelkedő eseményének, illetve alakjainak évfordulóihoz kapcsolódó tárgykörökben – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…” jelmondat mentén – is benyújthatták pályamunkáikat.
A rajzpályázat első díjasa Petrusevics Vivien-Nikolett, az esszépályázat első díját pedig Bernát Johanna nyerte el.
Borítókép: Semjén Zsolt beszédet mond a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázat díjátadó ünnepségén, háttérben kivetítve a díjazott művek (Fotó: Harangozó Éva/Magyar Nemzet)
