Hová tart Európa?

Mi vagyunk Európa lelkiismerete, ezért nekünk kell elmondani, hogy nagyobb erő van az együttműködésben, mint a leigázásban, és erősebb Európa épülhet a sokféleségek kihasználásával, mint az egységes szürkeségből – jelentette ki Varga Judit igazságügy miniszter a Quo vadis, Európa?– Nemzetek Európája és a magyar érdek című konferencián. Az eseményen felszólalt Deutsch Tamás és Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselői is.

Quo vadis, Európa? konferencia Fotó: Kurucz Árpád

– Mi vagyunk Európa lelkiismerete. Nekünk kell elmondani, azt, hogy nagyobb erő van az együttműködésben, mint a leigázásban, hogy erősebb Európa épülhet a sokféleségek kihasználásával, mint az egységes szürkeségből – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyminiszter, aki szerint az unió jövőjéről szóló beszélgetésben nekünk kell emlékeztetnünk másokat az egyenlő felek közötti együttműködés európai alapértékére. Az ismert Móra Ferenc-regényre utalva elmondta, hogy szerinte mi vagyunk Európa kincskereső kisködmöne, ami akkor szorít, nehéz és izzaszt, amikor baj van a becsülettel, amikor a lelkiismeret valamilyen tisztességtelenséget vagy árulást jelez. Hozzátette: ezt a ködmönt – ahogy a regényben Gergő édesapja – nekünk is dédapáink, nagyapáink és apáink varrták. Kiemelte: ez alkotmányos önazonosságunk, ami azért van, hogy jelezzen másoknak is, hogy mikor kell visszatérnünk azokhoz a közös európai értékekhez, amelyek alapján egyszer mindannyian együtt útnak indultunk.

Varga Judit kifejtette, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló, egy évvel ezelőtt indult konferenciasorozat bebizonyította: a magyarok felelősséget éreznek a kontinens jövője iránt, és a mi helyünk az Európai Unióban van. Beszélt arról, hogy a nemzeti-konzervatív kormány az elmúlt tizenkét év során nemzeti konzultációk sorát indította azért, hogy mindig egyetértés legyen a helyes irányról, és az április 3-i választás ismét megfelelő felhatalmazást adott erre. Hangsúlyozta: jól tudjuk, hogy mit szeretünk, mit féltünk Európában és min változtatnánk. A miniszter a konferencia eredményeire utalva kijelentette: úgy tűnik, Európában az integráció öncélú lett, előnyben részesítik az idegeneket, emellett Európa véleményhegemóniát és öncenzúrát épít. A magyarok azonban az integrációt eszköznek tekintik, hogy a szabadságunk kiteljesedhessen, és mi abban hiszünk, hogy Európát a zsidó–keresztény gyökerek táplálják. A magyarok szerint viszont a nemzet, a család, illetve a történelmi egyházak nélkül nem képzelhető el a nemzet jövője, nálunk bárki szabadon elmondhatja a véleményét, és kiállunk a véleményszabadság mellett. A miniszter beszélt még arról is, hogy az EU ma egy nemzetek nélküli Európát épít, NGO-hálózatokkal, és az Európai Bizottság jogkörének kiterjesztésével egyre jobban szűkítik a tagállamok mozgásterét, felszámolnák a demokráciát. Mi, magyarok azonban úgy gondoljuk, hogy a tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói, és fontosnak tartjuk a demokráciát. Kiemelte azt is, hogy az unió a tömeges bevándorláshoz nyújt pénzügyi támogatást, Magyarország ellenben a gyermekvállaláshoz és a családtámogatáshoz.  

Fotó: Kurucz Árpád

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az EU brüsszeli vezetői sem képletesen, sem a valóságban nem léptek ki az ottani irodáikból, ezért fogalmuk sincs arról, hova tart Európa. Kifejtette, hogy a konferenciasorozatot is csak azért rendezték, hogy alátámasszák a saját ideologikus elképzeléseiket a föderális, nemzetek nélküli Európáról. Elmondta, hogy Magyarország támogatja az unió erősödését, emellett viszont nemzeti érdekünk az is, hogy néhány szomszédos ország is csatlakozzon. Szerinte a brüsszeli vezetők szereptévesztésben vannak, hiszen úgy gondolják, hogy csak az ő világképük helyes. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarok ennek az ellenkezőjét képviselik. 

– Nem az emberek szándékai ellenére akarunk jót tenni velük, hanem az emberek szándékaikat megismerve akarjuk tudásunkat, tapasztalatainkat felhasználva, korlátainkat ismerve azokat valóra váltani – jelentette ki. Kifejtette, hogy a brüsszeli bürokraták főként arra törekszenek, hogy legyen mellékhelyiség az ötödik nemnek is, hogy tantárgy legyen a genderizmus, a nemzeti identitással kapcsolatos műveket pedig kivonják az iskolákból. A valódi problémákkal azonban nem foglalkoznak, ezért ezekre semmilyen érdemi válaszuk nincs,  így versenyhátrányba kerülnek. Hangsúlyozta, hogy az európai vezetők dilettantizmusát számtalan más, a kontinensen kívüli ország vezetője elismerte. Deutsch Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az unió elutasítja a szuverenitást, és arra buzdít, hogy mindenki az „európai egyesült államokat” erősítse. Szerinte azonban az uniós vezetőknek is meg kell érteniük, hogy a kontinens sikeres jövője szempontjából kulcsfontosságú a szuverenitás, mert ez jelenti Európa legnagyobb erejét. 

Fotó: Kurucz Árpád

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke is megerősítette, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kudarcot vallott. Beszélt arról, hogy a hangzatos célkitűzések – közelebb vinni az uniós intézményeket a polgárokhoz – nem sikerültek. Elmondta, hogy a magyarokat érdekli a kontinens jövője, és részt akarnak venni annak formálásában, ezért hazánk az első helyen állt a 819 regisztrált eseménnyel, ennek ellenére a rendezvényeket értékelő következtetésekben nem szerepelnek a legnépszerűbb magyar vélemények. Hozzátette, hogy a részt vevő polgárok szelekciója is szubjektív volt: sokkal többen vehettek részt azok, akik nem a nemzetek Európájában hisznek, és a szakértők sem voltak pártatlanok, így manipulálták a polgári véleményeket, a kisebbségek ügyével éppen ezért gyakorlatilag nem is foglalkoztak, mert az nem illik a brüsszeli elképzelések sorába. 

– Kimondhatjuk, hogy az alacsony érdeklődés, a hamis látszatkonszenzus, a manipulált vélemények és az előre megírt forgatókönyv alapján az egész konferencia kivitelezése és módszere egyáltalán nem nevezhető legitimnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy a centralizációs javaslatok az Európai Egyesült Államok képét vetítik előre. Gál Kinga beszélt arról is, hogy az uniós vezetők az orosz–ukrán háborút is felhasználták érdekeik érvényesítéséhez. Kifejtette ugyanakkor, hogy az unió hibás válságkezelése elbizonytalanította a polgárokat, miközben erősítette azt az érzetet, hogy a brüsszeli buborékban élő véleményvezérek nagyon messze vannak a hétköznapok valóságától. 

Borítókép: Varga Judit (Fotó: Kurucz Árpád)